A Délvidék elrablását tenné ünnepnappá a szerb államfő

Megirigyelte a románokat

Tomislav Nikolić államfő azt javasolja majd a kormánynak, hogy november 25-ét, azaz „Vajdaság” Szerbiához csatolásának évfordulóját nyilvánítsák ünnepnappá. Nikolić az eseményről megemlékező rendezvényen, az újvidéki Szerb Nemzeti Szinházban mondott beszédet. Kiemelte, hogy „Vajdaság” a nemzetek békés együttélésének és a nemzetközi-regionális együttműködés példájával nagy hajtóerőt képez az ország fejlődésében.

Az államfő kincsnek nevezte az itt élő kultúrákat, amelyeket senki nem tudna egymás ellen fordítani. (Szép példához a szerb-magyar együttéléshez lásd kapcsolódó anyagunkat – a szerk.)

„Az itt élő emberek példaértékű közös életet építő fáradozásai még a széleskörű kisebbségi jogokat biztosító törvényeket is túlszárnyalták” – mondta. „Fontos eseményre emlékezik az ország, nélküle nem létezhetne a modern Szerbia” – fejtette ki Nikolić. Az államfőn kívül többek között felszólalt még Igor Mirović, a tartományi kabinet elnöke és Milos Vučević újvidéki polgármester is. Anastas Bocarić szerb festő így örökítette meg a délszlávok területrablását A szerbek, bunyevácok és más szlávok (az 1910-es népszavazás alapján lakosság felét kitevő magyarokat és a németeket nem kérdezték meg – a szerk.) újvidéki népgyűlésén 1918. november 25-én döntöttek Bácska, Bánát és Baranya Szerbiához való csatolásáról. Egy nappal korábban a Rumában tartott szerémségi gyűlés is azonos döntést hozott. A döntéseket a trianoni békeszerződés erősítette meg. (RTV nyomán)

A cikk további elérhetőségekkel és hozzászólásokkal ITT

Forrás: kuruc.info

sokkaljobb-kommentár: A területeinkből jól lakottaknak a második világháború után még nekünk kellett jóvátételt fizetnünk! A Szovjetuniónak például 25 évig fizettünk, 1956 miatt, amikor is ők bombázták Budapestet, három év szünet következett, utána folytatódott a törlesztés. Lett volna itthon is mit enni, csak Csapnál elfolyt – mondták az akkoriban fizetésre kötelezett eleink.

Jugoszláviát irigyelték a vasfüggöny mögötti országok, mert ott viszonylagos jólét volt. Ennek vetettek véget a szemét polgárháborújukkal, és Jugoszlávia atomjaira hullott. Még a bölcsőjüknek nevezett Koszovót is elvesztették – amerikai segédlettel. A „Vajdaság” nélkül alig maradna nekik valami. A Magyarországtól elcsatolt területek „örökösei” még a telek árát sem fizették ki, nemhogy a felépítmények és múzeumi és egyéb értékek árát kifizették volna! Pásztor Istvánnak, a Fidesz nagy kedvencének, a szerbiai magyar párt elnökének lehet, hogy tetszik is ez az akció! Hiába tömi agyon pénzzel a kormány, nem valószínű, hogy a szerbiai magyarok megszeretnék… A legutóbbi választáson jóval kevesebb szavazatot kapott, mint korábban.

Erdély elcsatolásáról az Ami az egyik országnak nemzeti ünnep, a másik országnak gyásznap című régebbi cikkünk elérhető ITT

Békéscsaba, 2016. november 27.

F. I. – K. M.

Emlékeztető: „Kevés embert tudok, aki nem fél attól a bizonyos embertől, aki 1998-ban a hatalom részeseként, a kiterjedt kapcsolatrendszerének is köszönhetően véget vetett a leszámolásoknak. Hadd mondjak el egy történetet: a Fidesz hatalomra kerülése után készítettem egy interjút egy vajdasági magyar bűnözővel, aki rendkívül jó kapcsolatokat ápolt a szerb alvilággal is. Ő már akkor azt mondta nekem, a szerb gengszterek a „Három Sándor” országának hívnak minket. Azt az olvasók a fantáziájára bízom, kikre gondolhattak.” (Részlet a Kisberk Szabolccsal készült „Ha mindent elmondanék, úgy járhatnék, mint Boros Tamás az Aranykéz utcában” című interjúból)

 


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »