A Brüsszel elleni politikai felhatalmazás a referendum tétje

A Brüsszel elleni politikai felhatalmazás a referendum tétje

Nem az eredményességet tekinti a kvótareferendum legfőbb céljának, hanem azt az elnyerhető politikai felhatalmazást, amely demokratikus megoldást kínál az antidemokratikus brüsszeli állásponttal szemben – nyilatkozta lapunknak az október 2-i népszavazással kapcsolatban Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke.

Az Ország­gyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke szerint eredményes népszavazásból jogalkotási kötelezettség és kötöttség következik, amit a referendum után teljesítenie kell majd a parlamentnek. A nemre leadott szavazattal való részvétel mellett érvelő politikus azt hangsúlyozta, hogy a kényszer-betelepítés elleni szavazatok az utánunk jövő generációk magyarként és európaiként való megmaradását segítik elő.

– Ön szerint részt vesz majd az október 2-i kényszer-betelepítés elleni népszavazáson az eredményességhez szükséges legalább 4,1 millió szavazó?

– A rendszerváltozás óta a Fidesz – részben, illetve kizárólagosan – mindkét olyan népszavazásnak aktív támogatója, illetve kezdeményezője volt, amelyek esetében a választópolgárok több mint fele a részvétel mellett döntött. Az 1989-es négyigenes, illetve a 2008-as szociális népszavazáson kívül ez más alkalommal soha nem fordult elő. Ez egyszerre mutatja a feladat nagyságát és a siker lehetőséget.

– Mennyire fontos a Fidesznek, hogy hányan mennek el szavazni?

– A közvélemény-kutatók a részvételi hajlandóságot tudják a legkevésbé mérni, ezért szerintem nem érdemes nagy jelentőséget tulajdonítani az amúgy kedvező felméréseknek. Természetesen a Fidesznek is fontos a népszavazás eredménye, ez azonban most – hasonlóan a kettős állampolgárságról tartott népszavazáshoz – másodlagos. A további sok milliónyi bevándorló számára meghívólevelet jelentő elosztási kvóta Brüsszel által ránk erőszakolni kívánt tervének elutasítása pártok felett álló nemzeti érdek. A kényszer-betelepítés elleni „nem” szavazatok az utánunk jövő generációk magyarként és európaiként való megmaradását segítik elő, míg a távolmaradás és az „igen” szavazat ezt veszélyezteti. Aki ma valóban Európa és benne Magyarország pártján áll, az csak a bevándorlóknak meghívólevelet jelentő kvóta ellen lehet.

– Mi a Fidesz és az ön személyes álláspontja azzal kapcsolatban, hogy miért fontos jogi, közjogi értelemben a kvótareferendum megtartása?

– Ebben a kérdésben a népszavazáson elnyerhető politikai felhatalmazás a jogi legitimációnál is fontosabb. Bár az unió sok szempontból nemcsak bürokratikusan, hanem antidemokratikusan is működik, a tagállamok viszont demokráciák. Ezeknek a demokráciáknak a nagy többségében – az EU nyugati felében – a kormányok bevándorlásbarát álláspontja szemben áll a választópolgárok többségi akaratával, noha ez a kérdés több mint egy éve mindenütt uralja a politikai napirendet, és a legfontosabb a választópolgárok számára. A magyar népszavazás azért lehet határainkon túl is hatásos, mert az európai hagyományok szellemében demokratikus megoldást kínál az antidemokratikus brüsszeli állásponttal szemben.

– A kvótareferendum kapcsán a külföldön dolgozó, de magyarországi állandó lakcímmel rendelkező magyarok levélszavazásának a lehetővé tétele lett az ellenzék egyik legfőbb belpolitikai témája az utóbbi időben. Miért utasítja el a kormányzat a választási törvénynek az ezt célzó megváltoztatását?

Az ezzel kapcsolatos ellenzéki kritikák megalapozatlanok, mivel éppen a mi kormányzásunk teremtette meg annak lehetőségét, hogy a külföldön állandó bejelentett lakhellyel rendelkező magyar polgárok levélben szavazhassanak. Korábban ilyen lehetőség nem volt.

– Hogyan befolyásolhatja a referendum súlyát az, ha az Európai Unió Bírósága nem Magyarországnak ad igazat a betelepítési kvóta ügyében indított perben? Mikor várható döntés a perben és mit lehet tudni az esélyekről? Milyen szempontok alapján dönt majd a bíróság?

– Magyarország az első brüsszeli kvótadöntést támadta meg, amely 160 ezer, Olaszországban és Görögországban tartózkodó bevándorló többi tagállam közötti szétosztását rendelte el, míg a népszavazás elsősorban a bizottság második, a kényszerbetelepítést felső korlát nélkül lehetővé tevő javaslatát támadja. A luxemburgi uniós bíróság döntésének várható időpontját nem ismerjük. A magyar kereset az igazságügyi minisztérium kiváló munkáját dicséri, jogilag minden tekintetben megalapozott, azonban kérdéses, hogy amikor egy uniós bíróság dönt az unió és egy tagállam vitájában, kizárólag jogi szempontok játszanak-e szerepet a döntésben.

– Milyen politikai lépések várhatók majd a népszavazást követően a kormány bel- és külpolitikájában, a törvényhozásban az illegális migrációval kapcsolatban?

– A kormány politikája az illegális bevándorlás ügyében semmilyen változtatásra nem szorul, de hogy Magyarország ebben a vitában mit tud elérni, meg tudja-e akadályozni a tömeges kényszerbetelepítés brüsszeli tervét, az döntő mértékben függ a népszavazás eredményétől, attól, hogy a kormány milyen felhatalmazást kap október 2-án a választópolgároktól.

– A kvótareferendum eredményét a kormány és a parlament milyen jogalkotási aktussal követi majd? Az eredményt parlamenti határozat, törvény vagy alkotmánymódosítás öntheti-e jogi, közjogi formába, és annak milyen ereje és következménye lehet?

– Az eredményes népszavazásból jogalkotási kötelezettség és kötöttség következik. Ez azt jelenti, hogy a parlamentnek rögzítenie kell: a bevándorlók kényszer-betelepítése Magyarországon az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem lehetséges. A parlament szabadon dönt arról, hogy saját hatáskörében a jogszabályi hierarchia mely szintjén tesz eleget a népszavazásból eredő jogalkotási kötelezettségének.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »