Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter és miniszterelnökhelyettes valamint Michal Šimečka az ellenzéki progresszív PS elnöke vitázott a TA3 vasárnapi vitaműsorában. A műsor nagy része a Denník N és a progresszív újságírók túlkapásairól szólt, ahol Michal Šimečka kénytelen volt védelmébe venni a progresszív lapot – nem csak azért, mert neki politikailag előnye származott a smeres politikusok gyalázásából, hanem azért is, mert a Denník N vezető publicistája nem más, mint apja, Martin M. Šimečka.
Kaliňák azt hangsúlyozta, hogy ideje lenne már a mainstream sajtónak tiszteletben tartani az övétől eltérő véleményeket is.
„Az az adás tényleg színtiszta gyűlöletkeltés volt”
mondta, majd kijelentette, hogy a Robert Fico (Smer) elleni merénylet után mindenki magába akart nézni, mindenki beszélni akart a kettős mércéről és az önreflexióról, de „ha ez így megy tovább, akkor valakik nem értették meg a helyzetet”.
A PS elnöke azzal védekezett, hogy a szóban forgó műsor műfaja szatíra volt, és Kaliňáknak meg kéne szoknia, hogy vicc tárgya lehet. Itt érdemes megjegyezni, hogy a szóban forgó podcastben Ivan Korčok volt elnökjelölt egyik vezető marketingese debilezte vagy tucatszor a smeres politikusokat. A helyzetet valószínűleg a szerkesztőség is átértékelte, tekintettel arra, hogy Matúš Kostolný főszerkesztő és Branislav Bezák műsorvezető is elnézést kért a történtekért. Šimečka szerint ellenben minden rendben volt:
„Amikor a szólásszabadságról és a más vélemény tiszteletben tartásáról beszél, akkor abba a humor és a szatíra is beletartozik. Tudja, hogy nem csinálnak viccet a politikusokból? Észak-Koreában és Oroszországban, mert ott börtönbe kerülnének [a viccet kitalálók]”
mondta.
Šimečka retorikája elsősorban arra irányult, hogy a történteket, de a kormány tüntetésekre vonatkozó törvénymódosítását is megpróbálja leválasztani a Fico elleni merényletről – a kormány elsősorban ezzel magyarázza azokat az intézkedéseket, amelyeket gyorsított eljárásban akar elfogadtatni.
Šimečka fellépése mindenesetre csak úgy értelmezhető teljesen, ha figyelembe vesszük, hogy édesapja a Denník N vezető kommentátora. Más szavakkal, a Denník N narratívagyártássan és a politikai ellenfelek lejáratásával egyengeti az ifjabb Šimečka útját.
Kaliňák emlékeztetett, hogy még az előző kormányok idején gyűlöletbeszéd ellen indult eljárás Danny Killár, alias Bombic kommentátor ellen, és a szólásszabadság korlátozása ebben az esetben Šimečkának nem okozott problémát, mert egy vele ellentétes véleményen lévő influencert célzott az eljárás. Kaliňák szerint a primitív sértegetés nem szatíra, és ha minden gyűlöletkeltő kijelentésben eljárás indulna a hatóságok részéről, akkor az „újságírók többsége” ellen vádat lehetne emelni – majd gyorsan javította magát, hogy újságírók helyett a kommentátorokra gondolt.
Lex merénylet
Éles vita alakult a lex merénylet kapcsán is, különösen annak azon részéről, ami beszabályozná a tüntetések és más tömegmegmozdulások kereteit. Šimečka azt kifogásolta, hogy szerint az egész rendelkezésnek semmi köze a Fico elleni merénylethez, ezért nem is indokolt a gyorsított törvényalkotási eljárás.
Azt is kifogásolta, hogy a jelenlegi tervezet olyan szabályokat állít fel, amellyel a politikusok nagyon könnyen visszaélhetnek. Példaként említette, hogy az önkormányzatokra közvetett nyomást fejthetnek ki annak érdekében, hogy egy-egy tüntetést korlátozhassanak.
A tervezet ugyanis azt tartalmazza, hogy ha a rendőrség nagyobb kockázatok miatt figyelmezteti az önkormányzatot, hogy máshol, máskor vagy más formában engedélyezze csak a megmozdulást, de az önkormányzat nem ennek ellenére nem foganatosít intézkedéseket, és a megmozduláson ezért valamilyen törvénysértés történik, akkor az önkormányzatot pénzbírsággal sújthatják.
Šimečka azt is kifogásolta, hogy az új szabályok szerint a politikusok lakásaitól 50 méternél közelebb nem szabadna tüntetni, amivel szintén vissza lehet élni, mert mi történik, ha valamelyik köz- vagy központi tér közvetlen közelében vásárol lakást egy politikus, és a tüntetők így kiszorulnak a hagyományosan megmozdulásoknak otthont adó terekről.
Kaliňák azzal érvelt, hogy a javaslat ezen része nem a közterekre vonatkozik majd, hanem a lakóövezetekre. Nem zárkózott el a vitától az elnöki palotára vonatkozó 50 méteres távolság kapcsán.
Čaputová
Michal Šimečka kijelentette, hogy Peter Pellegrini beiktatott államfőnek nehéz dolga lesz, mert nagyon magasra tette a lécet elődje, Zuzana Čaputová. A PS elnöke tagadta, hogy az egykori PS-alelnök Čaputová a PS javára politizált volna, bár egy ponton kénytelen volt beismerni, hogy rövid ideig a volt államfő tanácsadója volt.
Kaliňák szerint Čaputová munkája nem volt kiemelkedőbb elődeinél, mert sem ő, sem közvetlen elődje, Andrej Kiska nem jártak például a Fehér Házban, a Buckingham Palotában, a Kremlben, sem Pekingben. És ebből kiindulva Ivan Gašparovič elnöklése szerinte sikeresebb volt.
Šimečka többször is tagadta, hogy pártja kormányzott volna és hogy kötődött hozzájuk Čaputová, ám Kaliňák érveiben volt igazság. Čaputová a PS alelnökeként nyerte meg az elnökválasztást 2019-ben. 2020-tól folyamatosan támadta a Matovič-kormányt, majd később saját embereit ültette be a többször is megbukó Heger-kormányba, míg végül sikerült előkészítenie a terepet a saját maga által összeállított hivatalkormánynak, amelynek élére Ódor Lajost állította.
Ennek a hivatalnokkormánynak a tagjai később vagy a PS EP-listáján kötöttek ki, vagy Globsecnél vagy más atlantista agytrösztnél.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
