A brit multilaterális kereskedelem jövője

A brit multilaterális kereskedelem jövője

Most, hogy az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépésének feltételeiről tárgyal, előrelátó dolog lenne, ha az ország vezetői elgondolkodnának azon, hogy a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok terén milyen megközelítés szolgálná legjobban a brit érdekeket. Valóban azt akarja az Egyesült Királyság, hogy az ország jövője a sok kereskedelmi partnerével való kétoldalú megállapodásoktól függjön? Vagy jobb döntés lenne csatlakozni a meglévő megaregionális szabadkereskedelmi megállapodásokhoz, és azzal egyidejűleg erősíteni a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) égisze alatt létező globális multilaterális kereskedelmi rendszert?

A bilaterális megközelítés – amellett, hogy idő- és erőforrás-igényes a megállapodások országonkénti letárgyalása miatt – limitálja a külkereskedelem révén megszerezhető előnyöket is. Azt is lehet mondani, hogy a multilaterális megoldás nemcsak a jobb opció, hanem az egyetlen megoldás. Gondoljunk bele, milyen kihívásokkal kellett szembenéznie az utóbbi időkben a Bombardier kanadai multinacionális cégnek. Az általa gyártott 100-150 férőhelyes utasszállító repülőgépek egyes elemeit szerte a világban készítik. A gépek szárnyait például a Bombardier UK gyártja, amely Észak-Írország legtöbb embert foglalkoztató ipari cégének számít.

Az Egyesült Királyság számára a jövőben a megaregionális kereskedelmi megállapodások jelentik a legjobb megoldást.
Forrás: AFP

A Delta Air Lines 125 repülőgépre adott megrendelést a Bombardier-nek. Az amerikai repülőgépgyártó óriáscég, a Boeing azonban megtámadta az üzletet, azt állítva, hogy a Bombardier, kihasználva a hazai állami támogatásokat, piaci ár alatt értékesítené gépeit, ami tisztességtelen előnyhöz juttatná a kanadai céget. Kanada és az Egyesült Királyság erélyes tiltakozása ellenére az amerikai kereskedelmi minisztérium igen magas, mintegy 300 százalékos importvámot vetett ki (a végső amerikai döntést jövő év elején születik meg – a szerk.). Egy ilyen mértékű vám hatása szerte az ellátási láncban meg fog jelenni, ami a Bombardier UK 4200 munkavállalóját is érinteni fogja.

Hírdetés

A Bombardier esete a bilaterális megállapodások korlátaira mutat rá, különösen egy olyan világban, ahol az ellátási láncok és a piacok jóval túlterjednek az adott kétoldalú megállapodásban szereplő országokon. A Bombardier esete a WTO reformjának fontosságára is rávilágít, ugyanis a Bombardier elleni amerikai eljárás a WTO szabályai alapján folyik. A WTO szabályainak vannak hibái. Lehetővé teszik például, hogy az exportőr országok szubvenciókat nyújtsanak bizonyos iparágaknak, de emellett az importőr országoknak is megadják a jogot arra, hogy vámokat vessenek ki a szubvenciók semlegesítésére.

Bár senki sem elégedett a WTO-szabályokkal, a megreformálásuk érdekében tett erőfeszítések eddig mindig megfeneklettek. Az utóbbi időszak vitás esetei jelentős összegeket érintő ügyek voltak, amelyek egyértelművé tették, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozni kell. Továbbá az is tény, hogy az állami támogatásokkal és a versenypolitikával kapcsolatos aggályokat csak egy olyan multilaterális fórum keretében lehet kezelni, mint a WTO.

Miután az Egyesült Királyság jóval visszafogottabban alkalmazta az egyes iparágaknak nyújtandó szubvenciókat, mint a kereskedelmi partnerei, hasznot húzhat az állami támogatásokra és a szubvencióellenes vámokra vonatkozó egyértelmű nemzetközi szabályokból. Ebből adódóan az Egyesült Királyságnak elemi érdeke fűződik a WTO megreformálásához.
A Csendes-óceáni Partnerség (TPP) a másik olyan multilaterális fórum, amely értékes lehet az Egyesült Királyság számára. A TPP megaregionális kereskedelmi megállapodásként vámmentes kereskedelmet biztosít, illetve mérsékelt kötelezettségvállalásokat tesz szükségessé az állami támogatások és a versenypolitika terén anélkül, hogy EU-szintű integrációt igényelne. Bár a TPP ügye megakadt, amikor Donald Trump kiléptette az Egyesült Államokat a megállapodásból, az egyezményben részt vevő tizenegy csendes-óceáni ország novemberben abban egyezett meg, hogy továbbra is életben tartják a megállapodást.

A TPP nem korlátozza a tagságot a csendes-óceáni térségre, az Egyesült Királyság is együttműködhet vele. A szabadkereskedelem terén felmutatható referenciáiból és nemzetközi súlyából adódóan az Egyesült Királyság elősegítheti, hogy újjászülessen a TPP, illetve más olyan kereskedelmi tárgyalások is új lendületet kapjanak, amelyeket megzavart a Trump-adminisztráció protekcionista megközelítése.

A Brexit miatt az Egyesült Királyságnak nincs más választása, mint hogy újratervezze a jövőbeli kereskedelmi kapcsolatait. A high tech alkatrészek egyik fő gyártójaként az Egyesült Királyság hosszú távú külkereskedelmi stratégiájának arra kellene összpontosítania, hogy az integrált, határokon átnyúló ellátási láncokhoz szabadon hozzáférhessen. Ez a bilaterális megállapodások elvetését, a multilaterális megközelítés felé történő elmozdulást jelenti, ami lehetővé teszi az országnak, hogy világszerte újrarendezze és kibővítse kereskedelmi kapcsolatait.

Copyright: Project Syndicate, 2017
www.project-syndicate.org


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »