A fél Európa Tanácsot zsebre vághatta Orbán "közeli barátja", az azeri diktátor

A fél Európa Tanácsot zsebre vághatta Orbán "közeli barátja", az azeri diktátor

A több mint 200 oldalas dokumentum összeállításához mintegy 50 tanút hallgattak meg. A bizottság szerint az Európa Parlament egyes tagjai pénzt – nagyjából kétmillió eurót – kaptak, másokat luxusüdülésekkel, drága szőnyegekkel és kaviárral “győztek meg” a politikai foglyok megfelelő körülményeiről.

A sajtóban elsősorban Karin Strenzt és Eduard Lintnert, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU), illetve a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egykori politikusait emlegetik a bakui vezetés érdekeinek szószólóiként. 

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű nemzetközi oknyomozó szervezet tavaly komoly nemzetközi botrányt robbantott ki egy jelentésével, amely szerint Azerbajdzsán mintegy 2,5 millió eurót költött 2012 és 2014 között külföldi politikusok, tisztségviselők és szervezetek befolyásolására. A dokumentumban merült fel először, hogy a  bakui fizetési listán az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének több tagja is szerepelt. A szervezet összesen nem kevesebb mint 16 ezer azeri tranzakcióról írt.  

Az akció igen jól sikerülhetett, hiszen 2013-ban az ET-ben 

a többség leszavazta azt a határozattervezetet, amely elítélte volna az azeri diktatúrát. 

Az ET-t 1949-ben hozták létre a különböző nemzeti parlamentek képviselői. Legfontosabb feladata a demokratikus és jogállami normák feletti őrködés. 

A Guardian tavaly szeptemberi cikke szerint ennél is sokkal nagyobb összeget, csaknem 

3 milliárd dollárt 

szántak arra, hogy egy titkos pénzügyi alapon keresztül pozitívabb képet fessenek a diktatúráról. A pénzből Magyarországra is jutott. 2012-ben egy befolyásos azeri politikus fiának Budapesten nyitott bankszámlájára több mint hétmillió dollár érkezett. A magyar hatóságok többszöri elutasítás után ebben az évben augusztusban döntöttek úgy, hogy az örmény szobatársát egy baltával meggyilkoló Ramil Safarovot kiadják Azerbajdzsánnak. A baltás gyilkost otthon hősként ünnepelték  és azonnal elnöki kegyelmet kapott. 

Hírdetés

Az azeri pénzekkel kapcsolatban a Jobbik két feljelentést is tett, kevés eredménnyel.

A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség gyanújával tett feljelentést a Fővárosi Főügyészség elévülés miatt elutasította, a pénzmosás ügyében pedig feljelentés-kiegészítést rendeltek el. A hivatali vesztegetés, illetve annak elfogadása miatt tett feljelentést pedig azzal az indokkal utasították el, hogy az “tényállítást nem tartalmaz”.

Orbán Viktor egyébként kifejezetten szívélyes kapcsolatokat ápol Ilham Aliyev azeri elnökkel. Idén februárban az azeri miniszterelnök-helyettes budapesti látogatása során a magyar kormányfő “közeli barátjának” nevezte a diktátort. 

Orbán azt is hozzátette:

biztos benne, hogy az április 8-i magyar parlamenti, és az április 12-i azeri elnökválasztás is “sikeres lesz”

Az azerbajdzsáni voksolás során két fideszes politikus, Bartos Mónika és L. Simon László is részt vett megfigyelőként a Kereszténydemokrata Internacionálé képviseletében. Utóbbi azt nyilatkozta:

“A választás lebonyolítása a mi demokratikus elvárásainkhoz igazodott.”

Az EBESZ jelentése ennél jóval kevésbé volt lelkes. A szervezet szerint  a szavazás

„korlátozó politikai környezetben zajlott, olyan törvények szerint, amelyek csorbítják a valódi demokratikus választások előfeltételét jelentő alapvető jogokat és szabadságokat”.

Ilyen alapon, a pluralizmus hiányában – ami a médiára is jellemző – a választások nem voltak szabadok az EBESZ szerint.

(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »