Aligha van még életben valaki azok közül, akik a legutóbbi pécsi püspökszentelés tanúi voltak. Ez az állítás nemcsak ma igaz, amikor Felföldi László január 6-i szentelésére készülünk, hiszen 1926-ban szenteltek utoljára püspököt Pécsett; hanem igaz volt akkor, Virág Ferenc püspökké szentelésekor is, hiszen azt megelőzően 1850-ben történt ilyen különleges esemény.
A Pécsi Egyházmegyei Levéltár készített összeállítást az utolsó pécsi püspökszentelésről.
Az utolsó pécsi püspökszentelés – ezzel a címmel jelent meg írás a Pécsi Katolikus Tudósító 1926. május 1-i számában [1], annak apropóján, hogy öt nappal később került sor a pécsi székesegyházban Virág Ferenc püspökké szentelésére. Az a bizonyos utolsó pécsi konszekráció pedig 1850-ben volt, vagyis Virág szentelését megelőzően 76 évvel. A cikk így kezdődik: „Akik az utolsó pécsi püspökszentelés tanúi voltak, aligha van még életben valaki közülük.”
Ez a megállapítás fokozottan igaz a jelenlegi helyzetre, ugyanis holnap, Urunk megjelenésének főünnepén újra ilyen ünnepi eseményre gyűlhetnek össze az egyházmegye székesegyházában, 95 évvel az utolsó, 1926-os pécsi püspökszentelés után.
Virág Ferenc püspökké szentelésének egyik pillanata, a térdeplőn Cesare Orsenigo apostoli nuncius
Egy egyházmegye életében mindig örömteli esemény egy új püspök kinevezése. Az pedig külön öröm, ha szentelésére abban az egyházmegyében kerül sor, amelybe kinevezték. Erre a hazai egyháztörténelemben nem sok példa van. 1850-ben például kétségtelenül volt püspökszentelés – ráadásul kettős – a pécsi székesegyházban, de mindkét szentelendő más-más egyházmegye élére került főpásztornak: Karner Antal győri, Ranolder János pedig veszprémi püspök lett. [2] Hogy 1850 előtt mikor volt (ha egyáltalán volt) utoljára püspökszentelés a pécsi székesegyházban? Ez további kutatást igényel.
Virág Ferenc püspökké szenteléséről készült színes grafika (ifj. Richter Aladár)
1850 és 1926 között tehát nem került sor püspökszentelésre Pécsett, pedig Scitovszky Jánostól (1850) Virág Ferencig (1926) volt még öt püspöke az egyházmegyének, de egyiket sem itt szentelték: Girk Györgyöt (1853–1868) Kalocsán 1838-ban, Kovács Zsigmondot (1869–1877) Esztergomban 1869-ben, Dulánszky Nándort (1877–1896), aki székesfehérvári megyéspüspökként kapott kinevezést a Pécsi Egyházmegye élére, 1875-ben Esztergomban. A sorban következő Hetyey Sámuelt (1897–1903) – Kovács Zsigmondhoz hasonlóan – ugyan lehetett volna Pécsett szentelni, hiszen prímási irodaigazgatóból lett pécsi püspök, de erre a budavári prímási palota kápolnájában került sor 1898-ban, míg beiktatására és székfoglalójára már természetesen a pécsi székesegyházban. Utána következett Zichy Gyula (1905–1926), akit Rómában szentelt püspökké X. Pius pápa 1905-ben, mivel Zichy kinevezésekor éppen a Vatikánban teljesített szolgálatot. Őt pedig Virág Ferenc (1926–1958) követte, aki pécsi egyházmegyés papból, szekszárd-belvárosi plébánosból lett pécsi püspök, őt már Pécsen szentelték a helybeli egyházmegye számára.
A pécsi püspöki katedra
Az 1926 és 2020 közötti időszak még hosszabb, ez idő alatt Virág Ferenctől az újonnan kinevezett pécsi püspökig, Felföldi Lászlóig négy megyéspüspöke és egy segédpüspöke volt az egyházmegyének, de mindegyiket máshol szentelték: Rogács Ferencet (1958–1961) 1948-ban Szombathelyen, Cserháti Józsefet (1964–1989) 1964-ben Budapesten, Mayer Mihályt (1989–2011) 1989-ben Esztergomban, Udvardy Györgyöt (2011–2020) 2004-ben Esztergomban, Belon Gellért segédpüspököt (1982–1987) pedig 1982-ben szintén Esztergomban.
E rövid összefoglaló fényében ezért különösen örömteli esemény, hogy az új pécsi püspököt 94 év elteltével ismét saját egyházmegyéjének főtemplomában, a pécsi székesegyházban fogják konszekrálni és beiktatni a püspöki székbe [3].
[1] Pécsi Katolikus Tudósító, IV. évfolyam (1925–1926), 6. szám (1926. május 1.) Ugyanebben a számban olvasható egy rövid összefoglaló a püspökszentelés szertartásáról is, amely máshogy nézett ki akkoriban, mint ma.
[2] Püspöki Hivatal: Functiones ordinis episcopalis in dioecesi Quinque-Ecclesiensi ab anno 1839 praesusceptae. (1850. május 12-i bejegyzés.)
[3] A szentmisével egybekötött szertartás két részből állt: szentelés (consecratio) és székfoglalás (inthronisatio), amikor a már felszentelt püspök elfoglalta a püspöki trónt. A pécsi püspöki katedra érdekessége, hogy nem címerrel, hanem a Jó Pásztor domborműve alatt egy újszövetségi passzussal van ellátva: „»attendite universo gregi«” – magyarul: „»vigyázzatok az egész nyájra«”. Az idézetből (ApCsel 20,28) azonban két szó kimaradt, Szent Pál apostol felhívása ugyanis egész pontosan így szól: „»attendite vobis et universo gregi«”, vagyis „»vigyázzatok magatokra és az egész nyájra«”.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegyei Levéltár/Pécsi Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
