266 éve halt meg Johann Sebastian Bach zeneszerző

Eisenachban jött a világra 1685. március 21-én egy nagy múltú zenészcsalád nyolcadik gyermekeként. Tízéves korában szülei meghaltak, ettől kezdve templomi orgonistaként szolgáló legidősebb bátyja nevelte, aki a korabeli nagy zeneszerzők műveivel ismertette meg, de teológiára és nyelvekre is taníttatta.

 

Szépen csengő szoprán hangja révén került a lüneburgi Michaelisschule kórusába, ott tanult meg orgonálni is, és az éneklés mellett orgonajátékát a Szent János-templom híres orgonáján tökéletesítette.

 

Tanulmányait követően előbb a weimari zenekarban játszott, azután az arnstadti templom orgonistája lett, majd számos városban működött orgonistaként és karmesterként. 1707-ben Mühlhausenben születtek első kantátái, és talán legismertebb műve, a D-moll toccata és fúga.

 

A legnagyobb művek születése

 

A weimari időszakra (1708–1717) esett első nagy alkotó periódusa: itt írta számos orgonaművét és kantátáját, valamint tanítani is itt kezdett. A nagyherceg annyira megkedvelte, hogy amikor Bachot Köthenbe hívták, csak négyhetes szobafogság után engedte el.

 

1723-ban nyerte el a lipcsei Tamás-templom kántori és zeneigazgatói állását, amelyet több jelölt visszalépése után kapott meg. Felettesei kezdetben sem művészetét, sem zsenialitását nem értékelték, helyzete csak évek múlva rendeződött.

Fotó: pinterest.com

Iskolai és templomi munkája mellett 1729-ben átvette a Collegium Musicum vezetését is, ami még az ő rendkívüli teherbírását is próbára tette. Hetente kellett új kantátákat írnia, emellett egyházi és világi zenék sorát komponálta, köztük a János- és a Máté-passiót, a monumentális h-moll misét, a Karácsonyi oratóriumot, a Kávé- és a Parasztkantátát, valamint a Goldberg-variációkat (a cím a darab előadója, Bach egyik tehetséges tanítványának nevét őrzi).

 

A barokk zene óriása

 

Az 1740-es évektől sokat utazott Nagy Frigyes porosz király potsdami udvarába, ahol fia, Carl Philipp Emanuel Bach szolgált udvari zenészként; itt született a Musikalischer Opfer ciklusa is a király által feladott témákra.

 

Élete utolsó éveiben cukorbetegségével összefüggő szembaj kínozta, befejezetlenül maradt művét, A fúga művészetét már csaknem vakon komponálta.

 

Johann Sebastian Bach a hangszeres polifónia utolsó mestere, a barokk zene egyik legnagyobb óriása 1750. július 28-án halt meg Lipcsében. Két házasságából húsz gyermeke született, közülük többen szintén a zenei pályát választották.

 

A zseni, akinek “újra felfedezésére” a 19. századig várni kellett

 

Halálát követően több műve elveszett, egy időre zenéje is háttérbe szorult. Mendelssohn “fedezte fel” újra, amikor 1829-ben a berlini Singakademie együttesével előadta az áthangszerelt Máté-passiót. Ezzel az előadással kezdődött meg a ma is tartó Bach-kultusz.

Fotó: pinterest.com

Bach az opera kivételével minden műfajban alkotott, kedvencei a korálok, a kánonok és a fúgák voltak. Munkásságának hatása felmérhetetlen, a nevéből adódó B-A-C-H motívumot többen is feldolgozták. A műveinek azonosítására szolgáló BWV (Bach Werke Verzeichnis) jegyzék több mint ezer tételre terjed ki.

 

A szerénységéről ismert zenei zseni titkának a szorgalmat tartotta, és úgy vélte: bárki viheti annyira, mint ő, ha kitartóan gyakorol.

 

Forrás: mtva.hu/wikipedia.hu

Nyitókép: pinterest.com


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »