A Fidesz a magas részvétel, az ellenzék a bulvárfogyasztók miatt aggódhat

Magas részvétel, egyéni választókerületek, az Orbán-kormány működése alatt elszegényedett rétegek megmozdulása, utolsó pillanatban bekövetkező politikai botrány – ezekben reménykedhet az ellenzék a Hír TV online által megkérdezett politikai elemzők szerint.

Két politológust, Tóth Zoltán választási szakértőt és Böcskei Balázst, az IDEA Intézet igazgatóját kérdezte a Hír TV online arról, milyen körülmények kedveznének a Fidesznek és mi kedvezne az ellenzéknek az áprilisi választásokon. Mind Tóth, mind Böcskei úgy látja, csak korlátozott mértékben élnek majd a választók a taktikai voksolás eszközével, az átszavazáshoz a jelöltek koordinált indulására lenne szükség. Tóth Zoltán szerint a Fidesz tábora 2010 óta csak csökkent, Böcskei szerint viszont érdemes lenne vizsgálni, hogy az utóbbi évek médiavásárlásai tudták-e bővíteni a Fidesz szavazótáborát, hiszen a bulvármédián keresztül a kormánypárt üzenete olyan rétegekhez is eljutott, akik alig foglalkoztak politikával.

Az ellenzéknek kedvezne a magas részvétel

A Hír TV online-nak nyilatkozó két szakértő egyaránt a magas részvételt emelte ki, mint ami veszélyt jelenthet a Fidesz mandátumaira. Tóth Zoltán választási szakértő szerint általánosságban elmondható, hogy matematikailag az ellenzéknek, különösen az MSZP-nek és a DK-nak kedvez a magasabb részvétel. Szerinte a Karácsony Gergelyt támogató pártoknak akkor lenne esélye a győzelemre, ha mintegy 6 millió ember elmenne szavazni (azaz szavazók körülbelül 70 százaléka) – persze ehhez az is kéne, hogy a megmozduló bizonytalanok közül csak kevesen szavazzanak a Jobbikra és a Fideszre.

Böcskei Balázs, az IDEA Intézet igazgatója szintén úgy véli, hogy a magas részvétel az ellenzéknek kedvez. „A felmérések jelentős elégedetlenséget mutatnak, többen vannak azok, akik elégedetlenek a kormánnyal és kormányváltást szeretnének, mint a Fidesz–KDNP-támogatók. A magasabb részvétel gyengíthetné a Fideszt” – mondta. „Ezt az is mutatja, hogy a kormány folyamatosan demobilizációs kampánystratégiát is használ: célja, hogy csak a saját táborát tartsa mozgásban, viszont azokat a rétegeket, akik például jóléti szempontból a rendszer károsultjai, otthon tartsa. Nekik üzenve kommunikálják, hogy az ellenzék alkalmatlan, a Fidesznek nincs alternatívája, és a politikát kevésbé követőket könnyebb is elbizonytalanítani.”

„A szolidaritás elve jelenleg a kormány politikájából teljes mértékben hiányzik”

Böcskei szerint a szegény rétegek felé, 2014-ben a Fidesz még kézzelfogható ajánlatot tett a rezsicsökkentéssel és a devizahitelek forintosításával. Mostanra, mondja, csak „kulturális választ” ad a leszakadók egzisztenciális szorongására: a migrációval való riogatást.

Tóth Zoltán szintén úgy véli, hogy az ellenzéknek a politikailag eddig inkább passzív, anyagilag ellehetetlenülő rétegekben vannak tartalékai. „Az utóbbi években megkezdődött a társadalom végleges kettészakadása. A szolidaritás elve jelenleg a kormány politikájából teljes mértékben hiányzik, és a Fidesz tarthat tőle, hogy a leszakadó rétegek felismerik a gazdasági érdeküket. Ha ez megtörténik, a leszakadó rétegekhez tartozó, illetve a velük szolidáris emberek főleg baloldali pártokra szavaznak majd.”

Demoralizált ellenzék

Az, hogy a Fidesz tábora méretét tekintve 2010 óta csökkent, tény: nyolc évvel ezelőtt a mostani kormánypártra 2,7 millióan szavaztak, 2014-ben viszont már csak 2,1 millióan. A Fidesz-tábor nagyjából most is ekkora lehet, az elemzők legfeljebb 2,3 millióra becsülik a Fidesz-szavazók számát. A Fidesz magas választási eredménye egyértelműen az ellenzék gyengeségének köszönhető: a Fidesz 2002-ben és 2006-ban például 2,2, illetve 2,3 millió szavazatot kapott, mégis ellenzékbe kerültek. 2014-ben azonban még 2,1 millió szavazat is elég volt a kétharmados parlamenti többséghez. Októberben az MSZP-közeli Publicus intézet felmérése azt mutatta ki, hogy 2,48 millióan szavaznának egy baloldali összefogásra, de csak akkor, ha úgy látják, lenne reális esély a kormányváltásra. 2,64 millióra becsülték azok számát, akik akkor szavaznának egy ilyen formációra, „ha csak így lehetne megakadályozni a kétharmadot”.

http://mno.hu/

 A kétharmados többséget illetően érdekes adatokat közölt tavaly májusban az Integrity Lab: az ő felmérésük szerint a Fidesz-szavazók csak fele szeretne a pártja számára kétharmados felhatalmazást, 30 százalékuk viszont csak egyszerű többséget szeretne 2018 után, 10 százalékuk pedig egyenesen valamilyen koalícióval járó forgatókönyvet támogatna.

Új szavazókat szólított meg a kormánypárti bulvár

Hírdetés

Bár a Fidesz magát elsősorban a középosztály pártjaként pozicionálja – gazdaságpolitikájának olyan elemei, mint az egykulcsos adó, valóban nem a szegényeknek kedveznek –, az utóbbi két évben elindult a Fidesz szavazótáborának átalakulása. a kormánypárt táborán belül jelentősen csökkent a diplomások és növekedett az alacsony iskolázottságúak aránya. A kormány kommunikációja alapján is egyértelmű, hogy nem a tájékozott rétegeknek szólnak: a hivatalos üzeneteket a végletekig leegyszerűsített, tőmondatos jelszavak jelentik, eközben a kormánypárti kampánygépezet szövetséget kötött a bulvármédiával: fideszes kézbe került a TV2, megjelent a piacon a Ripost és a Lokál.

Ez további bizonytalansági tényezőt jelent a választásokon: Böcskei szerint nem készült nyilvános kutatás azzal kapcsolatban, hogy a bulvárral „kötött” szövetség mennyire tudott új, addig apolitikus vagy politika iránt kevéssé elkötelezett rétegeket megnyerni. „Az biztos, hogy egy párt üzenetei ilyen szélességben a 90-es évek óta sosem jutottak el a társadalom számos rétegekhez: a Fidesz kampányai hatással vannak azokra is, akik amúgy politikai tartalmat nem fogyasztanak, de követik a bulvármédiát, ők a TV2, a Ripost vagy a Lokál célközönsége.”

Ennek ellenére Böcskei szerint nem valószínű, hogy a Fideszre a valódi választásokon többen szavaznak majd, mint amit a közvélemény-kutatások mutatnak. „Még mindig inkább a Fideszt mérhetik felül a kutatók, de ami fontosabb, hogy a támogatottságának a stabilitása a trend. Az ellenzéki pártok támogatottsága jelenlegi állapotában nem igazán tudja lelkesíteni a szavazókat. A választások fő kérdése az lesz, hogy az ellenzékről milyen percepció alakul ki. Amíg nem egyértelmű, kik indulnak egyéniben, milyen együttműködés indul, nem látszik az ellenzéki stratéga, addig nem lehet mozgósítani az ellenzéki szavazókat.”

Sok múlik az egyéni körzeteken

Tóth Zoltán szintén azt mondta, kritikus kérdés lehet az ellenzéki pártok között kialakul-e valamilyen együttműködés, különösen az egyéni választókerületekben: míg a jelenlegi állás szerint közös listát a jelentősebb pártok nem indítanak (a DK és az MSZP is külön listát indít), az egyéni választókerületekben már nyitottabbak a jelöltek koordinálására: decemberben a DK és az MSZP megegyezett arról, hogy közös jelölteket állítanak az egyéni kerületekben. A többi párt egyelőre 106 saját jelöltben gondolkodik, bár a Momentum bejelentette, hogy ők nyitottak a jelöltjeik visszaléptetésére, ha van esélyes és hiteles ellenzéki jelölt.

http://mno.hu/

Tóth Zoltán szerint ez a részükről jó taktika, mivel „a Momentum csak a demokratikus ellenzéknek és a Jobbiknak tudna veszteséget szerezni, a győzelemre nincs esélye a jelöltjeiknek”. Szerinte egyébként a Momentum inkább a négy vagy nyolc év múlva esedékes választásokra készül már, jelenleg az sem biztos, hogy bejutnak a parlamentbe. Ennél fontosabb lehet viszont szerinte, hogy a Jobbik együttműködik-e valamilyen módon a baloldallal.

