Juan Carlos Bravo, a Caracas legszegényebb alvóvárosának területéből kialakított petarei egyházmegye püspöke nyilatkozott augusztus 5-én a SIR hírügynökségnek a pattanásig feszült venezuelai helyzetről, amely Nicolás Maduro szocialista diktátor állítólagos győzelme után alakult ki: az ellenzék csalást kiáltott, az emberek az utcákon tüntetnek, erőszakot alkalmaznak velük szemben.
Július 28-át „a demokrácia ünnepeként” élték meg az emberek Venezuelában, ám a csüggedés és a félelem hete követte, különösen a munkásnegyedekben. Az a sok-sok szegény ember, aki még nem menekült el az országból, mint 8,5 millió honfitársuk tette, most azt látja, hogy a Nicolás Maduro elnökhöz kötődő colectivos nevű félkatonaia csoportok megfélemlítést folytatnak, miután Maduro megtagadta a július 28-i vasárnapi elnökválasztás választási jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozatalát. Minden előzetes mutató és különböző bizonyítékok azt jelzik, hogy Madurót kizárólag a választási adatok manipulálása miatt választották győztesnek.
„Folytatódnak a colectivos razziái, a letartóztatások; emberek tűnnek el” – mondta el egy magát megnevezni nem kívánó forrás a SIR hírügynökségnek. Hozzátette, hogy ezekben a félkatonai csoportokban külföldiek, valószínűleg kubaiak is jelen vannak. A híreket bizonyos mértékig megerősítik a Covavic nevű nem kormányzati szervezet által közölt számok: a múlt vasárnap óta elkövetett jogsértésekről szóló első jelentésben több mint 1200 letartóztatást, 14 bírósági eljárás nélküli kivégzést, 168 önkényes fogva tartást és 16 eltűnést jelentettek be.
Mindezeket a helyzeteket különösen élesen tapasztalják Petaréban, Caracas egyik alvóvárosában, amely Venezuela legszegényebb helyének számít – itt van Dél-Amerika egyik legnagyobb nyomornegyede. A fővárosnak ezt a részét néhány éve külön egyházmegyévé alakították.
Püspöke, Juan Carlos Bravo az olasz SIR hírügynökségnek adott interjúban elmondta, hogyan élik meg ezeket a drámai napokat ezen a helyen, amely azért is különleges, mert a püspök megpróbál minél több embert bevonni a szinodális folyamatba, éppen az aktuális eseményeken keresztül.
Petare szegényei elvesztették a reményüket. „A területünk nagyon kicsi, 177 négyzetkilométer; a lakossága hivatalosan 1,2 millió, de a valóságban valószínűleg kétmillióan élnek itt. Ez négyzetméterenként több mint egy lakost jelent, az egyik legnagyobb népsűrűség a világon. Kinevezésem óta testvéri kapcsolatba kerültem ezeknek a munkásnegyedeknek az embereivel. Négy alapvető probléma van: az iskola, ahol nagyon súlyos a tanárhiány, és az órákat csak hetente kétszer tartják meg; az egészségügyi létesítmények hiánya; az alapvető szolgáltatások nagyon súlyos hiánya, kezdve a vízzel és a világítással; a
Az emberek szenvednek, és óriási a körükben az elégedetlenség. A választások igazi reményt jelentettek, itt mindenki a változásban bízott. Már hétfőn spontán elkezdődtek a tüntetések, több mint egymillióan vonultak az utcára szerte a fővárosban. Petaréban is voltak tüntetések, szerencsére itt nem voltak áldozatok.”
Azokban a városrészekben, ahol a lakosság 90 százaléka szegénységben él, a nagy többség hátat fordított Madurónak. A püspök elmondta: „Ezeken a területeken huszonöt évvel ezelőtt Hugo Chávez nagy egyetértésre talált. Ki kell mondani, hogy sokak számára Chávez jelentette a nagy reményt egy igazságosabb és emberibb életre, a nép bevonására. Ma nagy a csalódottság, nehéz visszanyerni reményt.
A püspök, aki tavaly részt vett a vatikáni püspöki szinóduson, úgy érezte, hogy ebben a nehéz helyzetben kötelessége megnyitni a meghallgatás tereit, ahol beszélgetni lehet a történésekről szinodális stílusban. Már a választásokat követő kedden – először virtuálisan – összehívott egy találkozót a papokkal, majd bevonták a beszélgetésbe a szerzeteseket, a szerzetesnővéreket és a világi híveket.
„Mi, keresztények ebben a helyzetben minden eddiginél jobban arra vagyunk hivatottak, hogy világosság legyünk, tanúságot tegyünk Isten országáról, amelyet az igazságosság és a szeretet jellemez – mondta a petarei püspök. – Ennek tudatában mindent megteszünk annak érdekében, hogy ne adjunk teret a bosszú érzésének, az erőszakos cselekedeteknek. Előbbre hoztuk a vasárnapi misék időpontját, amelyek csak délelőtt vannak, hogy ne ütközzenek más helyzetekkel.”
Papoktól és laikusoktól olyan javaslatok érkeztek, amelyek kiemelik annak szükségességét, hogy
Ezért felhívás hangzott el, hogy továbbra is álljanak a közösségek mellett, és a nehézségek közepette is őrizzék meg a reményt.
A konkrét javaslatok között szerepelt a lakosság tájékoztatása arról, hogyan viselkedjenek önkényes fogva tartás esetén; lelkileg támogató terek létrehozása; a világi hívek, különösen a fiatalok bátorítása békés akciók szervezésére a közösségek számára, különösen a félelem és szorongás pillanataiban; a megbékélés és a testvériség előmozdítása.
Bravo püspök emondta: „Az az álmom, hogy minden úgy történjen, mint amikor a családban kártyajátékot játszunk. Mindenki rejtve tartja a lapjait, lehetnek feszültséggel teli pillanatok, de végül minden kártya az asztalra kerül. Így kellene történnie a választási eredmények esetében is.” Sajnos jelenleg a valóság nem ez,
„A mi feladatunk az – zárta beszámolóját a püspök –, hogy evangéliumi módon, Jézus stílusában cselekedjünk.”
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás: Agensir
Fotó: Agensir; Conferenciaepiscopalvenezolana.com;
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
