A blokklánc, nem pedig a bitcoin forradalma zajlik

A blokklánc, nem pedig a bitcoin forradalma zajlik

A blokklánc megértésekor a bit­coin árfolyamából kiindulni olyan, mintha az internetet a Face­bookon megjelenő ostobaságok szemszögéből vizsgálnánk. Ami úgy néz ki, és úgy is viselkedik, mint egy lufi, az vélhetően egy lufi. Ezzel a bitcoinnál sem lehet vitatkozni: az árfolyam tavalyi mozgását nézve nem igazán lehet másra gondolni, mint hogy egy divatos újdonság árát a piacokon járatlan kereskedők irreálisan felverték. Sőt, a virtuális valuták támogatói a blokkláncot az internethez mérhető jelentőségű újításnak tartják. Pedig sem a blokklánc, sem a kriptovaluták nem képesek céljuk beteljesítésére: a valuták árfolyama képtelen stabilizálódni, így nem lehet belőlük pénz – vélik a kritizálók. Kétségkívül van igazságuk, de a technológia jelentőségének megértéséhez túl kell látni a bitcoin árfolyamán.

A bitcoin még talán akart, de a többi kriptovaluta semmiképp sem akar pénz lenni.

Elszámolórendszerek és hiteles nyilvántartások akarnak lenni, amelyek tovább gyorsítják a pénzmozgást és az információcserét. Az érmék árfolyama elképesztő volatilitást mutat, de ha elszámolóeszközként nézzük a valutákat, akkor az árfolyam-ingadozás sokat veszít jelentőségéből. Ha a tranzakcióban bitcoint veszek, átutalom a világ másik felén lévő félnek, aki aztán azonnal visszaváltja, akkor az árfolyam-ingadozás sokadlagos kérdés amellett, hogy a tranzakció a szokásos pár nap helyett pár perc alatt végbement.

A rendszer, a blokklánc alkalmazhatósága független az árfolyamoktól. A Vállalati Ethereumszövetségtől az észt és svájci „kriptonemzet-koncepción” keresztül az Unicredit és az UBS Ripple projektjéig számtalan együttműködés indult, amelyek célja a blokklánc-technológiában és a kriptovalutákban rejlő lehetőségek kihasználása. Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója minden felületen figyelmeztet a bitcoinlufira, bankja mégis jelentős összegeket áldoz az ethereum rendszerének vizsgálatára. Egy kriptovalutában ugyanis nem az árfolyam, hanem az alapjául szolgáló blokklánc-technológia, a hiteles, transzparens, megmásíthatatlan és decentralizált nyilvántartási rendszer az, ami igazán értékkel bír. A lényege nem az, hogy kriptovalutát használjunk a vásárláshoz, hanem hogy az ingatlan- és betegnyilvántartás vagy épp a beszállítói láncok blokkláncalapon működjenek, vagy a sportfogadásokat, az értékpapír-kereskedelmet blokkláncokon végezzük.

A bitcoinlufit a spekulatív tőke mozgatja, ezzel nehéz vitatkozni: a kereskedők döntő többsége árfolyamnyereséget akar elérni.

Sőt, ha nem a spekuláció mozgatná, hanem a kereskedők tényleges használatra vásárolnának valutákat, vélhetően már nem a bitcoin lenne a legnagyobb piaci kapitalizációjú érme. A bitcoin ugyanis, hiába volt az első működő blokklánc modell és a leghíresebb kriptovaluta, elavult technológia. Egy dologra alkalmas: érméket küldhetünk egymásnak. A másodgenerációs valuták már okosszerződéseket tudnak kezelni: a feltételeket automatizált, hiteles módon képesek ellenőrizni, végrehajtani. Alkalmazásukban óriási potenciál van. Ha eljön az idő, amikor a kriptokereskedés elsődleges célja nem az árfolyamnyereség realizálása, hanem a valuták valós használata, a bitcoin árfolyama vélhetően nulla közelébe zuhan. A másod- és harmadgenerációs valuták viszont túlélhetik elődjük bukását. A kriptovaluták másik rákfenéje, hogy remekül lehet velük hatalmas összegeket kivonni a hatósági ellenőrzés alól, ideális eszközök a pénzmosásra. Természetes, hogy egy állam számára tűrhetetlen ez a jelenség, és igyekszik minél keményebben fellépni ellene. A kriptopiac szabályozása pont erre irányul: megtisztítani a szürke- és feketegazdaság forrásaitól. Ahogy az érintett államok vezetői – legutóbb a dél-koreai pénzügyminiszter – hangsúlyozták: a szabályozással nem akarják felszámolni a kriptovaluták piacát, sem a kereskedést. Az anonim kriptoszámlák tiltásával vagy a kriptotőzsdékre vonatkozó szabályozás szigorításával az államok megpróbálják implementálni a jelenséget a szabályozott piaci viszonyokba, igyekeznek normalizálni a kereskedést. Ez végső soron pozitív jelenség lehet, a piac tisztulásához és egy új kriptokereskedési rendszer kialakulásához vezethet.

De ha a bitcoinlufi kipukkanása magával rántaná is a teljes piacot, a blokklánc akkor is velünk marad.

Viszont tény, hogy nem lesz az internethez hasonló jelentőségű újítás. Az internet alapjaiban alakította át az életünket, míg a blokklánc csak a körülöttünk lévő hálózatokat fogja sokkal gyorsabbá, hitelesebbé és transzparensebbé tenni. Ugyanakkor hiba fújni a blokkláncra vagy a kriptovalutákra azért, mert a bitcoin árfolyamát az égbe röpítette a spekuláció. A Facebookon nap mint nap jelenik meg tonnányi értéktelen, ostoba tartalom, az internet ettől függetlenül csodálatos találmány. A blokklánc megértésekor a bitcoin árfolyamából kiindulni olyan, mintha az internetet a Facebookon megjelenő ostobaságok szemszögéből vizsgálnánk.


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »