1956. október 16-án a szegedi bölcsészkar Auditórium Maximumában összehívott diákgyűlésén a hallgatók közfelkiáltással létrehozták a MEFESZ-t, majd döntöttek arról, hogy az érdekvédelmi témák mellett politikai kérdésekkel is foglalkoznak. Egy óra alatt az orosz nyelv fakultatív oktatásától eljutottak a szovjet csapatok kivonásának követeléséig – közölte Kiss Tamás. Szavai szerint „kimondták az akkor kimondhatatlant”. Innen indult az 1956-os magyar forradalom.
Kiss Tamás, az 1956-os magyar forradalom indító mozzanatának főszereplője – archív, delmagyar.hu
A Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége (MEFESZ) megalakulásának 65. évfordulójára – azaz az 1956-os magyar forradalom indító mozzanatára – emlékeztek szombaton Szegeden, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) ünnepi közgyűlésén.
Kiss Tamás, a MEFESZ megalakításának egyik kezdeményezője, az 1956-os magyar forradalom indító mozzanatának főszereplője a beszédében úgy fogalmazott, az ötvenes évek második felében Magyarországon a mai fiatalok számára elképzelhetetlenül nyomott, feszült hangulat uralkodott.
A HÖOK tiszteletbeli elnöke elmondta, 1956 októberének elején budapesti bölcsészek vetették föl az orosz nyelv oktatásának fakultatívvá tételét. Október 12-én néhány társával kezdeményezték egy diák érdekvédelmi szervezet létrehozását, amely a következő napokban mindenhonnan lelkes támogatást kapott.
Október 16-án a szegedi bölcsészkar Auditórium Maximumában összehívott diákgyűlésén a hallgatók közfelkiáltással létrehozták a MEFESZ-t, majd döntöttek arról, hogy az érdekvédelmi témák mellett politikai kérdésekkel is foglalkoznak. Egy óra alatt az orosz nyelv fakultatív oktatásától eljutottak a szovjet csapatok kivonásának követeléséig – közölte Kiss Tamás. Szavai szerint „kimondták az akkor kimondhatatlant”.
Innen indult az 1956-os magyar forradalom.
Órákkal, napokkal később ehhez csatlakoztak más egyetemek, köztük a budapesti egyetemisták is.
A MEFESZ célja az volt, hogy az egyetemekről kikerülő ifjúság ne közönyös passzív tömeg legyen, hanem bátran harcoljon népéért, hazájáért – mondta.
Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyeket koordináló miniszterelnöki megbízott a köszöntőjében hangsúlyozta, a MEFESZ volt az a szervezet, melyben a hallgatók megfogalmazták a számukra legfontosabb követeléseket. Ez volt az a pont, ahol 1956 szikráját meggyújtottak, majd az elkövetkező napokban ezt szikrát tovább vitték az ország többi egyetemére – tette hozzá.
A követelések közül Szili Katalin kiemelte az egyetemi autonómia kérdését. Mint mondta, a közelmúltban lezajlott felsőoktatási modellváltás célja is az volt, hogy mindenki élni tudjon az autonómiával. A változások eredményeként a fenntartó megszemélyesíthetővé vált, forrásbővülés történt, és bizonyos keretek között az egyetem hozhatja meg az intézménnyel kapcsolatos döntéseket.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
