A csúcsjelölti rendszert alkalmazzák az EP-választáson

Az úgynevezett csúcsjelölti rendszert kell alkalmazni a következő uniós tisztújítás során is az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadott határozata értelmében, amely szerint a képviselőtestület kész elutasítani azon jelölteket az Európai Bizottság elnöki tisztségére, akik egyik pártcsaládnak sem voltak listavezetői.

A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel elfogadott dokumentumban kiemelték, hogy a rendszer növeli az átláthatóságot, mert a bizottság elnöki posztjára jelölt személyek neve így már az európai választások előtt ismertté válik, nem pedig csak azt követően, ahogy korábban hosszú időn keresztül.

A 2014-es EP-választáson először kipróbált csúcsjelölti rendszer keretében az európai pártok megnevezik saját listavezetőiket, és a legtöbb mandátumot szerző párt jelöltjének megválasztásáról szavaz elsőként az Európai Parlament.

A határozatban rámutattak: 2014-ben a folyamat sikeresnek bizonyult, a 2019-es európai választások pedig alkalmat jelentenek a gyakorlat megszilárdítására.

Antonio Tajani, az EP elnöke a szavazást követően kijelentette: a 2014-ben már alkalmazott módszer mérföldkő Európa demokratikusabbá tétele szempontjából, és ezen folyamatot nem lenne szabad visszafordítani, inkább tovább kellene erősíteni, így hozva közelebb az Európai Uniót az állampolgárokhoz.

„Az állampolgárok nyílt és átlátható versenyt szeretnének a politikai pártok és a jelöltek között, nem zárt ajtók mögötti megállapodásokat” – hangsúlyozta az MTI beszámolója szerint.

Sokak szerint a rendszer fontos lépés az uniós intézményrendszer demokratikus legitimációjának erősítésében, ugyanis lehetőséget ad a választóknak arra, hogy közvetlenül befolyásolják, ki lesz az Európai Bizottság elnöke.

Az ellenzők szerint azonban az EP ezzel elbitorolja a tagországok jogköreit, mivel az uniós alapszerződés az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsra ruházza a jelöltállítás jogát, akit a parlament választ meg.

A Politico brüsszeli hírportál a múlt héten arról számolt be, hogy Csehország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Portugália és Szlovákia vezetői ellenzik a csúcsjelölti rendszert. Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke pedig kedden arra buzdította a vonakodó uniós vezetőket, hogy álljanak a „demokratikus előrelépést jelentő” gyakorlat mellé.

A csúcsjelölti rendszer a 2014-es tisztújítási folyamatban konfliktust okozott az Európai Parlament és a tagországok kormányai között, a hatalmi harcot pedig végül az EP nyerte meg, kikényszerítve, hogy az Európai Tanács a legtöbb mandátumot szerző Európai Néppárt jelöltjét, Jean-Claude Junckert javasolja elnöknek.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »