A bíró szemével

Néhány szó a Munka törvénykönyvéről….

Munkahelyi baleset : mikor felelős a munkáltató?

 

 Ha a kár a legkisebb mértékben is összefüggésben áll a munkaviszonnyal, a munkáltató felelőssége már megállapítható. A XV. Magyar Munkajogi Konferencián Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró, a Kúria kollégiumvezető-helyettese beszélt a joggyakorlat-elemzés tanulságairól.

Az Alaptörvény és a bírósági törvény teszi kötelezővé a Kúria számára a jogegység biztosítását; sokáig nem volt elég alsófokú ítélet az új Munka törvénykönyve hatályba lépése után, de mára kialakult az az ítélkezési gyakorlat, amit érdemes vizsgálni – kezdte A munkáltató kártérítési felelőssége című előadását Dr. Tálné dr. Molnár Erika bíró, a Kúria kollégiumvezető-helyettese a Wolters Kluwer Hungary által megrendezett XV. Magyar Munkajogi Konferencián.

A Kúria két joggyakorlat elemzését – az egyik jogalapi kérdésekkel, a másik a munkáltatói kártérítési felelősség összegszerűségével foglalkozik – kollégiumi vélemény kíséri, ami a munkáltatók gyakorlatára is hatással van – tette hozzá.

A munkáltató kártérítési felelőssége objektív felelősség, melynek jogpolitikai célja a prevenció. A kártérítési felelősség szabályozásától a felek nem térhetnek el, és kollektív szerződésben is csak a munkavállaló javára tehetik ezt meg – jellemezte a munkáltató felelősségét a kollégiumvezető-helyettes.

Kiemelte: ha a kár a legkisebb mértékben is összefüggésben áll a munkaviszonnyal, a munkáltató felelőssége már megállapítható. A felelősség megállapítását nem zárja ki minden esetben az írásbeli munkaszerződés hiánya – például színlelt, vagy érvénytelen munkaszerződés mellett is megállapítható a munkáltatói felelősség. Ráadásul a munkaadó felelőssége nem függ attól, hogy a munkaviszony mennyi ideig állt fenn, sőt az első napon bekövetkezett baleset inkább súlyosbító körülmény.

A joggyakorlat-elemzés során a Kúria bírói arra jutottak, hogy tágan értelmezendő, hogy a baleset a munkaviszonnyal összefüggésben történt-e. Általában azt vizsgálják a bíróságok, hogy a munkavállaló tevékenysége a munkaadó érdekében történt-e. Más kategóriába tartozik viszont a munkába járás során bekövetkezett baleset: erre a bírósági gyakorlat szerint nem vonatkozik a munkáltató kártérítési felelőssége.

Hírdetés

Fontos feladata volt a joggyakorlat-elemző csoportnak, hogy a különböző fogalmak helyes használatára felhívja a figyelmet. Az üzemi baleset fogalmát például az egészségbiztosításról szóló törvény használja, és nincs semmiféle munkajogi relevanciája.

A munkabaleset fogalmát a munkavédelmi törvény határozza meg, ezt már a munkaügyi bíróságok is tudják értelmezni.

Nem így a foglalkozási betegség kategóriát, amelyet semmilyen jogszabály nem definiál. A joggyakorlat-elemző csoport ezért azt javasolja, hogy helyette a felek használják a munkaviszonnyal összefüggő egészségkárosodás fogalmát – mondta Dr. Tálné dr. Molnár Erika.

A kollégiumvezető-helyettes ismertette a joggyakorlat-elemzés egyik fontos megállapítását: a kárt előidéző ok akkor minősül a munkáltató ellenőrzési körén kívül esőnek, ha az a munkáltatói tevékenységtől független; vagyis a termelés kockázati körébe eső dolgok a munkáltató felelősségéhez tartoznak.

Példaként elmondta, hogy egy hibás szög okozta szemsérülést akkor is a munkáltató felelősségi körébe utalt a bírósági ítélet, ha nyilvánvaló, hogy a vállalat nem tudja ellenőrizni az általa rendelt több ezer szöget. Ha a munkáltató ellenőrzési körébe eső dolog okozta a balesetet, semmilyen más körülmény nem vizsgálandó, a munkáltató felelőssége egyértelmű.

Hangsúlyos megállapítása a joggyakorlat-elemzésnek, hogy a kár elkerülésének elvárhatóságát általános mércét alkalmazva kell megítélni, tehát például egy kis cég nem védekezhet azzal, hogy nincs elég pénze dolgozói biztonságára.

Jelentős tanulsága pedig, hogy az új polgári perrendtartás nyomán az elmaradt jövedelem megállapítását nem a távolléti díj alapján kell kérni, hanem a ténylegesen kifizetett összegek nyomán számított havi átlagbér alapján; ráadásul zárt egy év alapján kell az időtartamot meghatározni, vagyis napokat nem lehet számolni, csak teljes hónapokat.

Szintén fontos megállapítás, hogy ha nincs összehasonlítható munkabér, akkor sérelemdíjjal lehet kompenzálni az elmaradt jövedelmet.

(forrás: Jogászvilág)

Ha munkaviszonnyal összefüggő egészségkárosodás, vagy baleset ért, és munkáltatód nem a jogszabályoknak megfelelően járt el, keress minket, segítünk! 

Kérjük, hogy a problémával összefüggő dokumentációt is küldd meg, hogy ne csak általános, hanem megalapozott állásfoglalást adhassunk ügyedben!


Forrás:tmrsz.hu
Tovább a cikkre »