Más helyeken korábban már találtak bizonyítékokat a 2800 évvel ezelőtt, Uzziás júdai király idejében történt földrengésre. A The Jerusalem Post angol nyelvű izraeli újság hírportálja augusztus 4-én számolt be arról, a régészek most a Jeruzsálemben zajló ásatások során is rábukkantak a Bibliából ismert földrengés nyomaira.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói jelentették be, hogy Dávid városában, Jeruzsálemben is előkerültek az igen súlyos földrengés nyomai a mai óváros falainak közelében, attól délre.
Korábbi ásatásokon – Hacorban és Tel es-Szafiban, az egykori Gát helyén – már feltűntek a földrengés nyomai; most Jeruzsálem néhány épületében találtak törött cserépedényeket és a pusztulás más jeleit a tudományos kormeghatározás szerint egy olyan időszakból, amelyben nem törtek hódítók a városra, és nem történt semmiféle erőszakos történelmi esemény sem.
„Amikor feltártuk a szerkezetet, és benne egy Kr. e. 8. századi rétegben a pusztulást, nagyon meglepődtünk, mert tudjuk, hogy Jeruzsálem folyamatosan fennállt, egészen a körülbelül 200 évvel később bekövetkezett babiloni pusztításig – nyilatkozta a lapnak az ásatásokat vezető két régész, Joe Uziel és Ortal Chalaf. – Mi okozhatta ezt a drámai pusztítást ebben a rétegben? Az Ámosz könyvében és Zakariás könyvében is említett földrengés éppen abban az időben történt, amikor ez a feltárt épület Dávid városában összeomlott.”
A földrengés után újra építkeztek a romok tetejére, megőrizve annak nyomait. Ezt a jeruzsálemi épületet a babilóniai hódítók Kr. e. 586-ban elpusztították, de a maradványai – évszázadokkal később – új épületek alapjául szolgáltak.
Forrás és fotó: MTI
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
