A Felvidékről kitelepített magyarokra emlékeztek

A Felvidékről kitelepített magyarok emléknapja nemcsak az üldözöttek, kitelepítettek előtti főhajtásról szól, hanem a jelenről is – mondta Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke az emléknap alkalmából rendezett keddi ünnepségen az Országházban.

A Rákóczi Szövetség által rendezett eseményen Gulyás Gergely kijelentette: az emléknapon három teendője van „minden, a nemzete sorsát magáénak tekintő magyarnak”, először is hálát adni Istennek, hogy még élnek magyarok a Felvidéken ennyi megpróbáltatás után. Továbbá fontos az emlékezés, az üldözöttek, a kitelepítettek előtti főhajtás, de ez a nap a jelenről is szól, mert amíg Európában van olyan állam, ahol „a nemzetközi jogrend legalapvetőbb értékeibe ütköző, jogfosztó, kollektív bűnösségen alapuló” Benes-dekrétumok rendelkezései a jogrendben szerepelhetnek, ez a nap nem csak a múltra emlékezés napja – hangsúlyozta.

Az Országgyűlés alelnöke szerint emellett az emléknapon lényeges emlékezni az alaptörvényből eredő kötelezettségre is, arra, hogy Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért.

Gulyás Gergely kifejtette: a magyar nemzet a múlt században megtanulta, hogy a haza áldozatot követel. Az elmúlt században „nem volt könnyű magyarnak lenni, s még nehezebb volt magyarnak megmaradni, mégis ma is hiszünk benne, hogy kegyelem magyarnak születni” – fogalmazott.

Azt mondta, a felvidéki magyarság második világháború utáni módszeres diszkriminációja mindennek ellentmond, amit akkor és most nyugati demokratikus értéknek tartottak. Ma minden felvidéki magyar előtt fejet hajtunk, akit csak a magyar nemzethez tartozása miatt diszkrimináció ért – tette hozzá. Megjegyezte: a felvidéki magyarság embert próbáló kálváriája után sokaknak megváltást jelentett a Magyarországra telepítés.

Az Országgyűlés alelnöke felidézte: a csehszlovák vezetőknek a második világháború utáni legfontosabb problémájuk az volt, hogy a soknemzetiségű országból olyan egységes nemzetállamot teremtsenek, amelyben nincs helyük németeknek és magyaroknak. 1945-től Csehszlovákiában nemzeti alapon, a kollektív bűnösség elvére hivatkozva 600 ezer magyar sorsát pecsételték meg – emlékeztetett, hozzáfűzve: a mai napig nincs teljes kép a borzalmakról.

Őry Péter, a Magyar Közösség Pártja (MKP) alelnöke arról beszélt, hogy hetven éve született meg az a szerződés, amely népcsoportok tömeges kitelepítéséről szólt a háború utáni Európában, vagyis a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény. A háborús népirtás ténylegesen még be sem fejeződött, amikor a kollektív bűnösség szellemében lehetett elüldözni, vagyontól megfosztani, erőszakkal kitoloncolni népcsoportokat – mutatott rá. Hozzátette: Csehszlovákia két utódállama pedig a mai napig a jogrend részének tekinti a Benes-dekrétumokat.

Őry Péter kiemelte: Európa máig nem nézett szembe ezzel az igazságtalansággal.

Úgy vélte, Európa „ma újra történelmi fordulóponton toporog”, és most bizonyosodik be, hogy nem tanult a tapasztalatokból, „megint embervásárt és kvótákat tervez”, és nem akarja meghallani Közép-Európa figyelmeztetéseit – mondta.

Az ünnepségen hirdetik ki az emléknap alkalmából a kárpát-medencei középiskolásoknak és egyetemistáknak indított pályázat eredményeit. A pályázatokat a zsűri elnöke, Izsák Lajos történészprofesszor méltatja.

Az Országgyűlés április 12-ét, a magyar lakosság Felvidékről történt kitelepítésének kezdőnapját 2012. december 3-án ellenszavazat nélkül országgyűlési emléknappá nyilvánította. Az Országgyűlés határozatában rögzítette, hogy szükségesnek tartja méltóképpen megemlékezni a Benes-dekrétumok következtében a Csehszlovák Köztársaságból kizárt, Magyarországra telepített magyarokról.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »