Több mint hatszáz objektumot tártak fel Csíksomlyón a régészek.
Képek: Veres Nándor
Zömében 3–4. századi gót településnek a létesítményeit tárták eddig fel a Csíki-medence legnagyobb régészeti ásatása során az egyik csíksomlyói lelőhelyen.
Ugyanakkor találtak 11–13. századi Árpád-kori leleteket is. Egyik legfontosabb eredménye a kéthektáros területen zajló ásatásnak, hogy bizonyítja, a Csíki-medencében már az 1100-as években létezett lakott település templommal, házakkal – ehhez képest az első írásos források az 1330-as évekből származnak.
Botár Istvánnak, a Csíki Székely Múzeum régészének vezetésével egy kéthektáros csíksomlyói területen, a Csobotfalvi Szent Péter és Pál-plébániatemplom közelében nagyszabású feltárás zajlik – a munkálatoknak augusztusban láttak hozzá. Azóta a tervezett 9000 négyzetméterből 6800 négyzetméteren nyitottak szelvényeket és ástak le az érintetlen talajig. Nagyon jó csapattal és jó gépészekkel dolgozunk együtt, ütemtervszerűen haladt eddig a munka; több mint 600 objektumot tártunk fel – magyarázta Botár, amikor a helyszínre látogattunk.
Hozzátette, digitális űrlapokat készítenek minden tárgyról, és sokat segíti a munkájukat a csíkszeredai Laczkó Nándor, a Cloudscale Digital vezetője, akinek drónfelvételei és 3D-s rekonstrukciója a lelőhelyről gyorsítja az adatfeldolgozást. Terveik szerint a fagyok beállta előtt, október végéig szeretnék befejezni a feltárást, amely nagyban függ az elkövetkező időszak időjárásától.
A kutatás eddigi eredményeiről érdeklődve a vezető régész elmondta, ennek a lelőhelynek egy részén már 2011-ben, 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is végeztek ásatást, így tudták, hogy ez egy több rétegű, több korszakot magába foglaló lelőhely. A jelenlegi feltárás során zömében 3–4. századi gót (germán törzs) településnek az objektumai kerültek elő, azonban találtak 5–7. századi, korai szláv, illetve Árpád-kori leleteket is a 11–13. századból. Ezeken kívül néhány 14. századi objektum, illetve késő-középkori vagy kora-újkori kőházak alapfalai is előbukkantak. Azért fontos ez a lelőhely, mert gyakorlatilag a teljes keresztmetszetét adja a Csíki-medence első évezredének: Krisztus után 300-tól 1300–1400-ig többféle lelet előkerült innen – magyarázta a szakember, hozzátéve, a Csíki-medencében valaha zajlott legnagyobb feltárást végzik most, egy olyan korszakról, amelyről nagyon keveset tudtunk.
„Teljes képet kaphatunk a népvándorlás koráról, az Árpád-korról és 14. századról, azaz az Anjou-korról is” – foglalta össze. Gót leletek A lelőhelyen talált leletek 90 százaléka 3–4. századi gót-germán (szakmai nevén Marosszentanna-Csernyahov kultúra) eredetű. „Tőlük érdekes módon házat nem találtunk, viszont feltártunk néhány jellegzetes, méhkas alakú tárolóvermet, közülük akadt félméteres, a legnagyobb 2,2 méter mélységű verem. Ezek többségében találtunk salakot, amelyből arra következtettünk, hogy akik itt éltek a 3–4. században, a Somlyó-patak közelében, intenzív vasolvasztást végeztek, ez volt a szakmájuk, itt egy iparostársadalomra utaló jelek vannak” – részletezte a régész. Gabonát tároltak a gótok a földbe ásott vermekben.
A legmélyebb feltárt verem 2,2 méter mély.
Hozzátette, földbe mélyített házakat ugyan egyet sem találtak, de sok helyen szabályos elrendezésben cölöplyukakat fedeztek fel, amelyek arra utalnak, hogy felszíni házakban élhettek, és földbe ásott gerendák tarthatták ezeket a házakat, épületeket. Érdekességként megtudtuk, hogy az egyik gödörből egy emberi koponyatöredék is előkerült. „Ez abból a szempontból érdekes, hogy a gótoknak meg lehet találni a nyomait az egész Csíki-medencében, de a sírjaikat, a temetkezési helyüket még nem fedezték fel” – jegyezte meg Botár. A 4. század második felében a gótok eltűnnek innen, nincsenek rájuk utaló további nyomok. A szénizotópos kormeghatározás (C14-es vizsgálat) alapján a leletek legkésőbb 380-as keltezésűek lehetnek.
A történészek egyik elmélete szerint, amikor 375-ben jönnek a hunok, akkor ezek a gótok pánikszerűen elmenekülnek, és itt Somlyón tényleg úgy tűnik, hogy ez után a kor után nincs tovább élet.
Feltételezhető, hogy hírét vették annak, hogy a Fekete-tenger partján a keleti gótokat leverték a hunok, és emiatt felhagyhatták a települést – magyarázta. Ezt követően egy ideig nincs nyoma emberi életnek a helyszínen.
Szláv objektumok
A kutatás során felfedezett leletek arra utalnak, hogy az 5. század végén megjelennek itt a szlávok. „Ez Erdély területén az egyik legkorábbi szláv település lehetett, úgy tűnik, hogy Moldvából szivárognak, költöznek át ide. Házaikból hatot fedeztünk fel, egyértelmű, hogy nem érintkeztek a gótokkal, mert azoknak volt gyorskorongozott kerámiájuk, magas színvonalú fazekas művességük, a szlávoknak azonban nincs. Nagyon primitív kezes kerámiájuk van, így egyértelmű, hogy a két társaság nem találkozott” – fejtette ki.
Ugyanakkor ők sem maradnak itt sokáig, nem jelenik meg náluk a korongolt edény, a díszítés, amely a késői szláv anyagokra jellemzővé válik; a C14-es vizsgálatok is megerősítették, hogy a 700-as évek után már élnek ezen a helyszínen.
Árpád-kori rétegek
A harmadik réteg az Árpád-kori, azaz 11–13. századi időszakból származó magyarok objektumait takarta. Ebből az időszakból feltártak 2–3 lakóházat, ettől kezdve folyamatos a lakottság ezen a területen. Szénégető kemencét fedeztek fel, a talált edényeket pedig helyi mesterek égették, földbe mélyítve kovácsműhelyre is bukkantak.
Az Árpád-kori leletek eredetét kormeghatározós vizsgálattal is megerősítették. A szomszédságban található csobotfalvi plébániatemplomot is ebben az időszakban építették. Ez azért fontos, mert a Csíki-medencét először 1330-ból említi írott forrás, a régészeti kutatás eredménye pedig az, hogy 200 évvel előtte már létezik itt lakott település, mégpedig templommal – vonta le az egyik legfontosabb következtetést a szakember.
További leletek Késő középkori leletet nem találtak, azonban előkerültek kora újkori, 17–18. századi falak, ami már valószínű valamelyik betelepült háromszéki nemesnek, vagy módos helyi parasztnak a kőháza, illetve 18–19. századi érmék is előbukkantak.
Az ásatáson részt vettek a Csíki Székely Múzeum munkatársai és önkéntesek mellett többek között egyetemisták Budapestről és Kolozsvárról, egy jelenleg Németországban tevékenykedő, valamint egy nyíregyházi múzeumban dolgozó régész.
Barabás Hajnal
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
