8000 éve halt bele a szülésbe, ikrei lettek volna

TudományOroszország

Egy nagyjából 7700 évvel ezelőtt élt anya és meg nem született ikergyerekei maradványait tárták fel Szibériában: a szakemberek szerint ez lehet az ikerterhesség legkorábbi, míg a szülés közbeni elhalálozás egyik legelső példája.

A csontokat őrző sírt 1997-ben tárták fel a szibériai Irkutszk prehisztorikus temetőjében. A terület egy 8-7 ezer évvel ezelőtt élt vadászó-gyűjtögető közösség tagjainak a maradványait rejti.

Ritkán találni olyan vadászó-gyűjtögető közösségeket, amelyek formális temetőben hantolták el a halottaikat, ám Északkelet-Ázsia területén számos példát találtak már a gyakorlatra a szakemberek.

A kanadai Saskatchewani Egyetem régészeként dolgozó Angela Lieverse, aki ezeket a közösségeket tanulmányozza, 2012-ben újabb vizsgálatoknak vetette alá a temetőben talált csontok egy részét.

Az érintett sírban lévő tetemeket eredetileg egy 20-25 éves anyának és gyerekének tulajdonították. A magzati maradványok elemzésekor azonban Lieverse észrevette, hogy a csonttöredékek egy részéből kétszer annyi van, mint amennyinek lennie kellene.

„Odafordultam a kollégámhoz és azt mondtam: »Ó, te jó ég, hiszen ezek ikrek!«” – idézte fel a szakember a LiveScience című ismeretterjesztő portálnak. A magzati csontok mindegyikét az anya medencéjének környékén, a combjai között találták meg.

A maradványok eredeti elhelyezkedésének elemzésével Lieverse egy olyan traumás szülés forgatókönyvét vázolta fel, amely még ma, a modern orvostudomány és a császármetszés lehetősége mellett is kockázatos lett volna mind az anya, mind a gyerekei számára.
Végzetes szülés: a farfekvéses iker jött volna előbb

A szakember szerint az egyik baba farfekvéses lehetett, és már félig a világra jött, míg a másik fejjel lefelé helyezkedett el, és a jelek szerint a méhben maradt. Lieverse úgy véli, hogy a farfekvéses baba összeakadhatott a testvérével, ami mindhármuk számára végzetesnek bizonyult.

A felfedezés azért igazán rendkívüli, mert a régészeti feljegyzésekben szinte nem találni példát szülés közbeni elhalálozásra, illetve ikerterhességre. Lieverse szerint vannak ugyan esetek, amikor hasonló korú babákra bukkantak egy síron belül, ám még „teljesen épen maradt DNS-minták” birtokában is nehézkes lenne megmondani, hogy ikrekről van-e szó, és nem testvérekről vagy unokatestvérekről.
Eddig nem volt bizonyíték

Az anyai halálozás gyakori lehetett a történelem előtti időkben. Mégis nehéz erre utaló régészeti bizonyítékokat találni, még akkor is, ha az anya a gyermekével a méhében hunyt el. Az ókori Rómában például törvény írta elő, hogy ha a várandós asszony meghalt, akkor a gyerekét ki kellett vágni belőle a temetés előtt. A magzati csontok továbbá nagyon törékenyek, így kisebb valószínűséggel maradnak meg, mint a felnőttek csontjai.

Lieverse szerint ebből az egy esetből nehéz megmondani, hogy a területen élt vadászó-gyűjtögető közösség mit gondolt az ikerterhességről vagy a szülés közbeni elhalálozásról. A fiatal anyát háton fekve temették el, és mormotacsontokkal díszítették a testét, ami jellemző a temetőben talált sírokra. A szakember szerint könnyen lehet, hogy az anyai halálozás korántsem volt szokatlan dolog a közösség életében.

View the full image Forrás: 

MTI


Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »