A felvidéki belharcok ára

A felvidéki belharcok ára

Vigyázó szemetek Felvidékre vessétek – parafrazálható a hétvégi szlovákiai változások kapcsán Batsányi János emlékezetes verssora. A Magyar Közösség Pártja (MKP) ezúttal sem jutott be a pozsonyi parlamentbe, a szombati választásokon a politikai alakulat csupán 4,04 százalékot szerzett, ez nem elegendő az ötszázalékos bejutási küszöb átlépéséhez.

Ez a magyar közösség szempontjából újabb kudarc, melyen alig szépít az a tény, hogy a nyolc befutó közül a hetedik helyen végzett Bugár Béláék vegyes pártja, a Most-Híd, amely a voksok 6,5 százalékával tizenegy helyet szerzett meg a százötven fős törvényhozó testületben. És bár Andrej Kiska államfő tegnap kormányalakítással bízta meg Robert Ficót, a győztes párt vezetőjét, a választási eredmény Szlovákiában igen körülményes kormányalakítást vetít előre.

Az 59,82 százalékos választási részvétel az eddigi arányokhoz képest az alacsonyabbak közé tartozik, ám az ország északi részéhez képest a Felvidéken az átlagnál jóval kevesebben éltek szavazati jogukkal. Berényi József, az MKP elnöke nem csak lemondását helyezte kilátásba, a részvétel kapcsán úgy vélekedett, sokan a felvidéki politikai megosztottság miatt nem vettek részt a választáson.

Ezt a nézetet osztja, ám sarkasabban fogalmaz Gubík László, az autonómiáért síkra szálló, ám az MKP-t támogató Via Nova – Új Út Ifjúsági Csoport elnöke, aki szerint az elmúlt 25 év „délellenes” politikája teljesen leépítette a magyarlakta területeket, az alacsonyabb választási részvétel a déli járásokban annak köszönhető, hogy „a belharcokkal saját magunk teljesen leépítettük közösségünket”. Úgy véli, gyógyírt kellene találni „a gyilkos tendenciákra”, így még lehetne magyar érdekképviselet. „Ha nem találjuk meg a receptet, akkor egy kedvező történelmi fordulatig vagy egy magyar demográfiai robbanásig beláthatatlan időre kiesünk az országos politizálásból.”


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »