A börtönélet és anyagi vonzatai – a Hunnia-ügy egyik vádlottjának beszámolója

A börtönélet és anyagi vonzatai – a Hunnia-ügy egyik vádlottjának beszámolója

Az alább olvasható beszámoló a börtönéletről és annak anyagi vonzatairól a Hunnia-ügy egyik vádlottjától származik, aki előzetes letartóztatásba került 2009-ben. Ő jelenleg – több vádlott-társához hasonlóan – házi őrizetben van. De de felejtsük el, hogy többen előzetes letartóztatásba kerültek ismét, 2016-ban, nekik van most a legnagyobb szükségük a támogatásra, emellett természetesen a kényszerintézkedések súlyosbítása a többi meghurcoltnak is nehézségeket okoz a mindennapi életben.

Az ügy vádlottjaként, néhány évvel ezelőtt magam is keserves hónapokat töltöttem előzetes letartóztatásban. Bár az emberek azt gondolják, hogy az állam gondoskodik a fogvatartottakról, egy magunkfajta átlagember bekerülésekor ez aligha igaz.

Előzetes letartóztatás esetén a fogva tartás fokozata fegyház fokozatnak felel meg. Az ember ilyenkor a nap 24 órájából 23-at tölt a zárkába bezárva, amit mindössze egy órás séta idejére hagyhat el. Akkoriban, négyes biztonsági fokozatú fogvatartottként, a séta idejére is bilincset kaptam, a zárkán kívül csak bilincsben lehettem. Fürdeni heti egy alkalommal lehet, tisztálkodásra ezen kívül csak a zárkában, a többiek szeme láttára, a mosdónál van lehetőség.

Az étel minősége börtönönként változó lehet. Ahol én voltam, ott külső intézményekre is főztek, így az étel elfogadható és elegendő mennyiségű is volt, de vannak olyan helyek, ahol híresen rossz a ételek minősége. Ezeken a helyeken, a fizikai leépülés elkerüléséhez elengedhetetlen a benti étkezés kiegészítése. Csomagban van lehetőség szigorúan meghatározott típusú és csomagolású élelmiszerek beküldésére, ilyenek például a vákuumcsomagolt kolbász, konzervek, ételízesítők, töltetlen csokoládé és a kizárólag műanyag dobozos kamu-Nutella. Ezeknek összsúlya maximum 5 kg lehet.

Csomagban lehet még beküldeni a tisztálkodószereket, ruhákat, esetleg vitaminokat, A csomag összértéke könnyen elérheti a 20000 forintot is havonta.

Hírdetés

A benti étkezés kiegészítésére lehetőség van kéthetente vagy havonta vásárolni a börtön saját boltjában, amelyek általában nem a Tesco áraival számolnak. Zöldséget és gyümölcsöt a börtönkoszt nem nagyon tartalmaz, csomagban beküldeni pedig nem lehet, ezért ezekhez csak a vásárlások alkalmával, borsos áron lehet hozzájutni. Erre, az úgynevezett kiétkezésre a hozzátartozónak kell beküldenie a pénzt, ami a fogvatartott nevére szóló, a börtönszlengben csak spejzkártyának hívott vonalkódos kártyára kerül.

A fizikai után akkor most legyen szó a lelki szükségletekről, ami pedig a családdal való kapcsolattartás. A fogva tartás ideje alatt levelet korlátlanul lehet váltani – csak felbélyegzett borítékot kell beküldeni – telefonálni összesen heti 35 percet lehet, személyes találkozóra pedig havonta egyszer kerülhet sor, persze mindezek szigorúan a meghatározott kapcsolattartó személyekkel lehetségesek. Ügyvédet korlátlanul lehet hívni és fogadni. Az, hogy a telefon díja mennyi, intézményenként változó, 20 és 100 forint közötti összeg percenként. Könnyű kiszámolni, ha valaki maga vagy családja miatt ki akarja használni a maximális időt, az akár 15000 forint is lehet havonta, amit szintén a hozzátartozó küld be, vagy utal át a fogvatartott nevére. Természetesen a hívásokat és a leveleket ellenőrzik.

Esetemben a család anyagi terheit a látogatásra való utazás költsége is növelte, mivel lakóhelyünktől 120 km távolságra töltöttem az előzetes letartóztatást. Ez az egyórás látogatás kocsival, gyerekekkel egy egész napos kényszerű kirándulás volt a családnak

Ha a gyanúsított/vádlott olyan ügyvédi védelmet szeretne, amiben megbízhat és tényleg az érdekeit képviseli, akkor megbízott ügyvédet kell fogadjon. Ennek költsége még akkor is tetemes lehet, ha amúgy a hazafiakat jórészt szintén hazafias jogvédő ügyvédek védik. A védőügyvédnek is kell utaznia a bv-intézetbe, kihallgatásokon részt kell vegyen, beadványokat kell írjon. Ezt az egyedül maradó családtag aligha képes viselni segítség nélkül.

Elhurcolásomkor feleségem az akkor tíz hónapos második kisfiunkkal volt gyeden, de ennek összege miatt teljes mértékben én voltam a családfenntartó. Lakni, rezsit fizetni, enni nélkülem is kellett valamiből. Családi, baráti támogatás, valamint a nemzeti érzelmű emberek anyagi segítsége nélkül a családom mindennapi megélhetése került volna veszélybe. A börtönben a családért való aggódás a lehető legrosszabb. A tehetetlenség érzése, hogy az ember nem tud gondoskodni róluk, teljesen felemésztheti a legkeményebb férfit is. Míg az a tudat, hogy biztonságban vannak, segít a börtönélet elviseléséhez.

(Forrás: budahazy.org)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »