A Bibliában is említett várfalakra bukkanhattak Izraelben

A Bibliában is említett várfalakra bukkanhattak Izraelben

Háromezer éves, masszív várfalat találtak Lákisban, Izrael középső részén, ami az ásatásokat vezető régészprofesszor, Joszef Garfinkel szerint a Bibliában szereplő erős júdai királyság létét bizonyítja Salamon király fiának idején, a Kr. e. 10. században – közölte a Háárec című újság honlapja.

Az izraeli régészek körében évtizedek óta vita folyik arról, hogy a Bibliában leírt királyság Dávid király, majd fia, Salamon alatt valóban létezett-e, és ha igen, mekkora volt a területe, jelentősége.

A minimalista tábor szerint a Biblia szövege a legendák világába való, mert mindeddig nem támasztották alá egyértelmű régészeti bizonyítékok az első zsidó királyságot, míg a másik tábor szerint a szöveg többé-kevésbé valóságos tényeket írt le. Azt ugyanakkor a feltárt régészeti maradványok alapján mind a két tábor elismeri, hogy a Kr. e. 9. és 8. században erős központi hatalommal, Jeruzsálemből irányított királyság működött a júdai hegyekben és dombságon.

Joszef Garfinkel professzor, a jeruzsálemi Héber Egyetem régészeti intézetének vezetője szerint az utóbbi hetekben a bibliai Lákis városnál végzett ásatások során megtalált masszív várfal azt bizonyítja, hogy valóban létezett Dávid, majd Salamon királysága, majd annak halála után a kettévált birodalom déli részében Júda fennhatósága.

Az erőteljes, védelmet szolgáló várfal tövében talált magvakat ugyanis Oxfordba küldték, ahol korukat a legfejlettebb vizsgálatok alapján Kr. e. 920-ra datálták. Ez egybevág a Biblia szövegével, amely szerint Salamon király fia, Roboám városokkal, köztük Lákis várával erősítette meg királyságát.

„Roboám Jeruzsálemben lakott, de több várost erődítménnyé építtetett ki Júdában. Így építette ki Betlehemet, Étámot és Tekóát, Bét-Cúrt, Szókót és Adullámot, Gátot, Márésát és Zífet, Adórajimot, Lákist és Azékát, Corát, Ajjálónt és Hebrónt. Ezek voltak az erődített városok Júdeában és Benjáminban” – áll a Krónikák második könyvének 11. fejezetében.

Garfinkel professzor szerint a két tábor véleménye közötti különbség áthidalható: Dávid Hebronban megalapította uralmát, majd onnan kiterjesztette Jeruzsálemre. Később felépítette az onnan egynapi gyalogtávolságra lévő Kajafa várat, Garfinkel egyik korábbi ásatásának színhelyét.

Hírdetés

Lákist, a Jeruzsálemtől már kétnapi járóföldre lévő várat viszont unokája, Salamon fia, Roboám király emeltette, ezzel kiterjesztve a királyság határait. Garfinkel szerint ez az elmélet egyben választ ad arra a kérdésre is, hogy a Kr. e. 9. és 8. században honnan bukkant fel a már erős államalakulat, mert bizonyítja a központi hatalom megalapozását és fejlődését.

A szkeptikus minimalisták táborát képviselő Naaman profeszor, a Tel-avivi Egyetem vezető régésze viszont óvatosságra int: szerinte a Kr. e. 10. században épült vár még nem bizonyítja, hogy Júda királysága valóban létezett ekkor, mert Kajafa is lehetett egy kánaánita erődítmény, melynek semmi köze Jeruzsálemhez, és Lákist sem feltétlenül Roboám építtette, lehetett akár egy filiszteus uralkodó is.

Közben a szakemberek Lákisban feltártak egy agyagból készült négyszarvú oltárt is, amely a várfalnál később, a Kr. e. 8. vagy 7. században készülhetett, és a legrégebbi Júdában megtalált oltár. Ez egyben tanúsítja, hogy ebben a korban a júdai zsidók nem csak a jeruzsálemi szentélynél gyakorolták vallási rítusaikat. Az oltár ugyanakkor megfelel Jósaiás júdai király Bibliában is említett vallási reformjának, amely éppen az efféle gyakorlat ellenében született, és kizárólagossá tette Jeruzsálem vallási szerepét az áldozatok bemutatásában.

Lákis városának romjait az utóbbi nyolcvan évben – megtalálása óta – több régészeti expedíció is kutatta. A várost először az egyiptomi Amarna-levelek említik, amelyek szerint a Kr. e. 14. században, a zsidó törzsek megjelenése előtti kánaáni időszakban jelentős, erős városállam lehetett a júdai hegyek lábánál, az Egyiptom felé vezető út mentén.

A Kr. e. 12. században a várost lerombolták, de Roboám király idején, a Kr. e. 10. században ismét felbukkant előbb a Bibliában, és most már a régészeti feltárások alapján is.

Forrás: MTI

Fotó: Joszef Garfinkel, Héber Egyetem

Magyar Kurír


Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »