A cigányság írástudói – Megjelent a Máltai Tanulmányok legújabb száma

A cigányság írástudói – Megjelent a Máltai Tanulmányok legújabb száma

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóiratának legfrissebb, idei második lapszámában a roma emberek társadalomban betöltött szerepéről olvashatnak. Az írásokból az is kiderül, hogy az első telepi iskola tanulói közül sokan az ablakon kiabálták be feleleteiket.

A Máltai Tanulmányok augusztusi számának szerzői közt van Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, aki az egyház romák között végzett missziójáról írt tanulmányt; Kállai Ernő társadalomkutató, aki az MTA Kisebbségkutató Intézetének alapító tagja, a rendszerváltozás utáni, a roma közösségekkel kapcsolatos politikai törekvésekről értekezik; Farkas Zsuzsanna szociális szakember, aki a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) Egri Alapítványának alapítója, és Kiutak egy cigánytelepről címmel írt a terepen folyó munkáról.

A diáknévsor tanúsága szerint 1687-ben iratkozott be az intézménybe; neve mellett az alábbi megjegyzés utal származására: „natione ciganus”. A fiatalember a református egyházi íróként számon tartott nemes, Belényesi Ferenc egyik cigány jobbágyának tanulni vágyó gyermeke volt, aki esélyt kapott a kitörésre. A kollégium elvégzése után Gausser Dávid Gyéresszentkirály községben lett iskolamester, valamint Ribicén, Brádon és Kristyoron szolgált református lelkészként. Pályafutása később rögösen alakult, alkoholizmusa miatt többször megintették, majd felmentették a szolgálat alól.

Gausser Dávid történetét Szabóné Kármán Judit romológus, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja dolgozta fel a Máltai Tanulmányok című folyóirat idei második számában megjelent írásában. A magyarországi cigányság oktatásának történetét a 17. századtól a 19. század végéig feldolgozó tanulmányában a szerző a korszak kiemelkedő cigány tanítóinak személyes történeteiből is idéz. Megemlíti, hogy az 1770-es években egy iskolázott jómódú cigányasszony nyolcvan lányt oktatott saját iskolájában Hercegszántón, és kitér egy egyedülálló kezdeményezésre, mely szerint az 1850-es években a Pérónak nevezett érsekújvári cigánytelepen külön cigány iskolát nyitott Farkas Ferdinánd káplán és Mennyei (Bajnai) József pedagógus. A terembe harminc gyermek fért be, akik kívül maradtak, a nyitott ablak alatt hallgatták az órákat, és onnan kiabálták be a feleleteket.

Hírdetés

Az útkereső kezdeményezések azonban nem hoztak áttörést, az 1893-as összeírásból az derült ki, hogy a történelmi Magyarország területén élő cigányság 94 százaléka nem tud írni, olvasni, ami az országos, 38 százalékos analfabetizmussal összevetve óriási lemaradást jelentett. A cigány gyerekek 70 százaléka semmilyen oktatásban nem vett részt, bár a 6–12 éves gyermekek kötelező iskoláztatását törvény írta elő. A tanulmány szerzője szerint a törvényt évtizedekkel a megjelenése után sem alkalmazták a cigányság esetében. A szerző megállapítása szerint az analfabetizmusnak két oka volt: a nemtörődömség a hatóságok oldaláról, illetve az ellenállás a cigányság részéről, ennek eredményeit pedig még a 21. században is érezzük.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tudományos folyóiratának idei második lapszámában tizenegy publikáció közöl fontos megállapításokat a cigányság magyar társadalomban betöltött szerepéről tizenegy megközelítésből. Binder Mátyás és Orsós Julianna történészek a magyarországi roma történelem főbb kérdéseit járták körbe, többek között az évszázadok során kialakult együttélési modelleket, és a különböző kormányzatok alatt felmerült „cigánykérdéseket” tárgyalták. Egyik kiemelt megállapításuk szerint

*

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »