A BMI a KKA-ról szóló módosítás hátrányaira figyelmeztet

A BMI a KKA-ról szóló módosítás hátrányaira figyelmeztet

A Kisebbségi Kulturális Alapról (KKA, Kult Minor) szóló törvény módosítása növeli a bürokratikus terheket, korlátozza a kisebbségek önkormányzatiságát, megnehezíti a szakmai bizottságok összeállítását, emellett a hozadéka szinte semmi. A módosításról a Bél Mátyás Intézet (BMI) képviselői készítettek elemzést.

Az elemzés szerzői, Richard Vaško és Ravasz Ábel többek között azt kifogásolják, hogy a módosítás elfogadása előtt nem történt szakmai egyeztetés az egyes kisebbségek kulturális szervezeteivel.

A módosítás deklarált célja pontosítani a szakmai bizottságok tagjainak kinevezésére és megválasztására jogosult szervezetek meghatározását, valamint a kulturális szervezetek nyilvántartásába való bejegyzés feltételeit. Az elemzés szerzői vitatják, hogy ezáltal átláthatóbbá és professzionálisabbá válnak majd az pályázatelbíráló bizottságok. “Annak feltételei, hogy ki választhat bizottsági tagokat, nem változtak, ugyanakkor jelentősen nőtt a nyilvántartásba vétellel járó bürokrácia” – olvasható a BMI közleményében.

Hírdetés

Vaško és Ravasz kifogásolják azt is, hogy megfosztották az üzleti társaságokat a szavazati joguktól, így azok nem választhatnak tagokat a szakmai bizottságba. Hozzáteszik: a kisebbségi kultúra területén üzleti társaságon főleg médiavállalatokat és kiadókat kell érteni, például az egyedüli szlovákiai magyar napilapot, az Új Szót. “Tagadhatatlan, hogy az ilyen intézmények gazdagítják a kisebbségi kultúrát” – áll a közleményben.

Azt, hogy a KKA igazgatója által kinevezett bizottsági tagok és hozzátartozóik nem pályázhatnak támogatásért, a BMI diszkriminatív lépésnek tartja. “Az összeférhetetlenség kizárásának szándéka ebben az esetben azt jelenti, hogy például egy roma bizottsági tag felesége nem pályázhat támogatásért a ruszin bizottságnál. Az egyes bizottságoknak ugyanakkor nincs közük egymáshoz, minden kisebbség autonóm módon irányítja a saját bizottságát” – mutatott rá Vaško és Ravasz. Úgy vélik, a módosítás miatt nehezebb lesz a kisebbségi kultúra területén aktív szakembereket találni a szakmai bizottságokba. Ez főleg a kisebb lélekszámú kisebbségek esetében jelent majd gondot. Az elemzés szerzői megjegyzik, hogy a szervezetek által kinevezett bizottsági tagok, akik többségben vannak, továbbra is pályázhatnak támogatásért.

A BMI az elemzés végén a participáció elvének betartására szólította fel az illetékeseket. “Ami az eddig foganatosított intézkedéseket illeti, a jövőbeni kormányoknak azt javasoljuk, hogy eliminálják a jóváhagyott korlátozásokat, amelyek sértik az önkormányzatiság elvét és növelik a bürokratikus terheket” – zárul a közlemény.

A Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvény módosítását koalíciós képviselők indítványozták. Az SZK Nemzeti Tanácsa július elején hagyta jóvá a módosítást, amely augusztustól lép hatályba. A jövőben a kisebbségi kulturális szervezetek közé fogják sorolni a non-profit civil szervezetek mellett az egyházakat és vallási gyülekezeteket is.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »