800 éve lett Palást a Palásthyaké

800 éve lett Palást a Palásthyaké

Ki ne ismerné a Középső Ipoly mente egyik legnagyobb egy-házi iskoláját, a Palásthy Pál püspökről elnevezettet? Ez az iskola a vidéket 1217-ben birtokba kapott Palásthy család 17. századi leszármazottja, bizonyos Palásthy Ferenc tábornok építtette kastélyában volt. Két patak összefolyása fölé emelkedve uralja a tájat a pompás épület.

Hogy kerek nyolcszáz éve birtokos a nagyközségben a Palásthy család, az a falu neves templomépítője, a magas egyházi posztra jutott Palásthy Pál püspök állításán alapszik. Hogy igaza van-e, nem lehet tudni, mert okirat nem maradt fenn ilyen adattal.

Hírdetés

A püspök szerint II. András király szentföldi hadjáratán bizonyos Bors nevű úr a vitézségéért birtokadományt kapott, mégpedig a Hont megyében lévő terra Palast birtokot. Az viszont tény, hogy 1156-ban Plast falu tizedszedési jogát az esztergomi érsek átengedte az esztergomi káptalannak, ez az első hiteles írásos említése a falunak. Az is tény, hogy e helyen, ahol a Litava vagy más nevén a Csábrág patak torkollik bele a Korpona folyócska vizébe, az első írásos említéseknél sokkal korábban éltek már emberek. Egy 2008-as régészeti terepbejárás szerint Palást Lenföld és Tulipánka nevű dűlőin csiszolt kőkorszaki leletanyag került elő, s szintén ezeken a helyeken szórványos bronzkori cserép leletanyag is, amelyet a korai római és germán kor edénytöredékei követnek. A vidék, mint a Selmeci hegység elővédje, már a honfoglaláskor is lakott volt, az újkorban pedig afféle ütközőzóna volt a bányavárosokat védő keresztény hadak és a szécsényi szandzsákságban basáskodó oszmán sereg közt. A vidék életét bő száz évig meghatározó legnagyobb tragikus történelmi esemény, az 1552-ben lezajlott palásti csata is itt zajlott le.

Palást történelmi magját egykor – egy 1281-es bejegyzés szerint – egy erődített udvarház alkotta, amely ott állt a falu fölötti keleti oldalon, valahol a mai régi magtár épülete elődjeként. Egykor maga a falu is három részre oszlott, Alsó-, Közép- és Felsőpalástra, lakossági elosztásban valószínűleg nemesi, jobbágyi és szabad paraszti részek lehettek ezek. A jól védhető dombháton álltak a nemesi udvarházak, ott volt – ahol ma is – a régi templom és az azt körbevevő temető, amelybe egészen 1778-ig temetkeztek. A településközpont domináns épülete a Palásthy-kastély, amelyet Palásthy Ferenc császári tábornok építtetett, és 1730-ban költözött falai közé a palásti és keszihóci előnevet használó, Hont megye életében jelentős szerepet játszó család. Az U alakú, észak-déli tájolású, hosszú homlokzatú, dél felé tizenhárom ablaktengelyre osztott, emeletes, szobordíszes timpanonos, címerdíszes rizalitos, pazar kivitelezésű főúri lakhelyből kialakított épületben iskola működik. A kastély földszinti belső terei boltívesek, az emeletiek egyenes födéműek, egykori kápolnája is díszes kivitelezésű, sajnos régi oltára elkallódott. Az egész kastély az érett, 18. század eleji barokkra jellemző robusztus alapokon nyugszik, ám szépségét a 19. századi klasszicista és az ezt követő copf építészeti stílus jegyei adják. Az épületkomplexum rendkívül jó állapotban, szemmel láthatóan jó gazda kezében van. Sajnos észak felől maga a kastély már alig látható a későbbi beépítésektől. Pedig még a kastély központi tömbjét egykor körülvevő, a régi leírások szerint majdnem hathektárnyi barokk kerttől elválasztó, kis toronnyal díszített védőfal is megmaradt. Igaz, most már fásszínekkel, tyúkólakkal eltakarva. Ami viszont kifejezetten érdekessé és látványossá teszi Palást kastélyát, az a déli oldal, ahol egy vaskos kőfal a kastélydombot hivatott megtámasztani, s ebben a falban, néhány szépen faragott ajtó mögött borospincék nyílnak, s nyúlnak be egészen az épület alá. Dél felől nézve még mindig érezni a kastély monumentalitását egyszersmind könnyedségét. Az egész vidéket uralja.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »