A főügyész hazaárulással gyanúsította Janukovicsot

Hazaárulással gyanúsította meg hétfőn az Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt ukrán elnököt Jurij Lucenko főügyész.

Egy kijevi kerületi bíróság hétfőn videokonferencia keretében hallgatta meg tanúként Janukovicsot az öt volt rohamrendőr elleni perben, akiket azzal vádolnak, hogy 2014 februárjában részt vettek tüntetők megölésében. Az exállamfő a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu egyik bírósági tárgyalóterméből tanúskodott, az ukrán főügyész pedig kihasználta az alkalmat, hogy tudassa vele: hazaárulással gyanúsítják. Lucenko kijelentette, hogy mivel Janukovics külföldön tartózkodik, rejtőzködik az ukrán igazságszolgáltatás elől, szóban kell közölnie vele, hogy mivel gyanúsítja a főügyészség.

A Lucenko által ismertetett gyanú szerint Janukovics Oroszországban tartózkodva elárulta a hazáját, megsértette az ukrán alkotmányt, együttműködött Moszkvával Ukrajna szuverenitásának és területi egységének megsértésében, határai megváltoztatásában, írásos nyilatkozatban kérte továbbá Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vesse be az orosz hadsereget Ukrajna területén – jelentette ki a főügyész.

Egy katonai ügyész Lucenko beszéde után hivatalosan átadta az exelnök meggyanúsításáról szóló okiratot Janukovics egyik ügyvédjének, aki jelen volt a kijevi bírósági peren.

Janukovics tanúvallomásában kifejtette, hogy szerinte az azóta feloszlatott Berkut rohamrendőri alakulat túllépte hatáskörét 2013. november 30-án, amikor a diákok tüntetését oszlatta fel brutálisan a kijevi Majdanon, azaz a Függetlenség terén. Ez az esemény váltotta ki azt, hogy százezrek csatlakoztak a korábban megindított, európai integrációt követelő demonstrációkhoz, és ezután már a hatalomváltás lett a fő követelésük.

Az exállamfő kijelentette, hogy ő annak idején elnöki hatáskörében mindent megtett a felelősök megbüntetéséért. Emlékeztetett arra, hogy menesztette hivatalából Kijev akkori városvezetőjét, a fővárosi rendőrfőnököt és a nemzetbiztonsági és védelmi tanács (RNBO) helyettes vezetőjét. Arra azonban nem volt bizonyítéka, hogy Szerhij Ljovocskinnak, az elnöki hivatal akkori vezetőjének – aki most az Ellenzéki Blokk parlamenti képviselője – köze volt a tüntetés feloszlatásához. Ezt – mint mondta – a mostani vezetésnek kell kiderítenie.

Az európai uniós társulási megállapodásra való felkészülés elhalasztását – ami 2013 őszén a kijevi tüntetéseket kiváltotta – Janukovics azzal magyarázta, hogy Ukrajna és Oroszország érdekeinek figyelembevétele mellett akart szabadkereskedelmi megállapodást kötni az EU-val.

Vallomásában Janukovics azt állította, nem emlékszik arra, hogy beszélt-e telefonon Putyinnal 2014. február 19-re virradó éjjel a Majdanon – február 18-20. között – elkövetett tömeggyilkosságok közben. Az exállamfő arra sem emlékezett, hogy állítólag 54-szer beszélt 2013 decembere és 2014 februárja között telefonon Viktor Medvedcsuk oroszbarát ukrán politikussal, Putyin elnök bizalmasával.

Kijelentette, hogy nem adott utasítást a fegyverhasználat beszüntetésére a rendfenntartó erőknek, mert állítása szerint 2014 februárjában az ellenzékiek által ellenőrzött épületek tetejéről lőttek a tüntetőkre, erre pedig ő nem tudott befolyást gyakorolni.

Janukovicsot második nekifutásra sikerült csak meghallgatnia tanúként a kijevi kerületi bíróságnak. Múlt pénteken ugyanis a pert el kellett napolni, mert aktivisták megakadályozták, hogy a vádlott berkutosokat az előzetes fogdából a kijevi tárgyalóterembe szállítsák át.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »