A biztonságos növekedés költségvetését fogadják el

A biztonságos növekedés költségvetését fogadják el

A pénteken elfogadandó 2019-es büdzsé a biztonságos növekedés költségvetése lesz, a támogatott módosító indítványok ellenére megőrizte eredeti karakterét: a biztonság megőrzését, a növekedés fenntartását, a családtámogatások szélesítését, valamint a foglalkoztatás fenntartását tűzte ki célul – mondja Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint a Nemzeti Versenyképességi Tanács elé kerülő javaslatokat augusztus végére egységesítik, az azokról született kormánydöntés alapján elképzelhető a költségvetés módosítása, és az öngondoskodást támogató kedvezmények átgondolása nyomán az ősszel az adótörvények is módosulhatnak. Az építőipari kapacitások kihasználását a kabinet az állami beruházások ütemének simításával igyekszik hatékonyabbá tenni.

Ez a költségvetés a mostani kormányzati ciklus első büdzséje. Mennyire alapozza meg a mostani törvény azt, hogy a következő években is tartható legyen a négy százalék feletti növekedés?

A jövő évi költségvetés a növekedésre összpontosít, de nem adja fel a pénzügyi stabilitást. A parlamenti vita során több mint 800 ellenzéki javaslatot és további 200 kormánypárti, illetve bizottsági módosítót tárgyaltunk, és jó párat el is fogadtunk. Ugyanakkor a módosító javaslatok elfogadása után is sikerült megőrizni a költségvetés karakterét, ez a büdzsé a biztonságnak, a családok támogatásának, a teljes foglalkoztatás és a biztonságos növekedés fenntartásának költségvetése lesz. Magasabb biztonsági tartalékot terveztünk, nagyobb a mozgástér, ami lehetőséget ad arra, hogy ha év közben bármilyen okból intézkedésre lenne szükség, akkor azt finanszírozni tudjuk.

Milyen kihívásokra gondoltak a tartalékoláskor?

A jövő év egyik legnagyobb külső kihívása a világgazdaságban kitört kereskedelmi háború. Vita van az Egyesült Államok és Kína, az Egyesült Államok és az Európai Unió között, s újabb lépések, válaszlépések és viszontválaszok következhetnek, és ebbe most már Oroszország is bekapcsolódott. Márpedig a magyar gazdaság mélyen integrálódott a világgazdaságba, 100 milliárd euró fölötti az exportunk. Kivitelünk 80 százaléka továbbra is az EU-ba tart, az unió mellett pedig a második legnagyobb befektetési partnerünk az USA.

A nemzetközi pénzpiacok mozgása, a forint árfolyamának elmozdulása is indokolhatja az óvatosságot?

A forint árfolyamának változása lényegében egyenlegsemleges a költségvetésre, hiszen ahol többet költünk kiadási oldalon, azzal szemben – pont az infláció, a fogyasztói árak emelkedése miatt – a bevételi oldalon a fogyasztási adó típusú bevételek is növekedni fognak. Nem számolunk azzal, hogy pusztán a forint árfolyamának változása miatt át kellene szabnunk a költségvetést. Az elmúlt napokban ráadásul enyhe erősödés volt a forintpiacon, visszakorrigált az árfolyam. Természetesen azzal is tisztában kell lenni, hogy az a nyugodt időszak, amely 305–315 forint között tartotta a forint árfolyamát, véget ért: kamatemelési ciklust kezdett a Fed, az EKB visszavonja a mennyiségi lazítás elemeit – árfolyamszempontból érzékenyebb időszak következik, amikor a körülményekre válaszolva a forint is új egyensúlyi szintet keres.

A tartalék a hiánycél elérésében is segíthet, mankót adva abban az esetben, ha nem jönnek be
a számítások?

Arra készülünk, hogy a hiány 1,8 százalék lesz, s ettől nem fog eltérni a költségvetés. Ennél sokkal hullámzóbb gazdasági teljesítmény mellett, három választással megterhelve is tartani tudtuk például 2014-ben az eredeti terveket, a hiány még alacsonyabb is lett a tervezettnél. Volt olyan év – 2017-ben –, amikor az előző évhez képest valóban emelkedett a hiány, de akkor is az előzetes terveken belül maradtunk, és 2 százalék alatti szinten tudtuk tartani a mértékét. Mindezt úgy, hogy közben az Eximbank elszámolása körüli vita ellenére sikerült csökkentenünk az államadósság szintjét, amit nagyobb lépésnek tartok, mint a megengedett szinteken belüli hiány további csökkenését. A kormány továbbra is pénzügyi horgonynak tekinti a hiány- és az adósságcsökkenést, az összes többi intézkedés ezt követi.

Az adósságcsökkentésben és -finanszírozásban egyes vélemények szerint segíthetne, ha a kabinet módosítana az EU-támogatások kifizetési rendjén, és csökkentené az előfinanszírozás mértékét. Erről mi a véleménye?

Az uniós források felhasználásának ütemét nem kell visszafogni. Azon ugyanakkor el lehet gondolkodni, hogy a várhatóan emelkedő hozamkörnyezetben érdemes-e az előfinanszírozást ilyen ütemben folytatni, hiszen ennek forrását az állam az állampapírpiacon kibocsátott kötvényekből biztosítja. Miután az adósságcsökkentés is fontos szempont, az elmúlt hetekben felértékelődött annak a súlya, hogy miként alakul a költségvetés pénzforgalmi hiánya. Épp ezért olyan módosításokat mérlegelünk, amelyek nem lassítják a kifizetések ütemét, ugyanakkor jobban ösztönzik a vállalkozásokat, hogy a támogatott beruházásokat mihamarabb elkezdjék. Emellett pedig az állami EU-források felhasználásánál a kincstárnak hangsúlyosabb szerepet kívánunk adni.

Az adósságfinanszírozáshoz visszatérve, mennyire alakulhat át az állampapírok kibocsátása?

A hozamemelkedés általánosnak mondható a feltörekvő piacokon, e tekintetben tehát nem látszik drasztikusnak a különbség a hazai és a térségben látott hozamváltozások között, annak ellenére, hogy a magyar jegybank kamatpolitikája eltér a régiós országokétól. A helyzet nem indokol semmilyen azonnali lépést az Államadósság Kezelő Központ részéről az eredetileg megfogalmazott kibocsátási program mentén, ugyanakkor az abban foglaltakat rugalmasan alkalmazva dolgozik az ÁKK. A magyar papírok a jelenlegi hozamszinteken is vonzók. Előretekintve, most kifizetődő lehet, hogy az elmúlt években nagy hangsúlyt helyeztünk az államadósság belső, lakossági finanszírozására, az állampapírok iránti hazai kereslet jelentős.

Az elmúlt napokban a Nemzeti Versenyképességi Tanács elé számos javaslat érkezett, amelyek megvalósításának költségvetési hatásai is lehetnek. Ezt hogyan lehet összeegyeztetni a büdzsé elfogadásával?

A Nemzeti Versenyképességi Tanács tagjai számos javaslatot, ötletet vetettek fel az elmúlt hónapokban, ezek mellett pedig ismerjük különböző testületek javaslatait, elég talán csak az Amerikai–Magyar Kereskedelmi Kamara (AmCham) 17 pontos programjára vagy a Német–Magyar Kereskedelmi Kamara (DUIHK) konjuktúrajelentésében megfogalmazott felvetésekre utalnom. Most három, teljesen eltérő módon felépített javaslatcsomag érkezett közel egy időben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a javaslatában a vállalkozók véleményét összegyűjtve tesz javaslatokat. Érthetően ez egy vállalkozói szemszögből készült, az üzleti környezet helyzetét felmérő anyag.

A feladat adott: nyár végéig a rendelkezésre álló javaslatokat áttekintve egységes javaslatcsomagot kell a kormány számára összeállítanunk. Nagyon fontos lesz, hogy a hangsúlyokat hova tesszük. A tárgyalások után prioritásként kezelt területek fejlesztési igényeinek költségvetési forrásait pedig biztosítani kell, ezért – ha szükséges – a költségvetést is módosítani kell. A kormányzati ciklus egyik legfontosabb gazdaságpolitikai célja a versenyképesség, a termelékenység és a hatékonyságnövelés biztosítása – a költségvetés csak ennek a célrendszernek a technikai kiszolgálója.

A teljes interjút a Világgazdaság pénteki számában olvashatja


Forrás:vg.hu
Tovább a cikkre »