A csatornahálózat kiépítése hosszútávfutás a polgármestereknek

A csatornahálózat kiépítése hosszútávfutás a polgármestereknek

Szondi utca, Körút sarkát tegnap óta csatornázzák/Így félpályás útlezárás nehezíti a haladást – énekli a Belga együttes azonos című opusában. A csatornázás idején a lakosság egy rövid időre kénytelen elviselni az ezzel járó kellemetlenségeket, cserébe viszont megszabadul a szennyvíz elszállításának ugyancsak borsos díjától.

A fekáliákkal kapcsolatos problémák az emberiséggel egyidősek, de míg barlanglakó ősünk számára ez nem okozott különösebb gondot, az urbanizáció megjelenésével már már oldani kellett “örök anyagunk” sorsát. Az ókori Rómában már voltak nyilvános vécék, jól tudjuk ezt, hisz Suetonius szerint, amikor Vespasianus császár meg akarta adóztatni a nyilvános illemhelyeket, tanácsadói tiltakozására állítólag csak annyit felelt: “A pénznek nincs szaga.” És ezek a nyilvános vécék már csatornarendszerbe voltak elvezetve. A rómaiak már i. e. 540-ben megépítették a Cloaca Maximát. A középkorban kicsit háttérbe szorult a csatornahálózat, gyakorta megelégedtek a szennyvíz várárkokba vezetésével, illetve a a szennyvíz szegélyárkokba terelésével. Mindaddig ezt a gyakorlatot folytatták, amíg fel nem ismerték a járványok és a szennyvíz közti összefüggést, csak ezt követően tértek vissza a föld alatti csatornázáshoz.

Mindent összevetve, a csatornázás technológiája az ókortól napjainkig alapvetően nem sokat változott, legfeljebb az átemelés gépesítését tekinthetjük újításnak, igaz, azt sem forradalminak.

A Cloaca Maxima megépítése után mintegy 2500 évvel is ugyanaz a fő probléma, a csatornázás drága, önerőből még a nagyobb települések sem tudják finanszírozni.

Az Európai Számvevőszéknek még 2015-ben készült egy különjelentése, “Uniós finanszírozású települési szennyvíztisztító telepek a Duna‐medencében: a tagállamoknak további segítségre van szükségük az uniós szennyvíz‐politikai célok eléréséhez” címmel. A több mint száz oldalas dokumentum e terület alapvető hiányosságaira hívja fel a figyelmet. 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv értelmében a 2000 lakosegyenértéket (LE) meghaladó agglomerációkban gyűjteni és tisztítani kell a szennyvizet,  a 10 000 LE-t meghaladó agglomerációkban, érzékeny területeken pedig szigorúbb szennyvíztisztítás szükséges. Van még tehát hova fejlődni a szlovákiai településeknek.

A legkisebbeknek is sikerülhet

A mindössze 438 fős, tőketerebesi járásbeli Kiskövesd azon települések közé tartozik, amelyet bizonyára többen irigyelhetnek a nagyobb települések vezetői közül is. Itt ugyanis már régen, még a “koronás világban” sikerült kiépíteni a csatornarendszert.

A csatornarendszer kiépítése hosszútávfutás, tudja ezt Máté Ágnes polgármester is. “1994-ben készültek el a tervek, akkor nyújtottuk be az első kérvényünket a szlovák államhoz, és utána sorban a többit” – emlékezik vissza a folyamat kezdetére a település első embere. Ha megjelent tematikus pályázati kiírás, akkor arra beadták a kérvényüket. De soha nem jártak sikerrel. Más már lehet, hogy feladta volna, Máté Ágnes azonban kitartott, így 2010-ben, 16 évvel a tervek elkészülte után elnyerték az első pályázatukat, majd Nagykövesddel közösen sikerült elnyerni, két másik magyarországi településsel egyetemben egy határon átnyúló pályázatot, amiből be is fejezték a csatornarendszer kiépítését.

A csatornarendszerünk nagyobb része ekkor már ki volt építve, de nem volt szennyvíztisztító állomásunk. Nagykövesddel közösen sikerült ezt is megvalósítani. 2012-ben sikerült is átadni a rendszert”

– mondta. Azoknak a polgármestereknek, akik még a csatornarendszer kiépítése előtt állnak, türelmet és kitartást javasol. “Ez nem megy másképp, folyamatosan pályázni kell” – tette hozzá.

Egy kisközség nehezen birkózik meg az üzemeltetés költségeivel

A Losonci járásban fekvő, 617 fős Béna községnél folyamatban van a csatornarendszer átruházása a regionális vízműcégre. A faluban 2005-2006-ban történt meg a csatornarendszer  kiépítése, egy Phare-projekt segítségével, aminek nagy előnye, hogy nem volt szükség önrészre sem. A pályázatból az ivóvízvezetéket és a tisztítóállomást is sikerült kivitelezni. A vízvezeték 2018-ban kapott használatba vételi engedélyt.

A vízvezetékrendszer működtetését év végén szeretnék átruházni a Közép-szlovákiai Vízműre – mondta Marcinkó Zoltán polgármester. Mint elmondta, az üzemeltetés a község a számára folyamatos veszteséget termel.

Nem hiszem, hogy az ilyen típusú infrastruktúrát a falvaknak kellene üzemeltetni. Egy kistelepülés számára ezek óriási terhet jelentenek. Ha elromlik egy szivattyú, máris néhány ezer eurós kiadásról beszélünk, amit egy kistelepülés költségvetéséből nagyon nehezen lehet kigazdálkodni”

– vázolta a döntés hátterét a polgármester.

Hasonló módon a csatornarendszer tulajdonjogát is szeretnék átruházni. Erre azért van szükség, mert ha csak a működtetést szervezik ki, akkor a karbantartási kiadások ugyan a működtetőre szállnak, a beruházásokat azonban továbbra is a tulajdonosnak kell állni, erre pedig a község önerőből képtelen lenne. Egy 15 éves rendszer esetében pedig könnyen előfordulhat, hogy valami meghibásodik.

Magas a szennyvízszállítás költsége Dercsikán

Hírdetés

Azt, hogy a csatornarendszer kiépítése nem megy egyik napról a másikra, a dunaszerdahelyi járásbeli Dercsika esete is mutatja. A faluban 2010-ben dolgozták ki a terveket a csatornarendszerre. Azonban a források elosztásakor rendre nem jártak sikerrel.

Ezt követően négy település, Dercsika mellett Csallóköznádasd, Baka és Felbár fogott össze. Egyénileg készített terveiket átadták a vízműveknek, mely átdolgozta és összehangolta azt, majd sikeresen pályázott a megvalósításra – közölte érdeklődésünkre Fekete Gábor polgármester.

2022 májusában volt a beruházás alapkőletétele. Egyes településeken a földmunkák már meg is kezdődtek. Dercsikán egyelőre még nem, mivel a főutak esetében a földmunkák engedélyeztetése kicsit hosszabbra nyúlt, de amint a kivitelezőnek sikerült biztosítani a megfelelő engedélyeket, megindulnak a munkálatok.

A községek polgármesterei minden második héten találkoznak a kivitelezővel, a szakmai felügyelőkkel, és áttekintik az építkezési munkálatok aktuális állását.

A munkálatoknak 2023. december 31-éig kell befejeződni. Eddig az időpontig a rendszert már üzembe is kell helyezni. A projekt keretében tisztítóállomás nem épül, a szennyvizet a már meglevő bősi tisztítóállomásra fogják vezetni. A lakosok ekkor várhatják, hogy mentesülnek a szennyvíz elszállításának díjától, mely Dercsikán, szerencsétlen módon, nagyon magas.

Fekete Gábor elmondta, a szennygödrök tisztítása nem önkormányzati, hatáskör, ezt a tulajdonosoknak kell megoldani.

A településnek nincs “szippantós” autója, de vannak együttműködő partnerei. Korábban 50 eurót fizettek egy fuvarért, ma már 90 eurót tesznek ki a szállítás költségei. Ez 10 köbméterre vonatkozik. A községi, kilenc lakásos társasház szennygödre tartalmának elszállítása alkalmanként 90 euró, és ezt hetente el kell végezni, így a szállítás komoly kiadás a település számára – mondta Fekete Gábor. A szállítási díj azért ennyire magas, mivel a környéken nincs kapacitás, így a szennyvizet egészen Pozsonyig kell vinni.

Nyékvárkony az idő szorításában

A szintén Dunaszerdahely vonzáskörzetében levő, 2794 lelkes Nyékvárkony egy kisebb részén már működik szennyvízhálózat, a település nagyobb része azonban még mindig a “szippantós” szolgáltatásait kénytelen igénybe venni.

Fazekas István polgármester portálunknak elmondta, a falunak egy vadonatúj, egy éves traktora van, amely a tíz köbméteres tartálykocsit vontatja. Hamarosan azonban új kihívásokat kereshetnek neki, a falu ugyanis elnyert egy pályázatot a csatornarendszer bővítésére.

Mindez egy európai uniós pályázat keretében valósulhat meg, melyet a Környezetvédelmi Minisztériumhoz nyújtottak be. A pályázat összköltségvetése 8,4 millió euró, ebből 430 ezer euró az önrész, a fennmaradó , nagyobb összeget uniós forrásokból fedezik.

A csatornarendszernek összesen 12 szakasza van, ebből jelenleg három van kiépítve, ami hozzávetőleg a település 1/5-ét fedi le. A pályázatból sikerült befejezni a maradék kilenc szakaszt is.

A már létező csatornarendszer kivitelezője és tulajdonosa a nyitrai vízmű, így ez a településnek nem került pénzbe. Ez a beruházás 2018-2020 között valósult meg.

Nyékvárkony költségvetésén  belül is lenne máshova tenni a csatornarendszer működtetésével kapcsolatos forrásokat, mondja Fazekas István, szerinte az ilyen típusú költségek még egy nagyobb község lehetőségeihez képest is fajlagosan magasak.

Egy-egy ilyen pályázat komoly adminisztratív terheket is ró az önkormányzatokra. Aki nem dolgozik ebben a szférában, nem is sejtheti, annak ellenére, hogy az értesítést a nyertes pályázatról tavaly októberben kapták meg, a munkálatokat még nem tudták megkezdeni.

Az értesítést követően novemberben írták ki a versenypályázatot a kivitelő személyére. Mivel az építőanyag- és üzemanyagárak időközben nagyot emelkedtek, nehéz volt olyan kivitelezőt találni, amely belefért a megítélt költségvetésbe. A versenypályázat idén júliusban zárult. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megtörténhetett az “első kapavágás”. “A versenytárgyalás befejeződését követően a pályázatot lebonyolító cégnek le kell ellenőrizni a nyertes kivitelezőt. Ezt követően a teljes dokumentációt a Közbeszerzési Hivatalnak továbbítják, amely még egyszer átellenőrzi, hogy minden a közbeszerzési törvénnyel összhangban zajlott-e. Ez a tapasztalatok szerint legalább három hónapot vesz igénybe” – vázolta az adminisztratív labirintust a polgármester, aki bízik az enyhe télben, ellenkező esetben a munkálatok csak később kezdődhetnek. A pályázatot viszont 2023 decemberéig nemcsak meg kell valósítani, hanem el is kell számolni.

A határidőket valószínűleg csak úgy tudjuk tartani, ha egyidejűleg több utcában is földmunkákat fogunk végezni. Ez némi kényelmetlenséget jelent majd a lakosság számára, de hát valamiért valamit”

– mondta Fazekas.

Addig marad  traktor, amely a saját tisztítóállomásra viszi a szennyvizet, ezért az árat a környező településekhez képest alacsonyan tudják tartani, 25 euróba kerül az elszállítás.


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »