A fejlődést szolgálják az adókedvezmények: a készruhagyártásra és a kitermelő ágazatra is kiterjesztenék az adómentességet

A fejlődést szolgálják az adókedvezmények: a készruhagyártásra és a kitermelő ágazatra is kiterjesztenék az adómentességet

Nem hogy eltörölné az IT-szektorban biztosított adókedvezményeket Eugen Teodorovici pénzügyminiszter: saját elmondása szerint éppen azon gondolkozik, hogy kiterjessze azokat a gazdaság más ágazataira is.
Jó intézkedés az IT-szektorban nyújtott adómentesség Eugen Teodorovici pénzügyminiszter szerint, éppen ezért azon gondolkodik, hogy kiterjessze azt a gazdaság más ágazataira is. A tárcavezető legújabb elképzeléseiről annak apropóján beszélt, hogy a hét végén Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke felvetette, hogy minden jövedelmet adókötelessé kell tenni, szerinte ugyanis nem normális, hogy éppen a legnagyobb fizetéseket nyújtó IT-szektor élvez jövedelemadó-mentességet.

„Úgy gondolom, hogy erről olyan emberek beszélnek, akik nem értik ezt a gazdasági jelenséget. Nagyon jó intézkedés volt. Miután éveken át ösztönöztük őket, az információs technológia jelentős hányadát teszi ki a bruttó hazai terméknek” – fogalmazott Teodorovici.
Beszélt egyúttal arról is, hogy több olyan ágazat – köztük a készruhagyártás és a feldolgozó ágazat – munkáltatóival is egyeztetett, ahol szerinte

Hírdetés

hasonló adókedvezményeket kellene biztosítani, így ösztönözve, hogy jobban teljesítsenek.

„Romániában hagyományuk van ezeknek az ágazatoknak. Láthattuk, hogy ezek az intézkedések nagyon jó eredményt hoztak, és akkor azt hiszem, ez a helyes hozzáállás” – szögezte le a pénzügyminiszter.

„Hosszú távú elképzelésre lenne szükség, el kellene dönteni, hogy milyen iparágak jelentik a hosszú távú fejlődés zálogát az ország számára, és azokat megkülönböztetett módon támogatni” – fogalmazta meg megkeresésünkre Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, akit Teodorovici legújabb bejelentései kapcsán faggattunk. Mint hangsúlyozta,

széleskörű konzultációra lenne szükség,  és az alapján kellene összeállítani egy prioritáslistát, amihez hozzá lehetne rendelni a megfelelő döntéseket.

„Nem az éppen hatalmon levő kormánynak, pártnak kellene döntenie ezekről a hosszú távú stratégiákról, hiszen a kormányok változnak. A hatalmon levő párt kitalál valamit, majd jön a következő, és azt mondja, ez nem jó irány, és másként dönt. Az ország vízióját széleskörű konzultáció után közösen kell eldönteni, majd közösen betartani, függetlenül attól, hogy éppen ki van hatalmon. Romániában viszont hiányzik a vízió, a folytonosság” – fejtette ki a gazdasági szakember.

Édler meglátása szerint a stratégiába azt kellene belefoglalni, hogy milyen legyen az ország tíz, húsz vagy éppen ötven év múlva, meg kellene határozni azokat az iparágakat, amelyekbe ha most befektet az állam, hosszú távon meghozzák az elvárt eredményt, és ezeket kellene a továbbiakban segíteni, hogy megmaradjanak az országban, és tovább fejlődjenek. Édler szerint a számítástechnikát jó döntés volt adókedvezményekkel támogatni, látszanak az eredmények, ezzel Románia felkerült az ágazat térképére.

– fogalmazott a kamara elnöke, aki szerint a készruhaipar jelenleg nagyon sok alkalmazottat foglalkoztat, de mivel kevés hozzáadott értéket termel, nem biztos, hogy éppen ezt az ágazatot kell kiemelten segíteni. „Ennek a meghatározására széles körű konzultációra lenne szükség. Szét kell nézni a világban, levonni a következtetéseket, és annak alapján dönteni. Nem vaktában osztogatni a kedvezményeket” – emelte ki újfent Édler András.

A készruhagyártásban minden állami segítség jól jön, hiszen egyre nehezebb helyzetben van az iparág – reagált a felvetésre Dobra László, a kézdivásárhelyi Secuiana készruhagyár tulajdonos-igazgatója. Mint lapunk megkeresésére hangsúlyozta, ha az ágazatban az alkalmazottaknak nem kellene jövedelmi adót fizetniük a bérük után, akkor több pénzt vihetnének haza, s ez javítana a helyzetükön. Rámutatott ugyanis:

az ágazatban jelenleg munkaerőhiánnyal küzdenek, de nem engedhetik meg maguknak, hogy növeljék a fizetéseket.

Dobra László elmondta, a lohn-rendszerben, vagyis bérmunkában dolgozó gyáraknál az összköltség több mint 85 százalékát teszi ki a bérköltség, ezért általában minimálbért tudnak biztosítani az alkalmazottaiknak. „A kormány évente 9–10 százalékkal emeli a minimálbért, ellenben mi örülünk, ha a megrendelőiktől évente 1–2 százalékos emelést ki tudunk alkudni. Ilyen körülmények között lassan eljutunk oda, hogy az olló szárai összezárulnak, és kénytelenek leszünk becsukni a kapukat” – fogalmazott a vállalkozó, aki szerint ha a kormány kiterjesztené az ágazatra az adókedvezményeket, az lélegzetvételhez juttatná az iparágat.


Forrás:kronika.ro
Tovább a cikkre »