A fitoftóra-járvány ürügyén

Őszi paradicsomhajtatás

Mind a fóliás, mind a szabadföldi paradicsomtermesztők elkeseredetten küzdenek a paradicsomvésszel. Néhol több, néhol kevesebb sikerrel. A gazdák értetlenül állnak az előtt a tény előtt, hogy az eddig csodaszereknek hitt vegyszerek hatástalannak bizonyulnak, évtizedes gyakorlattal rendelkező termelők ültetvénye is egyik napról a másikra leperzselődik. Mivel a betegség tüneteivel és terjedésével egyik korábbi cikkünkben már részletesen foglalkoztunk, most inkább megpróbáljuk feltárni a fenti problémák okait, s valamilyen kiutat keresni rájuk.

Körkörös védelmet!

Mielőtt a konkrét vegyszerekre rátérnénk, tisztáznunk kell néhány alapszabályt. Ezek közül az egyik a tökéletes befedettség elérése. Különösen fontos ez a kontakt-, valamint a helyileg (lokálisan) felszívódó szerek esetében. Ezek a vegyszerek csak úgy tudják maximálisan kifejteni a hatásukat, ha a permetlével a levelek színét és fonákát is tökéletesen lefedtük. Ha nem teljes a lefedettség, akkor a védtelenül maradt részeken nyugodtan befertőződhet a növényünk. A paradicsomnál ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a permetszert nagy nyomású, tökéletesen porlasztó permetezőgéppel juttatjuk ki. Eközben lehetőleg a szórófejet alulról fölfelé irányítsuk, így tudjuk csak lepermetezni (pontosabban „fölpermetezni”) a levél fonáki oldalát is.

A legtökéletesebb befedettséget természetesen a motoros háti permetezőgépek tudják elérni. Vásárlásuk azonban csak nagyobb területen gazdaságos, néhány száz méternyi paradicsomsorhoz nagy luxus lenne egy ilyen gépet vásárolni. A permetezésnél a cseppméreteket csökkenteni tudjuk a különböző tapadósszerek hozzáadásával. Ezek az adalékanyagok csökkentik a víz felületi feszültségét, ezáltal lényegesen lecsökken az átlagos cseppméret is a leveleken. A sok apró vízcseppel tökéletesebb lefedettséget tudunk biztosítani, mint néhány naggyal.

Helyes koncentrációt!

Sajnos, nagyon sok gazdának mai napig a permetszerek mértékegysége a decispohár, valamint az evőkanál. A jelenlegi vegyszerárak mellett ez nagy luxus. Nem is beszélve arról, hogyha a permetlébe nem teszünk elegendő vegyszert, akkor hatástalan lesz, ha többet teszünk, akkor, pedig perzselhet. A két mennyiség között gyakran nagyon kicsi az eltérés. Az a kb. 100 hrivnya, amibe egy kis műanyag vegyszer-mérleg kerül, nagyon hamar megtérül. Ajánlom mindenkinek, ha még nincs sürgősen, szerezze be!

Ha már van mivel mérni, elkezdhetünk a grammokról beszélni, azaz mennyi permetszert kell tenni 10 liter vízbe. Sajnos, a cégek nagy része vagy helytelenül tünteti fel ezt a mennyiséget, vagy fel sem tüntetik. Ezért ezt magunknak kell kiszámolni. Például, ha egy szerből az ajánlott hektárdózis 2,5kg, s ezt 400-600 liter vízzel kell kijuttatni, akkor könnyen kiszámítható, hogy átlagosan minden 5 liter vízhez 2,5 dkg permetszert kell tenni. Ez azt jelenti, hogy 10literhez 5dkg-ot.

Elegendő permetlevet!

A levélzet megfelelő lefedettségéhez, bármennyire is takarékos a gépünk, egy minimális lémennyiségre feltétlenül szükség van. Ennek meghatározására nem a fóliasátor alapterülete a meghatározó, hanem a lombfal felülete. Tapasztalatom szerint egy 2 méter magas, 100méter hosszú paradicsomsor lombozatának a lepermetezésére kb.8- 10 liter permetlé szükséges.
Ez a lémennyiség nem csak az egyenletes lefedettséghez szükséges, de a felszívódó (szisztematikus) hatóanyagok dózisa is erre a lémennyiségre vannak kiszámolva. Tehát minél nagyobb a lombozat, annál több permetlé kijuttatására van szükség, mivel a szisztematikus szereknek a lombozat tömegével kell, hogy arányban legyenek. Éppen úgy, mint a malacoknak is a testsúlyuknak megfelelően adjuk az antibiotikumot. De míg a malacok esetében ezt természetesnek vesszük, a növények esetében erről elfelejtkezünk.

Csodaszerek pedig nincsenek!

Megpróbáltunk az interneten utánanézni, hogy mely szerek hatásosak a peronoszpóra-félékkel szemben. Ebbe a betegségkörbe tartozik a paradicsomvész is Eléggé meglepő információkhoz jutottunk például az egyik amerikai felmérésben több „csodaszernek” kikiáltott vegyszernél is nagyobb volt a fertőzöttség, mint a teljesen kezeletlen állományban. (No, erre varrjon valaki gombot!) Ebben a kísérletben a vidékünkön is ismert szerek közül a Tanosz + Dithane, Curzate + Bravo valamint a Previcur + Bravo szerkombinációk váltak be a legjobban. Itt azonban nagy szerepet játszott az is, hogy az időjárás nagyon hűvös volt, amikor a cymaxanil hatóanyag jól működik. A saját tapasztalatom szerint azoknál a gazdáknál okozott kevesebb gondot a paradicsomvész, akik rendszeresen, alaposan, és megelőző jelleggel(!) végezték a permetezést.

Gál István, Pro Agricultura Carpatika

Kárpátinfo hetilap évfolyama: Kárpátinfo hetilap 20. évf. 40. számRovat: GazdaságTelepülés: Ukrajna›KárpátaljaCímkék: KárpátaljaPro Agricultura CarpaticaUkrajnagazdaságmezőgazdaságparadicsomzöldségtermesztésForrás: Kárpátinfo hetilap


Forrás:hetilap.karpatinfo.net
Tovább a cikkre »