A Fájdalmas Anya-búcsú alkalmából megállapodás született a szentkúti és a lőcsei kegyhely között

A Fájdalmas Anya-búcsú alkalmából megállapodás született a szentkúti és a lőcsei kegyhely között

A mátraverebély-szentkúti nemzeti kegyhelyen szeptember 11-én Štefan Sečka szepesi megyéspüspök mutatta be a Fájdalmas Anya-búcsú szentmiséjét, amelyen jelen volt a hazai szlovákok több közössége, különböző zarándokcsoportok, továbbá árvák, özvegyek és magukra maradtak.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Kegyhelyeinken úgy öleli magához a Szent Szűz gyermekeit, mint az az édesanya, aki azonnal odasiet ahhoz a síró gyermekéhez, aki megbotlott, és megütötte magát – a szepesi püspök ezekkel a gondolatokkal kezdte prédikációját. Arra buzdította a mintegy kétezer zarándokot, hogy személyes és nemzeti identitásukban is őrizzék meg a Szűzanya iránti szeretetet és hűséget. Utalt rá, hogy a szlovák nemzet legerősebb egyesítő ereje sem lehet más, mint a Fájdalmas Anya összefogó ereje, amely ma arra hívja ennek a régiónak népeit, hogy becsüljék meg az élet ajándékát, a családot és a kereszténység által nyújtott emberi identitást. Kiemelte, mindez ahhoz is erőt ad, hogy szembe tudjunk menni az árral, ellent tudjunk mondani a különböző szubkultúrák által kínált lehetőségeknek.

A szentmise különböző részeit szlovák, magyar és latin nyelven imádkozták. A liturgia végén František Dlugoš, a lőcsei és Kálmán Peregrin, a szentkúti zarándokhely igazgatója, valamint Štefan Sečka püspök aláírták azt a megállapodást, amelyben elkötelezik magukat, hogy a két kegyhelyen előmozdítják az anyanyelvi pasztorációt, zarándoklatokat szerveznek magyar és szlovák hívek számára, ismertetőket helyeznek el a testvérkegyhelyről, és keresik az együttműködés különböző formáit. Ennek az együttműködésnek első lépését a felek már meg is tették, a Szent István Társulat adományaként ugyanis Lőcsére magyar, a Szepesi Egyházmegye jóvoltából Szentkútra pedig szlovák nyelvű liturgikus könyvek kerültek, hogy ezzel is a két nemzethez tartozó zarándokokat segítsék. E könyvek cseréjének szimbóluma volt, hogy František Dlugoš és Kálmán Peregrin a dokumentum aláírása után kicserélték egymás között a szlovák és a magyar nyelvű misekönyv egy-egy példányát.

A szentmisét követően Štefan Sečka püspök a szlovák zarándokokat személyes áldásában részesítette, a papság pedig az özvegyekért, árvákért, magukra maradottakért könyörgött, ugyancsak egyenként megáldva őket, hogy a Fájdalmas Anya közbenjárására sebeik gyógyírt találjanak. A nap folyamán a pilisszentkereszti Éneklő Szlovák Ifjúság Kórus vallásos és nemzetiségi énekekkel mutatta be a magyarországi szlovákok énekkultúrájának gazdagságát, a kegyhelyen lévő ferences galériában pedig kiállítás nyílt a nagytarcsai katolikus és evangélikus egyházközség liturgikus szőtteseiből, és bemutatják népviseletüket is, melynek szokásrendjét a liturgikus év határozza meg, ezzel is utalva arra, hogy a hit miként teremt kultúrát.

A lőcsei és a szentkúti kegyhely kapcsolata a Rete Mariana (Európai Máriás Háló) keretében kezdődött, a kapcsolatteremtés erősödését pedig nagyban segítette Szesztay Ádám korábbi kassai főkonzul kezdeményezése egy 2015-ben Kassán megrendezett szlovák nyelvű konferencia során. A mostani eseményt megelőzően a szlovák püspökök közül Stanislav Stolárik rozsnyói megyéspüspök látogatott el a kegyhelyre a Szent Jobb augusztusi zarándoklata alkalmával, illetve írásos köszönetnyilvánítást küldött, amiért a zarándokhely és a magyarországi ferencesek szolgálatukkal segítik egyházmegyéje hitéletét. Szeptember 8-án Bernard Bober kassai érsek volt a Kisboldogasszony-napi mise főcelebránsa, aki a Krisztus fogantatásával megszületett új „nemzetség” és a két népet összekötő Mária-tisztelet erősítéséről beszélt, mint ami a népek között testvériség igazi forrása.

A liturgiát követően megállapodást írtak alá, amely a lőcsei és a szentkúti kegyhely együttműködését hivatott erősíteni.

Forrás és fotó: Mátraverebély–Szentkúti Nemzeti Kegyhely

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »