75 évvel ezelőtt pecsételődött meg a szlovákiai zsidóság sorsa

Szeptember 9-e Szlovákiában a Holokauszt Emléknap, amikor megemlékezünk a holokauszt és a rasszista erők áldozatairól. Ez az emléknap egy jelentős történelmi eseménnyel hozható összefüggésbe, mégpedig 1941. szeptember 9-vel, amikor a szlovák állam kormánya kiadta a zsidók jogállásáról szóló rendeletet, ismertebb nevén a Zsidókódexet, amely a zsidókból üldözötteket faragott a saját államuk területén.

 

Tiso áldását adta a törvénytervezetre

 

A Zsidókódex inspirációjául az 1935-ös nürnbergi faji törvények szolgáltak, amelyek megfosztották a – faji alapon meghatározott – zsidóságot állampolgársági jogaitól, egyúttal pedig drasztikus lépéseket tettek totális kirekesztésük érdekében.

 

A Zsidókódex 270 paragrafusa Szlovákia zsidó lakosságát teljes mértékben megfosztotta állampolgári jogaitól, de a választójogukat is elveszítették. Emellett pedig  a kódex kötelezővé tette a hatágú sárga zsidócsillag viselését is.

 

Fotó: rodobrana-org

 

A kódex az ellen a 88 000 szlovák állampolgár ellen irányult, akiket az állami hatóságok “a zsidó fajhoz tartózóknak” nyilvánítottak. Közéjük tartoztak “félzsidók” és a kikeresztelkedett zsidók, köztük papok is. A kódex megteremtette a törvényi alapot a zsidók internálásához és kiszolgáltatásához. A parlament által elfogadott törvényt annak aláírása előtt az államfő irodájában Tiso részletesen megvitatta Vojtech Tuka miniszterelnökkel és Alexander Mach belügyminiszterrel, és Tiso nem emelt lényeges kifogást a törvénytervezettel szemben.

 

A zsidók életét teljes mértékben ellenőrzés alá vetették

 

A kormánynak nem okozott gondot a zsidók intim életébe való beleavatkozás sem. Megtiltották, hogy a zsidók házasságot kössenek a nem zsidókkal. Ez azonban messze nem volt minden, ugyanis ötéves börtönbüntetés fejében a Zsidókódex azt is megtiltotta, hogy a zsidók és a nem zsidók között házasságon kívül bármiféle szexuális kapcsolat létesüljön.

 

A zsidók nem dolgozhattak állami közigazgatásban, de ügyvédként, jegyzőként, orvosként és gyógyszerészként sem praktizálhattak, sőt a későbbiekben semmiféle állást nem vállalhattak.

 

Fotó: rabbi-zsinagoga-net

 

A zsidók életének teljes ellenőrzésről tanúskodnak azok a kötelezettségek is, mint a személyes és az otthoni ellenőrzések, mégpedig a hivatal vagy a bíróság bárminemű írásbeli meghagyása, parancsa nélkül.

 

Még a “szlovák gépjárművek” vezetése is tilos volt

 

Teljesen abszurdnak, és még annál is megalázóbbnak minősültek azok a tiltások, amelyek szerint a zsidóknak nem szabadott halászni, valamint „szlovák gépjárműveket” vezetni, vagy éppenséggel rádiót birtokolni. Sőt, a 78-as paragrafus még azt is megtiltotta, hogy a zsidóknak elárverezésben legyen bármiféle képük, festményük, szobruk, mellszobruk a jelentős szlovák nemzeti alkotóktól. Továbbá a zsidóknak tilos volt bárminemű fényképezőgép, távcső és a nemzeti melódiákat tartalmazó hanglemezek birtoklása is.

 

Az általános iskolákban való tanulmányokat leszámítva, az összes továbbtanulási lehetőség tiltva volt a zsidók számára.

 

Fotó: pravda.sk

 

A kódex korlátozta a zsidók jogát a különféle ingó és ingatlan javakkal kapcsolatban is. A belügyminisztériumnak pedig jogában állt, hogy egy bizonyos faluból kiköltöztesse a zsidókat, és átköltöztesse egy másikba.

 

A szlovák rezsim minden zsidóellenes szabályt parlamenti úton “legitimizált”

 

A wannseei konferencián 1942 januárban a náci vezetőség megállapította: biztosítottnak tűnik a szlovák együttműködés a “végső megoldás” (Endlösung) végrehajtásánál, így 1942 márciusa és októbere között a Tiso-rezsim mintegy 58 000 zsidót deportáltatott a német ellenőrzés alatt álló területeken lévő megsemmisítő táborokba.

 

A Berlinnel kötött megállapodás alapján a szlovák rezsim minden egyes deportáltért 500 birodalmi márkát fizetett a németeknek. Ennek fejében a nácik megígérték Szlovákiának, hogy nem szállítják vissza a deportáltakat, és (ezen a “fejpénzen” kívül) nem támasztanak majd igényt zsidó vagyonra.

 

Hitler vazallusai közül a szlovák rezsim volt az egyetlen, amely parlamenti úton “legitimizált” minden zsidóellenes rendszabályt, következésképpen a zsidók elhurcolását is törvényesítette. A “Zsidókódex” a háború végéig hatályban maradt.

 

Forrás: HNonline/Körkép.sk

Nyitókép: Flickr

 


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »