6. Önkormányzati Szabadegyetem – Nagymegyeren

6. Önkormányzati Szabadegyetem – Nagymegyeren

Őry Péter, a Pro Civis polgári társulás elnöke nyitotta meg Nagymegyeren a VI. Önkormányzati Szabadegyetemet, majd Czimbalmosné Molnár Éva nagykövet, Menyhárt József MKP-elnök és Grezsa István kormánybiztos előadásai következtek.

A Pro Civis polgári társulás által szervezett rendezvényen felvidéki magyar polgármesterek és önkormányzati képviselők vesznek részt. Az Önkormányzati Szabadegyetem Czimbalmosné Molnár Éva a nagykövet szerint Kárpát-medence-szerte egyedi kezdeményezés. Ezen a rendezvényen olyan témákról szólnak, melyeket a jelenlévők használni tudnak az önkormányzatoknál. Magyarország számára fontosak a külhonban élő magyarok, ezért indította a nemzetpolitikai államtitkárság a tematikus programokat, az idei évben például a vállalkozók évét, amellyel a fiatal magánvállalkozókat támogatják, ezzel gazdaságilag is megerősödhet a felvidéki magyarság – mondta el a nagykövet.

Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke a nyelvhasználati jogokról szólt. Kiemelte, a két világháború közötti nyelvi jogokhoz képest nagy a visszalépés. Nem előnyös, hogy a magyar nyelv a magánszférába szorul, hiszen ezzel veszít a nyelv a presztízséből. Ennek következménye az asszimiláció.

Menyhárt József elmondta: az önkormányzatoknak többek között kötelességük a település nevét feltüntetni a kisebbség nyelvén, a község elején és végén, de középületeken is. Kötelező a veszélyre figyelmeztető információkat is a kisebbség nyelvén. Az önkormányzati rendeleteket és a képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveit a nemzetiség nyelvén is ki kellene adni. A választások előtt az államnyelv mellett a kisebbség nyelvén is értesíteni kell a polgárokat. Magyar nyelvű kérelem esetén, amelyet az önkormányzat kap, magyar nyelven is válaszolnia kellene a hivatalnak. A helyi képviselők számára biztosítani kellene a magyar nyelv használatát. Az MKP elnöke, mint nyelvész azt kérte a jelenlévőktől, hogy használják bátran az anyanyelvüket, hiszen arra a magyarságnak joga van.

Grezsa István kormánybiztos a peremvidéken és a diaszpórában élő magyarság helyzetéről szólt. A kormánybiztos szerint sok diaszpórában élő magyar, harmadgenerációs emigráns már nem tud magyarul, de magyarnak vallja magát. El kell fogadnunk, hogy ők is magyarok. Az anyaország sok pénzt fordít a külhoni magyarságra. A magyar állam támogatja a diaszpóra magyarságának hétvégi iskoláit is. A Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet határozza meg az anyaország nemzetpolitikájának irányát – emelte ki Grezsa István. Jelenleg a nemzetpolitika az otthon maradás erősítését segíti, ezért próbálnak gazdasági támogatást adni a helyi magyar vállalkozóknak.

A kormánybiztos elmondta: nyolcszázötvenezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítási kérelmet, sajnálatos, hogy a felvidékiek ebből az érzésből kimaradnak. Az idei Márton Áron emlékév után a jövő évben Szent László emlékévet hirdet a magyar állam – ezzel is a Kárpát-medence magyarságát szeretnék támogatni. Grezsa bízik abban, hogy hamarosan a felvidéki magyarok is kaphatnak gazdasági segélycsomagot, ahogy nemrégiben a vajdaságiak kaptak.

Pályázati lehetőségekről a szórványban élőknek és az önkormányzatoknak

Ugron Gáspár, a Rákóczi Szövetség alelnöke már 1994 óta szervezi az utaztatási programját, majd 2010-ben a magyar kormány elindította a Határtalanul programot, azóta ez ad lehetőséget arra, hogy az iskolások ellátogathassanak a Kárpát-medence városaiba.

A Rákóczi Szövetség meghirdette a diaszpóra programot is. Ez nem csak a nyugati diaszpóra, hanem a szórványban élő közösségek programja is. A pályázati lehetőség fent van a Rákóczi Szövetség honlapján – mondta az alelnök és azt kérte a jelenlévőktől, hogy népszerűsítsék ezt a pályázati lehetőséget. Ennek köszönhetően majdnem kétezer szórványban élő és 650 diaszpórában élő gyermeknek biztosítanak majd lehetőséget, hogy a Kárpát-medencébe látogassanak. A nemzeti öntudat a diaszpórában élő közösségeknél is erősen jelen van, még akkor is, ha már a magyar nyelvet nem is beszélik, vagy gyengén beszélik – mondta el Ugron Gáspár.

A Rákóczi Szövetségnek széles a programskálája. Minden évben írnak ki pályázatot a kárpát-medencei vállalkozók számára magyar nyelvű cégér elkészítésére, ez Ugron Gáspár szerint csak odafigyelés kérdése. Legismertebb kezdeményezése a Beiratkozási program, amellyel arra szeretné ösztönözni a magyar szülőket, hogy az anyanyelvi oktatást válasszák a gyermeküknek. A munka még novemberben kezdődik, amikor is megkeresik az óvodás gyermekek szüleit, és bíznak abban, hogy a magyar iskola választás egy önkormányzatnak is fontos. A Rákóczi Szövetség keresi a partnereket ehhez a programhoz. Közel nyolcezer ösztöndíjat oszt ki a Rákóczi Szövetség, az összeget magánvállalkozók, önkormányzatok és magánszemélyek adják össze – mondta Ugron Gáspár.

Lelkes Gábor, a Danube Euroconsulting igazgatója a szlovák-magyar INTERREG pályázati lehetőségekről szólt. A 2020-ig tartó időszakban összesen 183 millió eurós a költségvetés. Nemcsak önkormányzatok, hanem egyházi közösségek, civil szervezetek és EGTC-k is pályázhatnak. Az idei évben az összeg nagyjából negyven százalékát szétosztják. A programnak köszönhetően várhatóan nyolcszázezerrel növekszik majd a látogatottsága a régiónak, a határátkelőhelyek átlagosan 15 kilométerre lesznek egymástól, tehát több határátkelő lesz. Nőhet a foglalkoztatás is. Az INTERREG pályázati rendszerben négy kategória van, az első a természet és a kultúra területe. A másik program a határon átnyúló mobilizáció javítása. A harmadik kategóriát még nem írták ki, de ennek a programnak a minőségi foglalkoztatás fenntartása és javítása a célja. A negyedik kategóriában a határon átnyúló kapcsolatok erősítésére lehet pályázni. A szakember azt javasolta, hogy mindenképpen pályázzanak az önkormányzatok. (Folytatjuk)

(Forrás: Neszméri Tünde/Felvidék.ma)

További felvételek Facebook-oldalunkon tekinthetők meg


Forrás:mkp.sk
Tovább a cikkre »