30 éve szabadon – múltidéző tárlat a Limes Galériában

30 éve szabadon – múltidéző tárlat a Limes Galériában

Ismeretgyarapító és továbbgondolásra késztető időutazáson vehetnek részt mindazok, akik augusztus 11-ig ellátogatnak a komáromi Limes Galériába. A budapesti Terror Háza szakemberei által összeállított, 30 éve szabadon című tablókiállítás felidézi, hogyan jutott el Magyarország a további közép-kelet-európai országokkal együtt a kommunista diktatúra elnyomásából a rendszerváltoztatásig.

A magyar kormány tavaly e címen emlékévet hirdetett, s a rendszerváltásra emlékező, ismeretgyarapító rendezvénysorozatot indított. Az emlékév 2021 nyarán, a szovjet csapatok Magyarországról való 1991. június 19-i kivonulásának 30. évfordulójával ér majd véget.

A Terror Háza Múzeum munkatársai által összeállított, 13 tablóból álló vándorkiállítás idézetekkel és fényképekkel, öt nagyobb egységen keresztül, időrendi sorrendben mutatja be azt, hogy a térség államai hogyan jutottak el az elnyomó kommunista diktatúrától a rendszerváltáson át, a szabad választásokig, valamint a Visegrádi Négyek szövetségéig, illetve Magyarország NATO-hoz és Európai Unióhoz való csatlakozásáig.

Először 2019. június 16-án, annak a napnak a 30. évfordulóján volt szemrevételezhető, amikor 1989-ben Nagy Imre volt miniszterelnököt és mártírtársait újratemették. Jelképesen 1989. június 16. tekinthető a szabad és független Magyarország születésnapjának.

Hírdetés

Időutazásunk során az átkos kommunista rendszer fő jellemzőit: a politikai terrort, a mindenkori megfélemlítést és a szovjet hadsereg megszállását bemutató Szabadság nélkül, valamint a térségben egymást követő antikommunista megmozdulásokra emlékeztető Ellenállás című blokk segítségével jutunk el a Csodák évéig, 1989-ig, vagyis a változást ecsetelő blokkig.

Eközben szembesülünk a magántulajdon hajdani államosításával, a másként gondolkodók és az egyház üldözésével, a szólásszabadság és a szabad választások, illetve utazás hiányával s a szinte üres boltokkal párosuló korabeli nyomorral. Mivel az érintett térségben élők, köztük a magyarok java része sem tudta elfogadni e tarthatatlan állapotot, elkerülhetetlen volt a budapesti, prágai, varsói, lipcsei, drezdai, kelet-berlini és temesvári ellenállás. Kezdetét vette a XX. század legsikeresebb európai szabadságmozgalma, amely során a szabadságra vágyó emberek milliói – élve a történelmi lehetőséggel – megdöntötték az őket megbéklyózó kommunista rendszert.

– ismerte el G.H.W.Bush, az Egyesült Államok volt elnöke.

Az Először szabadon című 4. blokk a várva várt első szabad választásokat, illetve az Antall-kormány színrelépését örökíti meg. 1990. március 25-én és április 8-án 34 párt szállt ringbe a közel 7 millió 800 ezer választásra jogosult magyar állampolgár szavazatáért.

A Közös siker című 5. blokk elkalauzol 1991-be, amikor a Visegrádi Négyek közös érdekeik képviseletére szövetséget kötöttek, továbbá 1999-be, amikor Magyarország a NATO tagjává vált és 2004-be, az Európai Unióhoz való csatlakozás évébe. Hangsúlyozva: a kivívott szabadság és függetlenség megsokszorozta alkotóerőnket, s azok révén képesek voltunk begyógyítani a kommunizmus okozta sebeket. A mai fiatalok talán el sem hiszik, hogy a vörös pártállamban akár többéves börtönbüntetést lehetett kapni az efféle viccekért:


Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »