A depresszió népbetegségnek számít, amely a téli, borongós hónapokban még gyakoribbá válik. Ilyenkor még azok is letargikus hangulatba kerülhetnek, akik alapból nem hajlamosak rá. Ám ha a nyomott hangulat sokáig nem múlik el, érdemes ellenőriztetni néhány hormon szintjét – a panaszt ugyanis endokrinológiai problémák is okozhatják.
Milyen vizsgálatokat végezzünk el, ha hormonzavart sejtünk a depresszív hangulat mögött? A kérdésre Dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológus főorvosa válaszolt – írja a Házipatika.com.
A pajzsmirigy-alulműködés egy olyan hormonzavar, amely jelentősen befolyásolja az ember hangulatát. Ennek oka, hogy a hiányzó pajzsmirigyhormonok hatással vannak a nemi hormonok szintjére, az anyagcsere folyamatok pedig lelassulnak. A probléma ráadásul gyakran hízást eredményez, amely szintén rontja az értintett közérzetét. A pajzsmirigy-alulműködésre ezen kívül a menstruációs zavarok, a meddőség, a vetélés, a csökkent hidegtűrés, a száraz bőr, a hajhullás, fáradság és a koncentrációs zavarok is felhívhatják a figyelmet. A problémára laborvizsgálattal derülhet fény – a TSH, T3 és a T4 szinteket ajánlott ellenőriztetni. Kezelése gyógyszeres terápiával történik.
A cukorbetegség és az azt megelőzőinzulinrezisztencia(IR) is gyakran okoz depressziót és általános levertséget a hormonális eltolódások miatt. Az IR ráadásul sokszor policisztás ovárium szindrómával (PCOS) jár együtt. Ez a probléma pedig olyan tüneteket – például túlsúlyt, pattanásos és zsíros bőrt, fokozott szőrösödést vagy meddőséget – is előidézhet, amelyek nagy hatással vannak az érinettek mindennapjaira, így csak tovább fokozza a negatív érzéseket. A cukorbetegség vagy IR diagnózisához vércukorterheléses vizsgálatra (OGTT) van szükség, amelynek során a 0, a 60 és a 120 perces inzulin- és glükózértékeket ellenőrzik. Az állapot személyre szabott diétával, rendszeres testmozgással és szükség esetén gyógyszeres terápiával kezelhető.
A kortizol a mellékvese által termelt hormon, amelynek szintje stressz esetén ugrik meg. Amennyiben a stressz krónikussá válik az ember életében, akkor a mellékvese kimerül, mivel csupán ideig-óráig képes nagy mennyiségű kortizolt előállítani. A mellékvese kimerülése esetén kortizolhiány lép fel, ami elsősorban fáradtságban, depresszióban és motiválatlanságban nyilvánul meg, ráadásul progeszteronhiányt és pajzsmirigy-alulműködést is okozhat. A legtöbb esetben megfelelő stresszkezeléssel orvosolható a probléma, de a hiányzó hormonok pótlására is szükség lehet.
Az ösztrogéndominancia igen gyakori állapot, amelynek során az ösztrogén túlsúlyba kerül a progeszteronnal szemben. Ezt kiválthatja az ösztrogén túlzott mennyisége is, de főként a progeszteron hiánya okozza. A probléma számtalan tünetet produkálhat, de több betegség és kóros állapot – például mióma, PCOS, meddőség, vérzészavarok és bizonyos daganatok – hátterében is felfedezhető.
Az ösztrogéndominancia gyakran fásultságot, depressziós hangulatot is eredményez, ám a menopauza időszakában épp a csökkenő ösztrogénszint okozza a jól ismert hangulatingadozásokat, mivel így kevesebb szerotonin képes beépülni a sejtekbe. Az ösztrogéndominancia általában életmódváltással – például a fitoösztrogének kerülésével és a túlsúly leadásával – sikeresen kezelhető, egyes esetekben azonban gyógyszeres kezelés is szükséges. Amennyiben a klimax miatti ösztrogénszint-csökkenés váltja ki a panaszt, az orvos hormonterápiát javasolhat.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
