A felvidéki lelkészképzés története napjainkig – ma a legideálisabb infrastruktúrában várják a hallgatókat

A felvidéki lelkészképzés története napjainkig – ma a legideálisabb infrastruktúrában várják a hallgatókat

Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja „A felvidéki lelkészképzés története napjainkig” címmel Rimaszombatban, a Mádl-Schuster-Erdélyi találkozó emlékezés-konferenciáján tartott előadást.

1920 előtt öt magyar református teológia működött: Pápán, Budapesten, Debrecenben, Sárospatakon és Kolozsvárott. A Magyarországi Református Egyház a Debreceni Zsinaton alakult meg 1881. október 31-én. Trianont követően a Szlovenszkói Tiszáninneni Református Egyházkerület első püspöke Palóczi Czinke István volt. A református egyház akkori vezetőinek fontos volt a lelkészképzés, s kérték az állami vezetőktől a teológia felállítását, mivel érzelemben, látásában, identitásban magyar református lelkészképzésre szükség van.

A csehszlovák államnak azonban feltételei voltak, mégpedig a hűségeskü, a szlovák egyházmegye, az önálló egyház és hogy szakítsák meg a kapcsolatot Magyarországgal. Ez utóbbi alatt azt is értették, hogy a Magyarországon végzett teológusok nem tudtak szolgálatba állni a Felvidéken.

Meg kell jegyezni, a Felvidéken református teológusképzés már a 18. században is volt, mégpedig Losoncon, ahol 1791-ben a református líceumban Teológiai Tanszék nyílt. Az előadó két tanárt emelt ki: Fabó András (1810-1874) és Kármán József (1769-1795) személyében.

Sörös Béla losonci lelkipásztor, a teológia igazgatója azt javasolta, hogy az állam engedélyezzen egyfajta szeminárium megnyitását. Így folytathatták a munkájukat. Az első tanári karban találjuk az igazgató mellett Szőke Istvánt, Galambos Zoltánt és Kövy Árpádot.

A felvidéki lelkészképzést tehát innentől hat korszakra osztotta fel.

Az első korszak 1925-1938 között volt, amikor is az első saját lelkészképző intézet időszakát számíthatjuk. Amikor is 110 lelkészt bocsátottak ki.

A második korszak 1939-1945-ben, a visszacsatolásban, idehaza okafogyottá válik, vagyis nincs lelkészképzés, s visszaállt a történelmi rend, az 1920 előtti magyar teológiákon tanulhattak a lelkésznövendékek.

A harmadik korszak az 1945-1989 közötti időszakban van újra saját lelkészképzés, de intézmény nélkül. Szlovákiában még zárva voltak a magyar iskolák, de Prágában lehetővé vált a tanulás a Komensky Evangélikus Fakultáson, mert a lelkészutánpótlás ugyanolyan szükséges volt, mint az 1920-as években. Csémy Lajos és Galambos Gedeon voltak az első teológusnövendékek. 1950-59 között 53 fő, 1960-74 között 54 fő, 1975-1990 között 38 fő vált így lelkésszé.

A negyedik korszak 1990-1993 között van, a rendszerváltást követően megnyílt a lehetőség, hogy Prága mellett Magyarországon vagy akár Erdélyben is folytathassák a tanulmányaikat az érdeklődők.

Az ötödik korszakban 1994-2004 között a református egyház Komáromban létrehozta és működtette a saját lelkészképzőjét, a Calvin János Teológiai Akadémiát (CJTA). Az első évfolyamban 19 teológus volt, 1994. október 9-én a komáromi református templomban tettek teológiai esküt, mert az egyház 1990-ben megalakította a kateketikai szemináriumot.

Hírdetés

A CJTA fennállása alatti tíz évben 80 teológus és 32 vallástanár végzett.

Közben 2001. október 19-én Rimaszombatban Erdélyi Géza református püspöknél találkozott Mádl Ferenc magyar és Rudolf Schuster szlovák államfő. Ennek állítottak emléket a 2022. május 7-i emlékkonferencia előtt rendezett emléktáblaavatással.

Akkor 21 évvel ezelőtt a református parókián ismerkedtek meg az akkor mintegy 100 ezer főt számláló, többségében magyar ajkú református hívő helyzetével. Ekkor a szlovák államfő erkölcsi támogatást ígért a révkomáromi CJTA hivatalos bejegyeztetésének az ügyében.

Kifejtette, hogy a lelkészképzés szempontjából ennek a találkozónak ott van a történelmi jelentősége, hogy „amikor eljött az Istentől kirendelt pillanat, a döntéshozók már kész tényként fogadták el, hogy a református lelkészképzésnek része kell hogy legyen a felvidéki magyar egyetemnek” – szögezte le a dékán előadásában.

Kiemelte, hogy a 2002-ben megtartott parlamenti választáson a Magyar Koalíció Pártja az érvényes szavazatok 11%-val, negyedik legerősebb pártként, 20 magyar képviselővel került be a parlamentbe és része lett a szlovák kormánynak. A Mikuláš Dzurinda vezette kormánynak a programjába így és ezért került a magyar egyetem létrehozásának ügye – hangsúlyozta Somogyi Alfréd.

A szlovák parlament 2003. október 23-án szavazott a Selye János Egyetem létrehozásáról a 150 tagú törvényhozásban 77 igennel. Az egyetem három karral jött létre.

Innen, illetve az ezt követő évtől számíthatjuk a felvidéki református lelkészképzés hatodik korszakát, amely napjainkig tart, azaz 2004-től az államilag elismert egyetemi szintű lelkészképző, amikor is a Selye János Egyetem Református Teológia Kara biztosítja a református lelkészek képzését.

Az utóbbi időben épült, gyarapodott és erősödött a komáromi teológia. 2004-2013 között néhai Molnár János volt a dékán, őt 2013-2021 között Lévai Attila követte. Előbbi idejében elindult a doktori iskola, utóbbi idejében megszerezték a docensi és professzori kinevezésekre jogosító habilitációs jogokat.

„Nekem, mint a kar harmadik dékánjának az eddigi eredmények megtartása a legnagyobb feladatom. Ugyanakkor ennél is nagyobb kihívást jelent számunkra a hallgatói létszám. Mi vagyunk az egyetem legkisebb kara, jelenleg 60 hallgatóval” – mondta Somogyi Alfréd dékán.

„Számomra, s tudom, hogy egyházunk vezetői számára is a lelkészképzésben a jelentkezők száma jelenti a legnagyobb kihívást. Bárcsak megadná a jó Isten, hogy a losonci teológia elindulásának 100. évfordulóján, 2025. szeptemberében mi is 22 elsős hallgatóval kezdhetnénk az akadémiai évet, mint annak idején ők Losoncon” – kívánta a dékán.

Jelenleg hozzávetőleg 200 lelkész van szolgálatban a Felvidéken.

„Az imádkozásban és a hálaadásban legyünk kitartóak, kérjük az aratás urát, hogy küldjön munkásokat az aratásba, mert az a hatalmas Isten, aki eddig is gondviselte egyházunk és lelkészképzésünk ügyét, ő fogja gyarapítani jövendőnket is. Ezért is választottuk jelmondatunknak: Az Úrnak szolgálunk!” – zárta előadását Somogyi Alfréd, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánja.

(Pósa Homoly Erzsó/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »