A 21. század legfontosabb népszavazása jön?

A 21. század legfontosabb népszavazása jön?

Az uniós csatlakozásról szóló népszavazás esetében nagyon nagy volt a tét, de a csatlakozást mindenki törvényszerűnek érezte, nem volt valódi választás. A kettős állampolgárságról szóló népszavazás fontos volt, mert akkor még nem lehetett tudni, hogy mikor lesz a jobboldalnak kétharmados többsége, és azért is, mert kiderült, ki hova áll a nemzeti összetartozás kérésében. Jelentősége azonban nem volt európai szintű. A szociális népszavazás már csak egy szög volt a bukott baloldal koporsójában. Most azonban tényleg történelmi lehetőség előtt állunk. A betelepítési kvóta kérdésében dönthetünk, hogy az ezeréves magyar államot vagy a brüsszeli bürokráciát választjuk. Döntésünknek évtizedekig ható és európai szintű következményei lesznek.

A kormány február végén népszavazást kezdeményezett a kötelező betelepítési kvótáról. A jobboldal szerint az EU vezetőinek nincs joga eldönteni a magyar emberek helyett azt, hogy milyen országban éljenek, és kikkel éljenek együtt. Orbán szerint, aki nemmel szavaz majd a népszavazáson, az egyszerre áll majd ki Magyarország szuverenitása mellett és utasítja el migránsok kötelező betelepítését. A magyarok már többféle módon kinyilvánították, hogy nem kérnek újabb integrálandó néptömegeket Magyarországra. Úgy tűnik, a magyarok többsége szeretné, ha a Magyarország megmaradna magyar országnak.

A népszavazás azonban többről szól: az állampolgárok végre elmondhatják véleményüket a nemzetállamokat gyűlölő és minden áron leépíteni akaró agresszív uniós elitnek, Junckernek, Martin Schulznak, Guy Verhofstadtnak és a többieknek. A magyarok történelmi szerepe sokkal nagyobb lesz, mint a tényleges népességarányunk: mi mondhatjuk ki, hogy Európába nem kell új Moszkva és nem kell új Washington! Mi magyarok lehetünk azok, akik végleg leszögezzük: az Európai Uniónak csak a nemzetek Európájaként van jövője, és nem lesz egy utópisztikus, totális liberalizmusban feloldott gyökértelen néptömeg, melyet a felvilágosult technokraták utasítgatnak a birodalmi brüsszeli központból. A tét történelmi léptékben nem más, mint a magyar – és az osztrák, a portugál, a cseh, a lengyel – szabadság!

A nemzeti szuverenitás megvédésének témájában érdemes felidéznünk Roger Scruton A nemzetek szükségességéről című 2004-es esszéjének néhány bekezdését.

„Döntés előtt állunk: vagy megyünk előre az új állapot felé, vagy pedig visszafordulunk a járt útra – a területen alapuló nemzetállam ismert szuverenitásának útjára. [Európai] politikai elitjeink viszont, akárcsak a kommunisták az orosz forradalom idején, úgy beszélnek és viselkednek, mintha nem állnánk ilyen választás előtt. Szükségszerű folyamatról, visszafordíthatatlan változásokról beszélnek, és noha időnként hajlandóak különbséget tenni gyors és lassú változások között, a tekintetben nincsenek kétségeik, hogy ez a két út ugyanahhoz a célhoz, a nemzetfölötti kormányzáshoz vezet, amelyet közös jogrend szabályoz, és amelyben a nemzeti hűségnek nem lesz nagyobb jelentősége, mint hogy szurkolunk a helyi focicsapatnak.”

„Nem vagyok egyedül azzal a meggyőződésemmel, hogy az alkotmányos és demokratikus kormányzás előfeltételének a nemzeti hűséget tartom. Ugyancsak nem egyedül hiszem, hogy az előttünk álló legfontosabb politikai döntések a nemzet jövőjét érintik.”

A világszerte ismert elemző, George Friedman nemrég a Mandinernek adott interjút. Az ő mondatait is érdemes észben tartanunk:

„Orbán megértette, hogy az EU nem fogja megvédeni az országát. Tehát neki kell megvédenie.”

A népszavazás kiváló alkalom lesz, hogy egyszerre utasítsuk el az európai népeket veszélybe sodró brüsszeli liberális elitet, és tegyük le a voksunkat a nemzetek Európája mellett!

<!– –>


Forrás:spiler.blog.hu
Tovább a cikkre »