450 évvel ezelőtt esett el Szigetvár

450 évvel ezelőtt esett el Szigetvár

450 évvel ezelőtt, 1566. augusztus–szeptember között zajlott le Szigetvár várvédői és az oszmán haderő csapatai között a szigetvári csata. Az ostrom I. Szulejmán szultán seregeinek döntő győzelmével végződött. Zrínyi Miklós bán és katonái mind egy szálig elestek a végső kirohanás során. Maga Szulejmán szultán az ostrom közben, táborában hunyt el.

Magyar főurakként már nemcsak Horvátország, hanem Magyarország javára is munkálkodni kezdtek. Ősi címerüket (két fekete sasszárny) is megváltoztatták ekkor, a címerpajzs bal oldalán felvették a tornyot, és ez időtől fogva mindannyian, az utolsó Péter kivételével inkább magyarok, mint horvátok voltak. Székhelyük ettől kezdve Csáktornya vára volt, amelyet új építkezésekkel megnagyobbítottak és megszépítettek.

1556-ban Zrínyi Miklós Krupa és Kostajnica várainál megvert egy török hadat. Az ellenség ezután nagy sereggel ostrom alá vette Szigetvárt, amelyet kapitánya, Horvát Stancsics Márk hősiesen védelmezett. 1556. július 22-én és 23-án és 23-án Zrínyi Miklós – Szigetvár felmentésére sietvén – Babocsánál fényes győzelmet aratott a török seregeken. A horvátok szemrehányásokkal halmozták el bánjukat, hogy Magyarországon hadakozik a török ellen, míg Horvátország prédául marad. Zrínyit ez nagyon elkeserítette. Helyzetét tovább nehezítette, hogy a bécsi udvar is bizalmatlanul tekintett rá. I. Ferdinánd király még felső Horvátország kapitányi tisztét is elvette tőle, és azt Lenkovics Jánosra ruházta, akinek a király 10 ezer embert küldött segítségül, míg őt, a bánt, nem támogatta küzdelmeiben. Ezért 1557-ben Zrínyi lemondott a báni méltóságról.

Ez idő alatt szüntelenül harcolt a terjeszkedő oszmán hatalom ellen. 1542-ben Somlyónál, 1556-ban Kostajnica váránál, és Nádasdy Tamással Babócsánál aratott fényes győzelmet a törökökön. 1546-ban királyi adományként megszerezte a Muraközt Csáktornyával, és ezzel megalapozta családja hatalmát. 1557-től Szigetvár kapitánya, majd 1561-től királyi kincstárnok lett.

1561-ben meghalt Szigetvár hős kapitánya, Horvát Stancsics Márk. Utódjává, saját kérelmére, Zrínyi IV. Miklóst nevezték ki. 1562-ben Arszlán pozsegai bég csapataival pusztította a szlavóniai drávamelléki részeket, de Zrínyi elűzte őket.

Zrínyi felesége 1561-ben bekövetkezett halála után három évvel feleségül vette a csehországi Eva von Rosenberg grófnőt, akivel mint vőlegény igen érdekes német levelezést folytatott.

1566 elején lemondott a tárnokmesteri méltóságról és a szigeti kapitányságról, mert a német generálisok semmiben sem támogatták, sőt amiben csak lehetett, ellene dolgoztak. Nem sokáig maradt azonban nyugton, mert amint meghallotta, hogy a török nagy sereggel készül Magyarország ellen, rögtön fegyvert fogott és a Segesd várát ostromló török hadakat négy óráig tartó harcban megverte és szétkergette.

Johann Peter Krafft: Zrinyi kirohanása (Forrás: wikipedia)

I. Ferdinánd halálát követően Zrínyi ellenezte a törököknek való sarcfizetést, ezért I. Szulejmán szultán 1566-ban, hogy megbüntesse, százezres hadával ostrom alá vette a szigetvári várat, melyet Zrínyi mintegy 2500 emberrel védett. Augusztus 9-étől szakadatlanul tartott az ostrom, a 600 főre olvadt védősereg fokozatosan a belső várba szorult. A szeptember 5-ről 6-ra virradó éjjel meghalt az idős szultán, de halálát eltitkolták katonái elől. Miután a Bécs védelmére Győrnél felsorakozott császári seregtől hiába várt felmentést, és a hosszan tartó szárazság kiszárította a várat védő mocsarakat és vizesárkokat, 1566. szeptember 8-án Zrínyi a 300 főre fogyatkozott védősereggel kitört a lángokban álló belső várból. Villámként csapott le az ellenségre. Az ellenség meghátrált, de a távolabb álló janicsárok sortüzet adtak le. A kapitányt társaival együtt ölték meg Szigetvár kapujában. Vitézi halála miatt mind Magyarországon, mind Horvátországban hősként tisztelik. Idén Horvátországban is Zrínyi emlékév van.

Animációs filmen a csata előzményei és a kitörés:

 

Sosem találják meg Zrínyi Miklós sírját

Valószínűleg soha nem találják meg Zrínyi Miklós szigetvári védő sírját – közölte Katona Csaba történész az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában. Azt mondta, a hadvezér végső nyughelyéről nem születtek pontos feljegyzések. Elképzelhető, hogy tömegsírba került, de ha nem, akkor is jelöletlenbe – emelte ki.

Katona Csaba I. Szulejmánról is beszélt. Közlése szerint a Szigetvár ostroma alatt elhunyt török szultánt először Magyarországon temették el, később azonban preparált holttestét Isztambulba vitték. Így fordulhatott elő, hogy két sírhelye is volt – jegyezte meg.

Hangsúlyozta, hogy Szulejmán megítélését kétfelé kell választani: kiemelkedő államférfi volt, a magyar történelemben ugyanakkor negatív szerepet játszott, mert hódítóként érkezett. (Nagyon sok akkor itt élő elődünk vesztette miattuk az életét…)   

Pécsett négynapos nemzetközi emlékkonferenciát tartanak hétfőtől Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulóján. Ennek során több irányból közelítik meg Szulejmán életművét, és megvizsgálják, milyen helyet foglal el a szultán a különböző nemzetek történelmi emlékezetében – mondta. (Forrás: MTI/mno.hu)

Szulejmán szultán 1494-ben született és Szigetváron az ostrom előtt két nappal betegségben halt meg. Európában a Nagy, a Dicsőséges melléknevet kapta, a muzulmán világban pedig az al-Kanuni (a Törvényhozó) melléknevet. 46 esztendős uralkodása jelentette az Oszmán Birodalom hatalmának csúcspontját. Meghódította többek között Magyarországot, a Marebet és Irakot, kiterjesztette befolyását a Földközi-tenger nagy részére. Türbéje még az is előfordulhat, hogy előkerül. A régészek keresik… Azóta is rossz szájízzel emlékeznek uralmára a magyarok. Szájról szájra maradt a mondás: „Semmi sem tart örökké, százötven évig sem lettünk törökké!”

A Zrínyi emlékév keretében Szigetváron megemlékezések sorozata kezdődött, melynek a programja elérhető ITT

Békéscsaba, 2016. szeptember 5.

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Tóth Zoltán

Emlékeztető: „Ne bántsd a magyart!” – írta Zrínyi Miklós várkapitány dédunokája Az török áfium ellen való orvosság, avagy Az töröknek magyarral való békessége ellen való antidotum című művében. 


Forrás:sokkaljobb.hu
Tovább a cikkre »