„A Fidesz biztos szavazóbázisa, az kb. 2,3 millió ember – ők bizonyára el is mennek majd” – mondta Tóth Zoltán, aki szerint a részvétel mellett az lesz a fő kérdés, hogy együttműködik-e a Jobbik a baloldallal. Amennyiben a 2014-es eredményekből indulunk ki, valóban a Jobbik és a baloldali pártok közötti szavazatmegoszlás lehet a kritikus az egyéni kerületekben is. Ekkor a legtöbb választókerületben a Jobbik és az akkori baloldali összefogás jelöltjei együtt több szavazatot kaptak, mint a Fidesz jelöltje.

Működik a taktikai szavazás?

A közelmúltban sokszor esett szó a taktikai szavazásról: arról, hogy az ellenzéki szavazók, annak érdekében, hogy a Fideszt gyengítsék, az egyéni jelöltek közül nem feltétlenül kedvenc pártjuk jelöltjére szavaznak, hanem a legesélyesebbnek gondolt ellenzéki jelöltre. Vagyis például Gyöngyösön az MSZP-szavazók inkább Vona Gábort támogatják, mert neki van a legnagyobb esélye a fideszes jelölt ellen, míg Veszprémben a jobbikosok szavaznak át a baloldal által támogatott Kész Zoltánra (Rig Lajos jobbikos képviselő nemrég erre buzdított, a Jobbik szóvivője viszont később azt mondta, saját jelöltjüket támogatják Veszprémben).

A taktikai szavazást támogatja többek között a Viszlát, kétharmad! nevű kezdeményezés vagy a Gulyás Márton-féle Közös Ország Mozgalom, utóbbi tavaly gyűjtést indított azért, hogy a 106 egyéni választókerületben felmérhessék, melyik ellenzéki jelölt a legnépszerűbb. Érdekesség, hogy nemrég a DK-közeli Nyugati Fény blog is arra buzdította az olvasóit, hogy „a legerősebb ellenzéki jelöltre kell szavazni”.

http://mno.hu/

Böcskei szintén úgy véli, az egyéni kerületekben dőlhet el a választás. Azzal kapcsolatban viszont szkeptikus, hogy mekkora lehet a taktikai átszavazás mértéke az ellenzéki pártok táborai között. „Kérdéses, hogy tud kialakulni az a tudás, hogy egyértelmű legyen, ki a legerősebb jelölt az adott területben. Az is biztos, hogy ha ez kiderül, a baloldali pártok akkor sem fognak a jobbikos mellett kampányolni, és fordítva” – mondta. Szerinte az sokat nem nyomhat a latba, ha politikán kívüli szereplők, mint például a Közös Ország Mozgalom kampányolnak az erősebbnek vélt ellenzéki jelöltek mellett, mert a választók alapvetően a pártjukra hallgatnak.

A kétharmad a tét

Ugyanakkor Tóth Zoltán szerint a Fidesz a kétharmados többséget könnyen bukhatja akkor is, ha nincs jelöltkoordináció vagy masszív átszavazás. „A Fidesz tábora 2010 óta inkább csökken, a kormányzati kampányok nem tudtak több embert megszólítani, csak a Fidesz eddigi táborát tudták mobilizálni. A Fidesz-tábor ugyan százalékosan növekedett, számszerűleg nem tudott bővülni, magas százalékos eredménye a felmérésekben az ellenzék gyengeségének köszönhető” – mondta. Amellett, hogy az elégedetlen és elszegényedő rétegek megmozdulnak, a kormánynak Tóth Zoltán szerint is van félnivalója egy, a kampány alatt kirobbanó politikai botránytól is.

Tóth Zoltán megállapításai alapján az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy ugyan a Fidesz megszerzi ugyan a győzelmet, de a kétharmadról lecsúsznak. Böcskei Balázs arra a kérdésre, hogy számít-e kétharmados Fidesz-győzelemre, úgy válaszolt, inkább nem bocsátkozna jóslatokba, mert rengeteg a változó, „bármikor bekövetkezhet valamilyen botrány, kikerülhet egy hangfelvétel, ami sok mindent megváltoztathat”. Bár felmérések szerint a Fidesz-szavazók egy jelentős része sem akar kétharmados Fidesz-többséget, Böcskei szerint biztos, hogy ez fideszest aligha fog otthon tartani, maga a párt pedig  egyértelműen a kétharmados többségért küzd majd.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »