A felsőoktatás nem oldja meg a munkaerőhiányt

Az idén ősszel induló felsőoktatási képzésekre mintegy 111 ezren adták be jelentkezésüket – tegnap kiderült, kiket vettek fel. A legtöbben első helyen a gazdaságtudományi, a második helyen az óvodapedagógus, a harmadikon pedig a mérnökinformatikus képzést célozták meg. Bár a gépészmérnöki a negyedik legnépszerűbb képzésnek bizonyult, csaknem ugyanannyi jelentkezőt vonzott, mint a pszichológia, miközben a villamosmérnöki szak már csak a 15. helyen végzett, például a tanító és a gyógypedagógus mögött. Vagyis az idei adatok is jól tükrözik, hogy a diákok pályaválasztási szándéka nem feltétlenül találkozik a gazdaság szereplőinek igényeivel. A régi problémát most különösen élessé teszi, hogy óriási munkaerőhiány van több ágazatban is. 

„Számtalan olyan elégedetlenség és kívánalom, amely zsigeri felvetésként a felsőoktatással kapcsolatban merül fel, valójában a felsőoktatás számára már adottság – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Péter , a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. – Gyakori és jogos felvetés, hogy milyen alacsony a műszaki irányultságúak aránya a felsőoktatáson belül. A helyzetet alaposabban elemezve sajnos látható, hogy mindez úgy valósul meg, hogy a felsőoktatás (és az azt finanszírozó költségvetés) a kapukat eléggé szélesre tárja, állami finanszírozású helyekre be lehet jutni viszonylag alacsony pontszámmal is, tehát képeznek annyi műszakit, ahány elfogadható felvételiző csak van.”

Miután a pályakezdő mérnökök bére meredeken emelkedett az elmúlt években, Lakatos Péter szerint érdemi javulás akkor következhet be mennyiségileg, ha az általános és középiskolai matematika és fizikaoktatás derékhadának (hiszen az élenjáró iskolák nemzetközileg is kimagasló eredményeket produkálnak) sikerül jobban megszerettetni a természettudományokat a diákok mainál szélesebb rétegével. Ennek feltétele a természettudományos oktatók anyagi elismertségének a javítása, hiszen az ő esetükben a pályaválasztási alternatívák között egyre hátrébb szorul a tanári pálya, és ennek az eredményét látjuk már ma is.”

Hasonlóan mélyebben gyökerezik a probléma a másik hiányszakma, az informatikus esetében is. A mérnökinformatikus és a programtervező informatikus (szoftverfejlesztő) szakokra első helyen az idén mintegy ötezren jelentkeztek a Felvi.hu adatai szerint, a másik két szakiránnyal kapcsolatban egyelőre nincsenek összesített adatok, de ezek a kisebb létszámúak. „Ennél háromszor több jelentkezőre volna szükség, mivel óriási hiány van informatikusokból Magyarországon” – mondta lapunknak Horváth Ádám, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) oktatási igazgatója. A fejlesztési tárca által kezdeményezett tavalyi ágazati felmérés során például az derült ki, hogy 22 ezer betöltetlen informatikai álláshely volt Magyarországon, ám ez a szám vélhetően azóta tovább növekedett – tette hozzá Horváth Ádám.

Ehhez képest az informatikai képzésre jelentkezők száma 2001 és 2014 között kétharmadára csökkent (15 ezerről 10 ezerre). Az első helyre jelentkező összes felvételizőknek mintegy 6-8 százaléka választja az informatikát, szemben Délkelet-Ázsiában mintegy 80 százalék ez az arány – tette hozzá Horváth Ádám. A felvettek száma hasonlóan, 38 százalékkal apadt (8600-ról 5300-ra). Ráadásul óriási, 52 százalékos a lemorzsolódás, a többség a második évfolyamon hagyja el a felsőoktatási intézményt, mivel úgy gondolja, hogy nem éri meg befejezni, amihez a képzés tartalmi problémái és az eszközállomány gyors elavulása is hozzájárul, hiszen a 2011 óta tartó eszközbeszerzési tilalom ellehetetleníti a fejlesztést. A kibocsátás létszámának akár jelenlegi szinten tartásához is szükséges a jelentkezők számának növelése, amihez elengedhetetlen az informatikusképzés népszerűbbé tétele a középiskolai pályaválasztók körében.

Egyre több gimnazista tanul külföldön

A legjobb hazai gimnáziumok tanulóinak döntő többsége szeretne továbbtanulni, mégpedig hazai felsőoktatási intézményben, és csupán 7 százalékuk jelentkezik külföldre (is) – derül ki a GVI friss elemzéséből. A rendelkezésre álló statisztikai adatok szintén azt jelzik, hogy a magyar diákok nem vesznek részt nagy számban (hosszú távú) külföldi képzésekben, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az utóbbi években. A külföldre jelentkezők jellemzően kimagasló tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, apjuk felsőfokú végzettségű, vezető beosztásban dolgozik, vagy vállalkozó. Legtöbbjük tandíjmentes intézménybe felvételizik, és sokan közülük hosszú távon szeretnének külföldön maradni. A legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság.

Szerző: Márk Edina


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »