A belvárosi drágulás után a külvárosok következnek

A belvárosi drágulás után a külvárosok következnek

Bár a mértékben komoly különbségek vannak, a lakások és az albérletek ára egyaránt jelentősen megugrott tavaly. Ám úgy néz ki, mindez nem veszi el a vevők vásárlási kedvét: már most látszik, hogy az adásvételek száma az idén jelentősen meghaladja az előző évit.

Tavaly 130-135 ezer lakás kelt el hazánkban, az idén pedig akár 155 ezerig is felkúszhat ez a szám. Adásvételek nagyobb számban elsősorban Budapesten és a fővárosi agglomerációban, Nyugat-Magyarországon, a Balaton menti településeken és a nagyobb vidéki városokban történhetnek – derül ki az Otthon Centrum lakáspiaci monitorából.

Mindez az idei év első négy hónapjának adataiból már most remekül látszik: minden második eladott ingatlan budapesti volt, minden ötödik pedig Pest megyei. A felkapottabb fővárosi területeken a használt társasházi lakások erősen meg is drágultak. „Ezek ára az előző év ugyanezen időszakához képest majdnem 30 százalékot emelkedett, egyes belvárosi kerületekben pedig meg is haladta ezt a mértéket. Az új otthonok és a panelek ára 25 százalékkal nőtt, míg a családi házaknál 15 százalékos volt a drágulás” – mondja Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Hozzáteszi, hogy új társasházi, valamint panellakásoknál 25 százalékos volt a növekedés, a családi házaknál viszont 15 százalék alatt maradt.

Felzárkózik a vidék

A vidéki településeken a fővárosinál mérsékeltebb volt az árnövekedés, mértéke maximum 12 százalékos volt, bár az olyan nagyvárosokban, mint például Debrecen, a 20 százalékot is meghaladta. Itt a felkapottabb városrészek ingatlanjait aranyárban mérik.

Az új építésű társasházi lakásoknál a megugrás valamivel nagyobb volt, mint a használtaknál: például Győrben, Szegeden, Székesfehérváron, Sopronban komolyabb drágulásról beszélhetünk. Voltak városok – például Zalaegerszeg és Eger –, ahol az új társasházi otthonok ára csökkent 10-20 százalékkal, de a jellemző messze nem ez volt. A legnagyobb településeket leszámítva az új ingatlanok árai átlagosan öt százalékkal emelkedtek. Vidéken a családi házak és a panellakások esetében is hasonlóan mérsékelt, öt százalék körüli volt csak az árnövekedés.

Nem kímélik a bérleteket

Az albérleti díjak tavalyi drágulása után az áremelkedés vélhetőleg alábbhagy. Legalábbis az Otthon Centrum adatai szerint a legborsosabb bérleti díjú területeken ez már az idei első negyedévben megtörtént. Az ugyanakkor érzékelhető, hogy ezzel párhuzamosan azokban a kijjebb eső fővárosi kerületekben és vidéki városokban, amelyekben korábban olcsóbb volt az albérlet, jelentős – az előző év azonos időszakához képest 40–80 százalékos – drágulás történt.

Az ingatlanközvetítő cég első negyedéves adatai szerint hazánk városaiban négyzetméterenként 1200–3200 forintot kell fizetni a lakások havi bérletéért. A legmagasabb díjakkal a főváros belvárosi kerületeiben, valamint Budán, a II. kerületben találkozhatnak a bérlők. A vidéki nagyvárosok közül Győrben a legdrágábbak az albérletek.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »