A feltámadás tanúi – Kálmán Peregrin OFM vezetett lelkigyakorlatot a Győri Egyházmegye papjainak

A feltámadás tanúi – Kálmán Peregrin OFM vezetett lelkigyakorlatot a Győri Egyházmegye papjainak

Június 20 és 23. között lelkigyakorlatra hívták a Győri Egyházmegyében szolgáló papokat a Brenner János Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézetbe. Az elmélkedéseket Kálmán Peregrin OFM pasaréti plébános vezette.

A húsvéti jeleneteken keresztül szemléltük a feltámadás tanúit, a személyeket, a találkozásokat, de akár a tárgyakat is – elevenítette fel a lelkigyakorlat fő irányvonalát a ferences szerzetes. – Azt próbáltam láttatni, hogy az életünkben a feltámadás tapasztalataival való találkozásból hogyan teremhet gyümölcs, hogyan leszünk mi magunk is a feltámadás tanúivá, hogyan részesülünk a feltámadás eseményeiből. Arra vállalkoztam, hogy a papi életnek azokat a nagyon alapvető pontjait segítsem felfrissíteni, leporolni, amelyek mindenki számára egyértelműek. Mindezt azért, hogy a paptestvérek jobban tudjanak élni az Egyház által elénk tárt eszközökkel, amelyekkel a saját üdvösségünket és Isten népének üdvösségét is építjük.

A Győri Egyházmegyében szolgáló lelkipásztorok lelki töltekezését házigazdaként Bognár István, a győri szeminárium spirituálisa segítette.

A lelkigyakorlat egy elengedhetetlenül fontos dolog, nemcsak a papok és szerzetesek, de a civil emberek életében is – hangsúlyozza István atya, aki szerint

Azért jó, hogy bentlakásos ez a lelkigyakorlat, mert lehetőségük van a részt vevő papoknak arra, hogy kilépjenek a mindennapok mókuskerekéből. Itt azok a problémák is a felszínre jöhetnek, amelyek a sűrű hétköznapokban nem kerülnek elő. Aki igazán lelkigyakorlatozik, azt is észreveszi, hol vannak azok a pontok, ahol változtatni kell. Ilyenkor ki kell zárni a külvilágot és egészen az Istennel való létünkben kell megújulni – fogalmazott István atya, és elmondta azt is, hogy a lelkigyakorlat minden napjának megvolt a maga jelentősége: az első nap inkább a ráhangolódásról szólt, a másodikon a szentségimádásra fókuszáltak az elmélkedések, a harmadik nap a bűnbánaté volt, míg az utolsón az imaélet állt a középpontban.

Hírdetés

Mindegyik elmélkedés egy feltámadási jelenthez kötődött, s abból kiindulva a liturgikus élet, a szentmisék, a bűnbánat, a gyónás-gyóntatás, tehát minden fontos papi kérdés sorra került. „Elmélyült lelkületű volt ez a négy nap és teológiailag is a magasságokba emelt. Peregrin atya sok gyakorlati példát felhozott, ez különösen is tetszett” – összegzett a győri szeminárium spirituálisa.

Az atyák a Te Deum eléneklésével adtak hálát a kegyelmekért. A lelkigyakorlat zárónapja Keresztelő Szent János születésének ünnepére esett. A déli napközi imaóra, amely a négy nap közös záróimádsága is volt, olvasmányával és válaszos énekével mintegy útravalóként szolgálhatott a résztvevőknek:

„Ezt mondja az Úr, aki már anyám méhétől fogva szolgájává tett: A nemzetek világosságává tettelek, hogy üdvösségem eljusson a föld határáig” (Iz 49, 5–6).

Az Úr hívott meg, mielőtt még születtem;
Anyám méhétől fogva a nevemen szólított.

Forrás és fotó: Győri Egyházmegye

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »