A brutális megszorítások felkent apostolai

Ha pénz kellett, azonnal a lakosságot és a kisebb cégeket sarcolta meg az MSZP és az SZDSZ.

A megszorítások emblematikus figurái – sok más jelzős szerkezet mellett erre a minősítésre is rászolgált a kétezres évek két balliberális kormányfője, Gyurcsány Ferenc és kiválasztott utódja, Bajnai Gordon. Adósság, gazdasági mélyrepülés és káosz maradt utánuk.

A kétezres évek balliberális csomag­gyárosainak nem volt könnyű dolguk: hivatali edődjük, Bokros Lajos pénzügyminiszterként magasra tette a lécet, az akkori megszorító intézkedéseket még ma is szitkok között emlegetik fel számos családban. A Gyurcsány- és a Bajnai-csomag ezzel együtt is mérföldkő volt, olyannyira, hogy már keletkezésük történe sem számít mindennaposnak.

Alaposan megdrágul az élet a Gyurcsány-csomag miatt – ezzel a címmel közölt cikket a HVG internetes kia­dása 2006 júniusában. Az idő tájt éppen két hónappal volt túl az ország az aktuális országgyűlési választáson, azon a voksoláson, amely után az MSZP és az SZDSZ koalíciós kormányt alakított Gyurcsány Ferenc vezetésével. A választási kampányban persze sok mindenről esett szó, de a megszorítások tervét éppen nem tárta részleteiben a választók elé a balliberális oldal. Ehelyett – ahogy Gyurcsány maga fogalmazott – hazudtak reggel, éjjel meg este. Az igazság pillanata azonban gyorsan eljött, ahogy kisvártatva – szep­temberben – nyilvánosságra került a balliberális körökben csak igazság­beszédnek nevezett őszödi kormányfői helyzetértékelés. A hazugságok lelepleződése után vízágyúval, gumilövedékkel és lovasrohammal kerülte el a választói számonkérést a magát demokratikusnak nevező miniszterelnök.

A Gyurcsány-csomagnál maradva érdemes idézni a HVG korabeli cikkéből: megemelik az adókat, egekbe szökik a gázár, nő a villamos energia ára – írták akkor. Hozzátehető, hogy az MSZP–SZDSZ-koalíció nem akarta sokáig húzni az időt, a közműdíjak felsrófolását hamar napirendre vették, ahogyan gyorsan túlestek az áfaemelésen is. A sort – sok más mellett – járuléknövelés, valamint a jövedéki adó és az egyszerűsített vállalkozói adó megemlése követte, majd bevezették a kamatadót és a szolidaritási adót. Abban az időben történt az is, hogy a szocialista miniszterelnök ráuszította az adóhivatalt a lakosságra, amikor elrendelte évi tízezer vagyonosodási vizsgálat elvégzését.

Brutális a Bajnai-csomag – ezt már a 24. hu internetes oldal adta annak a tudósításnak a címéül, amelyben a magát válságkezelő szakembernek nevező Bajnai Gordon megszorító csomagjának pontjait ismertették. Akkor 2009-et írtunk, a globális pénzügyi krízis a balliberálisok várakozásával ellentétben nem állt meg Hegyeshalomnál, hanem átlépte az osztrák–magyar határt, és a korábbi évek kormányzati baklövései miatt óriási erővel tombolt és rombolt Magyarországon. A helyzetet a szocia­lista–szabad demokrata kormányzat úgy kívánta kezelni, hogy előbb hatalmas kölcsönt vett fel nemzetközi hitelezőktől, majd minden lehetséges módon megszorította a hazai lakosságot és az itteni kisebb cégeket. Akkor törölték el például a 13. havi állami béreket és nyugdíjakat, az idősebb generációk tagjait több más intézkedés is érintette. Hozzányúltak a családtámogatási rendszerhez, csökkentették a táppénzt, felfüggesztették a lakástámogatásokat, kivezették a gázártámogatást, ellenben bevezették a magasabb forgalmi adót.

Kisebb-nagyobb sarcolásokból persze ezeken felül is jócskán akadt a balliberálisok nyolc éve alatt. Az ugyanakkor világosan látszik, hogy a kormányzás súlyos hibái miatt hiányzó száz- és százmilliárdokat soha sem a multina­cionális cégektől próbálták beszedni. Tévedé­seik, hozzá nem értésük árát mindenkor a lakossággal, a nyugdíjasokkal és a kisebb cégekkel fizettették meg.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »