A cigánybűnözőzés továbbra is belefér, a náculás és a sértés nem – interjú Volner Jánossal

A cigánybűnözőzés továbbra is belefér, a náculás és a sértés nem – interjú Volner Jánossal

A Magyar Gárda megígért feltámasztásáról, a "kisebbségek sértegetéséről", a vasmarokkal irányított néppártosodásról, az érpataki modellről, Novák Előd kizárásáról, Simicskáról, valamint a remélt ’18-as győzelemről kérdezte az Index a Jobbik leendő frakcióvezetőjét, de szó esett a korábbi cége adóügyeiről és oroszországi diplomájáról is.

– Önök az elmúlt időszakban igyekeznek komoly párt benyomását kelteni. A komolyság öntől sem esik távol, nem nagyon láttuk még mosolyogni. Mi lesz így a cukiságkampánnyal?

– (Elmosolyodik) Pedig szoktam mosolyogni! Akkor, amikor a Jobbik a 2006-os őszödi beszéd után a magyar politikában erőteljesen elkezdett felfelé jönni, volt egy nagyon erős radikális nemzeti szubkultúra, ami az akkori felháborodásból kinőtte magát. A szubkultúrának olyan külső megnyilvánulásai is voltak, mint a militáns öltözék, a bakancsok, gárdaegyenruhák, amit én magam is hordtam. Tőlem ez nem áll távol, de ez társadalmi szinten a növekedési lehetőségeit nézve a Jobbik fölé egy üvegplafont húzott. Egyszerre volt erény és hátrány. Erény volt azért, mert összetartozás katarzisát váltotta ki legalább egymillió magyar emberből, aki ennek a kultúrkörnek így vagy úgy tagja, vagy legalábbis szimpatizánsa volt. De a társadalom többsége nem azonosult ezzel, számukra ez már korlát volt a Jobbik felé való közeledésben. Ezt kellett a néppártosodás folyamatával áttörnünk.

– Érez nosztalgiát a gárda iránt?

– Persze. Sokan éreznek nosztalgiát a köreinkben, és ez is egy nagyon fontos pártvezetői feladat most, hogy az emberekkel megértessük, hogy nem ahhoz az időkhöz kell visszatérni, mert más a politikai környezet és mások a kihívások is. Most megvan a kormányváltó hangulat, de más kifejezési formát öltött. Nem az a feladat, hogy mi jól érezzük magunkat és nosztalgiázzunk. Egyetlen magasabb rendű célunk lehet: hogy váltópárt legyünk 2018-ban. Vona Gáborral vasmarokkal fogjuk tartani a néppártiság irányát, és nem fogunk letérni róla.

– Öltönyben önazonosabb, vagy gárdaegyenruhában?

– Nekem mindegy, én militánsabb alkat vagyok, már gyerekkoromban is rendőr szerettem volna lenni, aztán később az is lettem. Utána az üzleti szférában öltönyt hordtam 16 évig, hozzászoktam mind a kettőhöz. Engem nem az határoz meg, hogy mit viselek, hanem hogy mit képviselek, és ugyanazt képviselem, mint régen. A radikális nemzeti szubkultúra külső megnyilvánulásait sokszor túlságosan erőszakosnak érezték az emberek, és a párton és szimpatizánsain belül is erősen felülreprezentáltak voltak a férfiak. Tudatosan törekedtünk arra, hogy megmutassuk az emberi arcunkat, például, hogy a kollégáink sem bakancsban és terepszínbe öltözve járnak dolgozni, hanem úgyanúgy, mint bárki más.

– Említette a vasmarkot. Vona Gábor korábban kemény fellépést helyezett kilátásba a kisebbségellenes megnyilvánulások elkövetőivel szemben és a vadhajtások lenyesegetését ígérte. A náci megnyilvánulásokkal kapcsolatos szigor csak az antiszemita, vagy a cigányellenes, cigánybűnözőzős megnyilvánulásokra is vonatkozik?

– Először is tisztázzuk: egy felmérés szerint a cigánybűnözés a magyar társadalom 89%-a szerint létezik, így erről ugyanolyan szókimondóan fogunk beszélni a jövőben is, mint ahogyan a magyar-cigány együttélés egyéb problémáiról. Nem tartozunk a problémákat szőnyeg alá söprő politikailag korrekt világhoz, ezért nem ismerjük el egyes kényes témák érinthetetlenségét sem. Ha viszont valaki jobbikosként a kisebbségeket súlyosan sértő kijelentéseket tesz, vagy ellenük erőszakra uszít, az ellen akkor is fel fogunk lépni, ha az illető nem gondolta komolyan. Mindenki felelősséggel tartozik a jobbikosként megfogalmazott véleményéért.

– Mit gondol arról, hogy civilizációs, humanista szempontból a kérdés nem az, hogy egy párt képes-e elhallgattatni a politikusainak náci megnyilvánulásait, hanem hogy náci-e vagy nem? Amíg az érpataki modell a minta, amíg a Jobbik nem áll ki nyíltan és következetesen a cigányozás, zsidózás, buzizás stb. ellen, addig okkal tekinthetik önöket báránybőrbe bújt farkasnak, nem?

– A Jobbik értékrendje világos: nemzeti néppárt vagyunk és egy jól működő, meritokrácián alapuló polgári társadalom létrehozása a célunk. Az embereket származásuk alapján diszkrimináló állam jövőképe ellenkezik ezzel, így aki erre a Jobbik tagjaként megpróbál erőfeszítéseket tenni, az kénytelen lesz magának másik politikai közösséget keresni. De civilizációs, humanista szempontokat szem előtt tartva önnek sem célszerű bárkit is valamiféle gondolatrendőrség létrehozására buzdítania. Az érpataki modell pedig semmivel nem szélsőségesebb, vagy rosszabb mintája a rendteremtésnek, mint amit Rudolph Giuliani alkalmazott nem is oly régen New York City főpolgármestereként. Azt is erős liberális jajveszékelés kísérte, de ugyanúgy helyreállt a közbiztonság, normalizálódtak a közállapotok, mint az érpataki modell nyomán. Még valamit egyértelművé szeretnék tenni: az nyeri a 2018-as választásokat, aki a magyar társadalom számára a leghitelesebben tudja felmutatni egy normális, polgári társadalom képviseletét. Ebbe az őszinte, tabudöntögető szókimondás bőven belefér, de a náculás már nem. Ez egy világos üzenet. Egyebek mellett erre mondta mondta Vona Gábor is, hogy aki nem tartja a sort, az mehet.

– Érpatakra még visszatérünk, de kanyarodjunk rá az ön mostanában többször elővett korábbi vállalkozói ügyeire, az adócsalás vádjára, ami így friss frakcióvezetőként még sebezhetőbbé teszi, Orbán Viktor azonnal fel is hozta a Parlamentben. Amikor frakcióvezetővé választották, kitaláltak valamit, hogy ezt hogyan fogják kezelni?

– Egyszerűen elmondjuk az igazságot: soha, semmilyen hatóságnál még csak fel sem merült, hogy adócsalást követtem el, következésképp ez csupán egy, a politikai ellenfél roncsolására kitalált habonyi progagandatermék. Orbánt egyébként érdemes megnézni az archív videófelvételeken: mindig nagyon feszült, amikor kérdezem. Legutóbbi alkalommal több millió tévénéző láthatta: a függöny mögött bujkált, majd amikor bejött, akkora zavarban volt, hogy céklavörös fejjel nem is a saját helyére ült le, hanem három sorral hátrébbról, egy zavart félmosollyal hallgatta a felszólalásomat. És akkor már nagyjából tudni lehetett, hogy sértett önérzete arra fogja sarkallni, hogy durván belémgyalogoljon.

– Követett ön el hibát, vagy nem?

 A válasz egyértelmű: nem. Ebben az ügyben az elkövetőt felelősségre vonták, az ügyében jogerős bírósági ítélet született, ami egyértelműen tisztázta a felelősség kérdését. Bírósági adatokból kiderül, hogy amikor ellenőrizték a társaság új tulajdonosát, volt egy rakás cége, egy rakás bűncselekményt követtek el ezekkel a cégekkel, és nem adott át semmilyen iratot a hivatalos eljárásokban, mivel nem akart maga ellen jól dokumentált bizonyítékokkal szolgálni. Ezért az adóhatóság az összes hiányzó számla áfatartalmát, tekintettel arra, hogy a meglétükről nem tudott meggyőződni, adóhiányként tartotta nyilván. Az föl sem merült, hogy én tartoznék bármivel is, adóigazgatási eljárás sem folyt ellenem, büntetőeljárás meg pláne nem. Ebben az ügyben az adócsalás vádja még a társaság új tulajdonosával szemben sem merült fel, tehát amivel Orbán vádol, az nettó hazugság.

– Amikor ön pert indított az esetéről beszámoló ATV ellen, a bíróság kikérte az adóhatóságtól a papírokat, és az ATV-nek adott igazat, mely szerint ön fantomizált egy céget, és hiányzik 21 millió forint közpénz.

– Ön téved: a bíróság soha nem mondott olyat, hogy fantomizáltam egy céget. A cég új tulajdonosát gyanúsították meg ezzel, aki ezt beismerte és el is ítélték érte. Pont. Amikor én eladtam a vállalkozást, abban a pillanatban semmiféle köztartozása nem volt a cégnek és rajtam természetesen soha, semmilyen közpénzt nem kerestek. A Facebook oldalamon közzé is tettem az adóhivatallal folytatott levelezésem, melyben maga az adóhivatal jelenti ki, hogy semmilyen közpénzt nem keresett rajtam. A bíróság azt is megállapította, hogy az említett 21 millió forintnak a jelentős része adóbírság, amit a cég új tulajdonosára szabtak ki. Nekem ehhez semmi közöm. Kicsit olyan ez az egész, mint amikor valaki elad egy autót, aztán amikor az új tulajdonosa balesetet okoz vele, elkezdenek az előzőre mutogatni, mintha ő tehetne róla.

– A bíróság azt mondta, hogy azokban az években történt a jogosulatlan áfa-levonás, amikor ön volt a cég tulajdonosa.

– Még egyszer: a bíróság azt mondta, hogy mivel a cég új tulajdonosától nem kapták meg társaság iratanyagait, adóhiányként számolják el az összes át nem adott, az adóhatóság által le nem ellenőrzött számla áfatartalmát és az adózás rendjéről szóló törvény szerint mindaddig nem tekintik jogosultnak az áfa levonását, amíg meg nem győződtek ennek jogszerűségéről. De sem a bíróság, sem az adóhivatal részéről nem merült fel, hogy ezzel kapcsolatban bármilyen hibát elkövettem volna, vagy bármilyen felelősség terhelne engem. A cég eladásakor büntetőjogi felelősségem tudatában írásban nyilatkoztam arról, hogy a cégnek az eladás időpontjában semmilyen nyilvántartott köztartozása nincs és ezt nem is cáfolta senki.

– Tehát lényegében azt állítja, hogy tisztán adta el a hárommiliós törzstőkéjű cégét százererért, aztán a vevő utólag számlákat állított ki az ön időszakára, nem fizette be utánuk az áfát, a papírokat eltüntette, és ön most az önhibáján kívül kényszerül magyarázkodásra?

Aki egy kicsit is képben van, annak a vételárnak a törzstőkével történő összemosása megmosolyogtató, persze némi rosszindulattal ettől még politikai csúsztatásra fel lehet használni hiszen ehhez az átlagember értelemszerűen nem ért. A hárommilliós törzstőke az az alaptőkéje a cégnek, amit a cég aktuális tulajdonosának kell biztosítania, hiszen ennyivel kell jótállnia a gazdasági tevékenységei után. Hogy a vállalkozás mennyit ér valójában, azt nem a törzstőke nagysága dönti el. A cég új tulajdonosának tevékenységéről pedig nem sokat tudok, csak annyit, hogy az általa elkövetett bűncselekmények miatt beismerő vallomást tett és el is ítélték.

– Kellően óvatosan járt el?

– A vevő egy új hetes BMW-vel érkezett a cégről alkudozni, szóval nem valami hajléktalan, vagy lepattant ukrán állampolgár vette meg a vállalkozást. 16 évig voltam vállalkozó, egyszer nem vettem részt közbeszerzésben, egyszer nem igényeltem állami támogatást, mindvégig színtisztán piaci alapon működő vállalkozásokat birtokoltam és egy teherautó vásárlás miatti negyedévet leszámítva mindvégig a költségvetés nettó befizetője voltam. Vajon ez a fideszes vállalkozókra ez mennyire jellemző?

De mást mondok: 2007-ben lettem a Magyar Gárda tagja, onnantól tucatnyi hatósági ellenőrzést kaptam, és kapott minden, amihez bármi közöm volt. Rendszeresen megfigyeltek, a gárda kiemelt vezetőjeként, volt rendőrségi közelharc-kiképzőként nemzetbiztonsági kockázatnak számítottam, például a cigánygyilkosságok idején a Nemzeti Nyomozó Iroda legjobb nyomozói ellenem nyomoztak,
mert biztosak voltak benne, hogy a Magyar Gárda áll az események mögött. Kiss Róberttel, a Magyar Gárda akkori főkapitányával még hazugságvizsgáló gépre is kötöttek, hogy meggyőződjenek arról, az égvilágon semmit nem tudunk a szörnyűségek hátteréről. 2008-ban, amikor a csúcsán voltunk ennek, vajon mennyire akartam én Ön szerint bármilyen törvénytelenség közelében lenni? 2007-től éjjel-nappal rajtunk voltak a szakszolgálatok.

– 2013-ban a szentpétervári IUFS-on, azaz az Alapvető Tanulmányok Nemzetközi Egyetemén szerzett felsőfokú végzettséget. Ez az intézmény a jelek szerint egy diplomagyár, amit Magyarország nem ismer el.

– Először is nézzük meg ezt a „jelek szerint”-et, mert így érthetővé válik, hogyan keletkeznek ezek a hírek. A 2014-es választási kampány közepén emailt kaptam egyik internetes laptól, melyben az egyetemi végzettségem iránt érdeklődnek. Nem egészen három órával később már azzal a szöveggel tették ki a cikket, hogy Volnert hiába keresték, nem válaszolt, miközben az emailt még elolvasni sem tudtam, hiszen éppen a kampányban rohantam egyik településről a másikra. Amikor röviddel később elküldtem nekik a közleményemet, azt nemes egyszerűséggel nem tették közzé – azt hiszem, ennyit a korrekt tájékoztatásról. Maga a cikk is hemzseg a durva csúsztatásoktól és a ténybeli tévedésektől. A cikkíró például a PhD végzettséget úgy karikírozza, mintha minden ilyen végzettséget szerző filozófiából doktorált volna, holott csak arról van szó, hogy ő maga nem érti, vagy nem akarja érteni a kifejezés jelentését. És még folytathatnám, de nem ez a lényeg: Oroszországban bejegyzett egyetemen végeztem. Hogy Magyarországon elismerik-e majd a végzettségem, őszintén szólva kevésbé érdekelt, hiszen egész életemben a megszerezhető tudásért tanultam, nem egy papírért.
Hogyan talált rá erre az iskolára, miért döntött úgy, hogy Oroszországban és épp itt végez el egy felsőfokú, mondjuk úgy, képzést?
Mondjuk úgy nyugodtan, hiszen becsülettel képeztem magam. Volt olyan ismerősöm, aki odajárt, ő ajánlotta nekem is. Kifejezetten online egyetemi képzést kerestem, ahol rugalmasan oszthatom be az időmet és kevés, az egyetemen történő személyes megjelenéssel jár.

– Hazai oktatási intézményt nem is nézett?

– Nem, éppen azért, mert az önök lapja által is a jövő oktatási formájaként emlegetett online egyetemi képzés itthon sajnos még sehol nem tart.

– Mi volt a képzés nyelve?

– Angol és orosz nyelven vállalja az iskola a tananyagok átadását, de a szóbeli vizsgáimat egy helyi szinkrontolmács segítségével, magyarul teljesítettem.

– Drága volt?

– Nem, közepes árfekvésűnek mondanám.

– A diplomamunkáját miből írta?

– Egy marketinges szakterületből.

– Az elérhető?

– A legtöbb felsőfokú végzettséget szerző emberhez hasonlóan én sem tettem közzé. De az egyetemi irattárban nyilván elérhető.
Biztos, hogy nem akarja nyilvánosságra hozni? Frappáns módja lenne a huhogók elcsendesítésének.
Semmilyen kényszert nem érzek arra, hogy ezzel kapcsolatban bármit is bizonygassak. A huhogók pedig nyilván nem fognak elhallgatni, már csak azért sem, mert a Fidesz és a habonyi média elemi érdeke, hogy a Jobbikot és annak vezető politikusait támadja. Politikus vagyok, elöl állok, lőnek. Ez van és ez nem is fog változni, amíg az ország második legerősebb pártjának frakcióvezetőjeként dolgozom.

– Novák Előd és társai sértve érzik magukat, mert a néppártosodás miatt partvonalra kerültek. Hogy látja a néppártosodás emberáldozatainak ügyét?

– Előd a magánéletben egy remek fickó, olyan, akinek bármikor nyugodtan hátat fordíthattam. Én a mai napig jó barátságot ápolok vele. Egy kétlábon járó ötletgyár, aki rengeteg újítással lep meg minket. Külső megnyilvánulásaiban Vona Gáborhoz képest egy másik vonalat képvisel, és a párt fenegyereke lett. De a legutóbbi kongresszuson 10 emberből 9 egyértelműen a néppártosodás mellett állt ki. Az elnökségen belül a pártelnök nyilatkoztatja ki, hogy merre megy a párt. Ha vannak vitás ügyek, nem állunk ki azzal, hogy ez az alelnök mit mondott, a másik meg mit, mert az széthúzást mutatna, összezavarnánk a követőinket. Vona Gábor részéről méltányolható igény, hogy olyan szervezettséggel és struktúrával működjünk, mint egy nagyvállalat, ahol a vezérigazgató dönt arról, hogy kiket tart a legalkalmasabbnak a vezetői szerepre.

– Miért nem maradhatott Novák a frakcióban?

– A frakción belül erősen lecsökkent az Előddel szembeni bizalom, hiszen 18-an szavaztak a kizárása mellett. Ennek ismeretében döntött úgy az országos elnökség, hogy visszahívja őt a parlamenti mandátumából. Előd dicséretére legyen mondva, az esküjéhez híven a legtöbb mandátumtolvajjá lett képviselőtől eltérően azonnal és önként írta alá a lemondó nyilatkozatot.

– Mintha lenne némi ellentmondás a néppártosodás és a között, hogy olyan vezetők kerültek az elnökségbe, mint Toroczkai László, akiket a közvélemény inkább radikális figuraként ismer.

– Amit Toroczkai településvezetőként tesz, az egy néppártosodási politika megvalósítása, azért tudott ekkora támogatással nyerni. Van annyira karizmatikus, nagy tapasztalatú, jól kommunikáló ember, hogy a közvéleménnyel meg tudja értetni az álláspontját, és nem a tévéostrommal fogják azonosítani.

– Ásotthalom, ahol Toroczkai polgármester, egy alig négyezres kistelepülés a migránsválság frontvonalában, ahol könnyű felkorbácsolni a menekültellenességet. Itt egységesíteni a közvéleményt nem akkora kunszt, és nem kell hozzá néppárti politika.

– Kétségtelenül jelentősen érintette a települést a migránsügy, de 2013-ban, amikor polgármesterré választották, még nem volt ez akkora probléma. A közigazgatást, a pénzek elköltését meg kellett szerveznie, hogy élhető legyen a település. Nem lehetett csak arra várni hogy majd jön egy migránshullám.

– A jobbikos települések sorra beszélnek arról, hogy átveszik, átvennék az érpataki modellt. Ha kormányra kerülnek, országos méretűvé alakítanák?

– Ha a Jobbik nyer, az érpatakihoz hasonló modellt vezetünk be. Aki az újságokból tájékozódik, nagyon sokszor büntető jellegű intézkedésekkel azonosítja a modellt. A gyakorlatban arról szól, hogy Orosz Mihály Zoltán megjelenik a területen, felmutatja a törvényes rendet, mint követendő normát, és partnerként kezd el viselkedni azzal a cigány kisebbséggel szemben, akiket a hatóságok magukra hagytak. Így éri el a rend megteremtését, a közállapotok normalizálását. Érdemes lemenni Tiszavasváriba, a cigány önkormányzat képviselői a kezdeti heves ellenállás után ma már lelkesen üdvözlik az eredményeket. Az például egyértelmű eredmény, hogy sok uzsorás visszaadta a bankkártyát azoknak, akiktől elvették. Sokan kiszabadultak ilyen módon az adósrabszolgaságból. A kormányzati hatalom bűne, hogy hagyják ilyen körülmények között élni ezeket az embereket, mert lemondtak róluk.

– A cigányok és a többi szegény nyilván örülnek, ha segítenek nekik kilépni az adósrabszolgaságból. De ott ha kamerával jelenik meg bárki, az érintett emberek nincsenek abban a helyzetben, hogy egy ilyen nagyhatalmú, a megfélemlítés és az elnyomás eszközével is dolgozó települési vezetés ellen szabadon felszólaljanak.

– Szerintem önmagában az, hogy kikeverednek az uzsorások markából, hogy tisztán járatják iskolába a gyerekeket, hogy megszűnik a tetvesedés, a gyermek alultápláltsága, vagy nem ér halálos áramütés gyerekeket az áramlopás miatt, nagy dolog és egyértelmű eredmény, ami ráadásul közpénz-milliárdokba sem kerül. Ha valaki hasonlóan ki tud emelni ebből a helyzetből egy ilyen közösséget, az előreviszi ezt az ügyet, bármilyen törvényes módszerrel jár el.

– A sajtóban elég sok találgatás jelent meg arról, hogy mióta Simicska Lajos másfél éve szakított Orbánnal, már a Jobbikot támogatja. Ennek jeleként értékelték, hogy a Hír TV először közvetítette élőben Vona Gábor évértékelőjét, hogy tavaly a tapolcai időközin önök olcsón kaptak plakáthelyeket az üzletember cégétől, és nemrég Novák Előd is felvetette, hogy a Jobbikban tabu Simicska elszámoltatása. Ön szerint el kéne-e számoltatni Simicska Lajost a 2010 óta szerzett vagyonáról és a cserébe a Fidesznek nyújtott támogatásáról, vagy nem, és miért?

– Természetesen, mindenkit el kell számoltatni, aki politikai hátszéllel, a miniszterelnök barátjaként lett milliárdos. Az évértékelő rendezvényünket pedig kiemelt jelentőségére való tekintettel az Echo TV is közvetítette, mégsem merült fel, hogy a kormány melletti békemeneteket szervező Széles Gábor jobbikos vállalkozó lenne. Az ország második legerősebb pártja vagyunk, nincs abban semmi furcsa, hogy a politikai műsorokat napirenden tartó adók közvetítenek egy-egy ilyen eseményt. Az ATV is megteszi, például Gyurcsánnyal, akinek a pártja még csak be sem jutott az országgyűlésbe. A plakáthelyek állítólagos olcsósága pedig egy ugyanolyan fideszes legenda, mint az összes többi, nem véletlenül maradt ez az állítás konkrétumok nélkül.

– Találkozott már Simicska Lajossal?

– Egyszer, a Magyar Nemzet Szalonon, amit az újság szervez. Én voltam az egyik szereplője egy három fős pódiumbeszélgetésnek. A szünetben beszélgettünk Vona Gáborral és a pártigazgatónkkal, Damm Andreával, amikor odajött Simicska Lajos. Igencsak meglepődtünk, az volt az első találkozásunk. Ez tavaly ősszel volt. Érdekes beszélgetés volt, pár percig tartott mindössze, mondott egy-két érdekes dolgot, amit most nem mondanék el.

– A Fidesszel kapcsolatban mondta?

– Igen. És Orbán Viktorral kapcsolatban, amire mi erősen felhúztuk a szemöldökünket Vona Gáborral. Emberinek mutatkozott. Biztos vagyok benne, hogy Simicska Lajosnál van olyan információmennyiség, amivel alapjaiban meg tudná rengetni a Fideszt. A kérdés az, hogy akarja-e.

– A Jobbikot elég nehéz helyzetbe hozta Kovács Béla kémhistóriája, aminek az egyik legfurcsább része, hogy nem lehet tudni, Kovács Béla 1988 és 2003 között, 15 éven át hol volt és mit csinált. Ő azt állítja, orosz cégekben volt érdekelt valamilyen módon, de ennek semmilyen adatbázisban nincs nyoma. Önöket nem zavarja ez? Egyáltalán, kérték, hogy magyarázza meg legalább önöknek ezt furcsa időszakot az életében?

– Én Kovács Bélával talán ha ötször beszéltem életemben, azt is futólag. Nem tudok az ügyében nyilatkozni, az ügyét sem ismerem. Feltételezem, alkalmazottja lehetett ezeknek a cégeknek.

– Kovács Béla annak a pártnak az európai parlamenti képviselője, aminek ön most lett a frakcióvezetője. Vezető jobbikos politikusként mit gondol, a Jobbiknak nem kéne tisztáznia, hogy mégis melyek azok a cégek, amelyekben a kémügybe keveredett EP-képvielőjük 15 évig dolgozott?

– Ahogy már elmondtam, nem tudok Kovács Béla cégeiről, én magam nem is beszéltem vele, nem is én tartom vele a kapcsolatot. Nem tudom, hogy van-e egyáltalán ilyen tisztázatlannak mondható időszak az életében – tudomásom szerint nincs. Ez azelőtt volt, hogy politikai közszereplő lett. Van olyan politikus, aki elzárja a magánéletét, mások pedig a kirakatba tesznek mindent. Érthető persze, hogy a sajtó mindenre kíváncsi egy politikussal kapcsolatban, de annak is elfogadhatónak kell lennie, ha a politikus a magánéleténél meghúzza a nyilvánosság határait.

– Itt az a kérdés – amellett, hogy a világ melyik részén –, hogy miből élt Kovács, egy olyan ember, aki az ezekben az években felhalmozott vagyonából a Jobbikot támogatta. Ez nem ugyanaz a súlyú ügy, mint hogy van-e szeretője.

Néhány millió forintos adományról volt szó, amit a Jobbik annak rendje s módja szerint fel is tüntetett a magánszemélyek adományai között, nem valami óriási összegről, amit a fideszes média sugall. De mondom, értem én, hogy ön kíváncsi, végül is ez a dolga.

– Azért néhány millió forint is elég jól jött egy csattogó bakancsoktól induló pártnak.

– Biztos rosszul emlékszik, de a Jobbik ’99-ben alakult és 2003-ban vált párttá, hol volt akkor még a Gárda? De természetesen jól jön minden adomány egy pártnak, ám a nagyságrend nem mindegy. Ha az oroszok pénzelni akarnának egy pártot, ahogyan a fideszes vád szól, azt nem aprópénzzel tennék.

– Felmerül, hogy vajon honnan lehet tudni, mennyi pénzzel támogatnának egy pártot az oroszok, de inkább beszéljünk 2018-ról. A választójogi törvény átalakításával a Fidesz olyan helyzetet teremtett, hogy a választókerületek felértékelődtek, ott pedig borzasztó nehéz lesz a Jobbiknak legyőzni a Fideszt. Amikor a kormányváltásról beszélnek, látnak olyan ellenzéki pártot, akivel együttműködnének?

– Én nem látom így a helyzetet. Az embereknek kevesebb mint fele adta a Fidesz országos listájára a szavazatát, tehát 2014-ben is kisebb volt a támogatottsága a Fidesznek, mint a szavazó társadalom fele. Ráadásul a baloldali szavazók átszavaznak a jobbikos jelöltre, ha ezáltal erősebbnek érzik a Fidesz leváltásának esélyét. Ezt már Ózd példája is megmutatta, hiszen ott kétharmaddal győztük le a Fideszt. Kormányváltó hangulat van, sok embernek már szinte mindegy, ki váltja le a Fideszt, csak takarítsa már el őket valaki az útból. Ha a Jobbik fel tudja mutatni a polgári Magyarország hiteles képviseletét, és kormányzóképes alternatívát tud kínálni, a Jobbikra átszavaznak a baloldalról, és simán meg lehet nyerni a választást, az egyéni választókerületekben is.

– Meddig tudnának elmenni az együttműködésben más ellenzéki pártokkal?

Az együttműködést teljes egészében kizárjuk mind a Fidesszel, mind a baloldallal, számos okból. Egyes településeken nagyon sokszor a jelölt személye, ismertsége, alkalmasságának megítélése dönt arról, hogy mellé állnak-e az emberek, vagy nem. Választókerületi szinten már annak a politikai erőnek a jelöltjére szavaznak, amelyik erőről elhiszik, hogy le tudja váltani a Fideszt. Ha mi markánsan erősödünk a politikában, és nagyon erős, egyértelmű váltópárti státuszba tudunk kerülni, akkor a baloldali szavazóknak kevés aggálya lesz a Jobbikra átszavazással kapcsolatban.

– Fordítva is működik? A hagyományosan baloldali választókerületekben támogatnák, hogy a jobbikosok átszavazzanak a baloldali jelöltre?

-Fordítva is tudott működni, de megnéztük a másodlagos pártpreferenciákat, és azt láttuk, hogy a Fidesz és az MSZP után következünk elutasítottságban. Ez fontos, egy olyan párt, amit elutasítanak a választók, az sokkal nehezebben tud elcsábítani szavazókat még egy kiélezett helyzetben. Az elutasítottságunk nagyot csökkent 2010 óta. A legkevésbé elutasított párt vagyunk, érik a néppártosodási politikánk gyümölcse. Ebben a helyzetben valószínűbb az átszavazás.

– Ha nem lesz a Fidesznek többsége, és a Jobbik lesz a mérleg nyelve, lát esélyt az együttműködésre?

– Egészen biztosan nem, a vezetőségben nincs is olyan ember, aki ilyesmit elfogadhatónak tartana. Nemrég volt egy külföldi felmérés, ami azt mutatta hogy a 35 évnél fiatalabb lakosság 53%-a Jobbik-szavazó, és a maradék 47%-on osztozik a többi párt. Az idő nekünk dolgozik, biztosan tudjuk, hogy kormányra fogunk kerülni, 2018-ban már nagyon komoly esélyünk van rá. Koalíciót kötni, elvtelen alkuval halálos ölelésbe belemenni teljesen elképzelhetetlen, sem becstelenek, sem ostobák nem vagyunk.

– Azt írta korábban, hogy a Magyar Gárdát, ha kormánya kerülnek, aktív állami segítséggel fejlesztené.

– Igen. Más országok sikeres példája nyomán legyen nálunk is egy olyan önkéntes erő, ami ha kell, honvédelmi, rendvédelmi vagy katasztrófavédelmi területen tudjon segíteni. Nem politikai alapon, hanem hazafias elköteleződés alapján.

– Nehéz lenne leválasztani a politikai vonalról.

– Szerintem nem nehéz és az is fontos, hogy a politikusok ne féljenek a nemzeti érzelmű emberektől. Létrehoznánk egy ilyen erőt, amit akár nemzeti gárdának is lehetne nevezni. Ebbe természetesen a gárdisták beléphetnének.

– Szabad lesz egy ilyen erőnek kistelepülések cigánysorán masírozni, ahogy tették azt többször is?

– Nem hiszem, hogy az lenne a dolga. Amikor a Gárda valahol felvonult, akkor még nem voltunk olyan lehetőségek birtokában, hogy a cigánysoron rendet tudjunk tenni. Most már jónéhány polgármesterünk van, akiknek sokkal nagyobb a mozgásterük és jól láthatóak az eredmények is.

– Kádár János dolgozószobája most még az öné, de a bizottsági elnöki posztjával együtt ezt is át kell adnia. Készíthetünk egy fotót az erkélyen?

– Persze, de az előzményekből kiindulva előbb zsebre vágom a jobb kezem, nehogy valami félreérthető mozdulatot tegyek.


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »