A Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) keretében szeptember 27-én megtartott tudományos konferencián Pajtókné Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora vezetett szekcióülést A digitalizáció esélyei és kockázatai az oktatásban címmel.
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem (EKKE) rektorának nagy érdeklődéssel kísért szekcióelőadásán igazgatók, tanügyi szakamberek mellett Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke és több pap is részt vett.
Pajtókné Tari Ilona a Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) keretében zajlott tudományos konferencia szekcióülésén a napjainkban zajló társadalmi folyamatokat vázolva a digitális oktatással kapcsolatos elvárásokról, előnyökről és kihívásokról beszélt, ehhez kapcsolódva pedig bemutatta az EKKE digitális fejlesztéseit az oktatás – különösképpen a pedagógusképzés és a köznevelés – területén.
A rektor rámutatott a digitális technológia ugrásszerű fejlődésének hatására, s legutóbb, 2023-tól kezdődően a mesterséges intelligencia térnyerésére.
A gyermekek napjainkban egy technológia-vezérelt társadalomba születnek bele – szögezte le az előadó. Az oktatási környezet digitalizálódása iránti igény is természetes velejárója napjaink társadalmi folyamatainak.
A pedagógusok – s minden állampolgár – felelőssége, hogy miként állunk hozzá mindehhez. A rektor Christopher Mattheisent, a Telecom vezérigazgatóját idézte, aki 2016-ban azt mondta: A digitalizáció nem választás kérdése, az viszont a mi döntésünk, hogy elszenvedői, vagy aktív résztvevői leszünk e változásnak.
A digitalizáció társadalmi hatását vizsgálni azért is fontos, mert az oktatás a társadalom alrendszere, ezért komplex látásmódra van szükségünk, ami stratégiai előnyt jelent számunkra – mondta Pajtókné Tari Ilona.
A munkaerőpiaci helyzetet tekintve megjegyezte, az elvárt képességek között 2020-ban a kreativitás és a kritikai gondolkodás a top 3-ban volt, addig 2025-ben az várható, hogy a jó munkaerőnek az analitikus gondolkodás és az aktív tanulás képességével kell rendelkeznie. Mindezek fejlesztése a pedagógusok feladata – folytatta az előadó.
A Harvard egyetem kutatói kimutatták, hogy a pedagógus munkakör robotizálhatóságának esélye 2024-ben 23 százalék (2019-ben ez 1 százalék volt). Egyre többen használnak az oktatásban online tananyagokat, okoseszközöket, de a pedagógus szakma automatizálhatóságának veszélye alacsony mértékű más szakmákhoz képest – állapította meg a rektor, ugyanakkor hozzátette, Kínában már látott olyan robotikai labort, ahol a gép-tanár mimikát, szemmozgást is produkál a kommunikációban.
A pedagógus személyes hatását azonban semmi nem pótolhatja – szögezte le az előadó, ugyanakkor rámutatott: a digitalizáció hatékonyabbá teszi az oktatást.
Az Európai Unió digitális oktatási stratégiáját figyelembe vevő, országonkénti fejlettségmérések szerint Magyarország 2022-ben a 27 tagállamból csak a 22. volt. A magyar kormányzat által kidolgozott három pillérű stratégia ambiciózus: a mostani évtized közepére az uniós átlag meghaladását célozza, az évtized végére pedig hazánkat az első tíz ország közé kívánja emelni ezen a téren.
Pajtókné Tari Ilona vázolta az EKKE digitalizációs – az egész intézményt is érintő – fejlesztéseit, informatikusainak országos projektekben való domináns részvételét, a hallgatók, illetve pedagógusok sokrétű digitális támogatását mind a képzésekben, mind taneszközkészlet (például http://netszkozkeszlet.ektf.hu/) biztosításában. Utóbbi a rektor saját fejlesztése, amelyet azután különféle tantárgyakra is adaptáltak.
Az előadó összefoglalásában elmondta, hogy a pedagógusoknak képeseknek kell lenniük kezelni az új eszközöket, ugyanakkor meg kell tanítani a diákokat a ChatGPT korában a kritikus gondolkodásra és a hiteles, a lényeges információ megszerzésére.
Kitért arra, hogy a napokban zajlott országos köznevelési tanácsi ülésen az okoseszközök használatának idén szeptembertől bevezetett szabályozásáról pozitív visszajelzések érkeztek: a pedagógusok a diákokat újra látják a szünetekben beszélgetni, együtt játszani.
Az előadó zárszavában elmondta, a digitalizáció előnyös az oktatásban: többek közt folyamatos, rugalmas elérhetőséget biztosít, elősegíti az önszabályozó és személyre szabott, ezért motiváló tanulást, a kreativitást, az együttműködést tanár-diák és a diákok között, az információs műveltséget fejleszti, ugyanakkor függőséget okozhat, az adatbiztonságot, a magánéletet veszélyeztetheti, megjelenhet a digitális kirekesztettség.
Kulcsfontosságú, hogy a pedagógus a digitális eszközök és tartalmak etikus használatára, az online kulturált viselkedésre neveljen. Emberképet és értékrendet kell közvetítenünk, amelyben a forráskód Jézus Krisztus – tette hozzá az EKKE rektora.
Veres András püspök a szekcióülésen kibontakozó beszélgetésben megerősítette az utóbb elmondottakat, hangsúlyozta a generációk felelősségét egymás iránt.
Fotó: Merényi Zita
Körössy László/Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
