250 ezer eurót fizettetne velünk minden be nem fogadott élősködőért az Európa-gyilkos diktatúra

250 ezer eurót fizettetne velünk minden be nem fogadott élősködőért az Európa-gyilkos diktatúra

A Financial Times szerint Brüsszelben már kitalálták, hogyan "büntessék meg" azokat a tagállamokat, amelyek nem vesznek részt az eddig elfogadott kvótarendszerben. A hírek 250 ezer euróról szólnak minden egyes be nem fogadott betolakodó után.

Baraczka Eszter brüsszeli tudósító az M1 Ma este című műsorában azt mondta: egyelőre csak kiszivárgott hírekről van szó, s ezek között szerepel, hogy az Európai Bizottság úgy büntetné azokat a tagállamokat, amelyek nem hajlandók a megszállók befogadására, hogy minden egyes elutasított migráns után 250 ezer eurót kellene fizetniük.

Az is sejthető, hogy ez az összeg még nem kőbe vésett, egy név nélkül nyilatkozó bizottsági tisztségviselő szerint a következő napok, hetek vitái során még változhat.

Az Európai Bizottság állítólag ragaszkodna ahhoz, hogy a dolog szankciójellege megmaradjon, másrészt pedig az összeg nagyságrendje euróban százezres legyen, tehát elég magas ahhoz, hogy a tagállamok kedvét elvegye az elutasítástól.

A Financial Times megjegyzi, hogy egyes országokban – amelyek készek a közös teherviselésre, de a "menekültek" befogadását mereven elutasítják – akár kedvező fogadtatásra is találhat a javaslat. A lap Magyarországot és Lengyelországot említi (hazánkban máris az egész nemzet ujjong), és hozzáteszi, ezek a tagállamok "valószínűleg" aránytalannak fogják tartani az összeget.

A még tavaly szeptemberben született, eddig egyetlen hatályos döntés alapján Magyarországnak 1294 "menekültet" kellene befogadnia. Ha ezt vesszük figyelembe, a brüsszeli terv százmilliárd forintjába kerülne a magyar államnak.

A javaslat megvitatását későbbre várták. A bizottság körülbelül egy hónappal ezelőtt vázolta az európai migrációs politikáról szóló elképzeléseit, s azt ígérte, hogy a tagállamok és az Európai Parlament konzultációja után tesz javaslatot a jogszabály megalkotására.

A bizottsági javaslat középpontjában a dublini rendszer reformja áll. Két terv volt az asztalon. Az egyik szerint az Európai Unióban védelmet kapó migránsok automatikusan elosztásra kerülnének egy meghatározott kulcs alapján. A tagállamok körében azonban ez a terv nem volt népszerű.

A kiszivárgott hírek szerint a bizottság szerdán a másik változatot fogja javasolni, azaz, hogy maradjon a jelenlegi dublini rendszer. A fő terheket a külső határokkal rendelkező tagállamok viseljék, ehhez kérhetnek segítséget, vagyis egy kvótarendszert akkor, ha a mostanihoz hasonló vészhelyzet alakul ki.

(Híradó nyomán)

Frissítés: Timmermans: fogadják be a migránsokat, vagy fizessenek!

Aki elutasítja a migránsokat, annak fizetnie kell – nyilatkozta Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke a La Repubblica olasz napilapnak szerdán, hangsúlyozva, hogy az osztrák-olasz határon levő Brenner-hágó lezárását a jelenlegi migrációs helyzet nem igazolja.

Frans Timmermans kijelentette, az Európai Bizottság elképzelése egy olyan "mechanizmus" kidolgozása, amellyel, ha egy országba menekültáradat érkezik, "automatikus szolidaritás lép életbe, és a menekültkérőket elosztjuk az egész EU-ban, előre megszabott kvóták szerint".

Arra a kérdésre, hogy az EU valóban szankcionálni kívánja-e a kvótákat elutasító országokat – kiszivárgott értesülések szerint minden elutasított ember után fejenként 250 ezer euróval (77,7 millió forinttal) -, az Európai Bizottság alelnöke úgy válaszolt, a befogadásra nemet mondó országokra kivethető összegről még nem született döntés.

"A mi javaslatunk az, hogy aki nem akar, vagy nem képes szolidaritásra a migránsok rá eső részének a befogadásával, segítse azokat az országokat, amelyeknek el kell szállásolnia őket a befogadást segítő pénzügyi csomaggal" – tette hozzá Timmermans.

A politikus hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság júniusban ad választ az Olaszország által kidolgozott Migration Compact nevű migrációs javaslatcsomagra. Ez többek között megállapodásokat szorgalmaz a kiinduló országokkal az Európába érkező, de itt menekültkérelemre nem jogosult emberek visszatoloncolására.

Ami az osztrák-olasz határon található Brenner-hágót illeti, ahol Ausztria június elsejétől többek között forgalomlassítással tervezi szigorítani az ellenőrzést, Frans Timmermans kijelentette, jelenleg semmi nem utal arra, hogy a Brenner-hágónál a migránsáradat problémát okozna.

"Célunk a schengeni övezet helyreállítása az év végére" – nyilatkozta hozzátéve, hogy ehhez azonban a balkáni határokon való ellenőrzés szükséges, mivel Görögország külső határainak ellenőrzése továbbra is "hiányos".

Úgy fogalmazott, a Brenner-hágó és a balkáni migráció összehasonlíthatatlan egymással, az osztrák határzár hátterében "nem tények, hanem érzelmek" állnak. "Nem látok jelenleg semmilyen elemet amely az Ausztria és Olaszország közötti határ lezárását igazolná" – fogalmazott Frans Timmermans.

A Corriere della Sera értesülései szerint az Európai Bizottság az olasz Migration Compact finanszírozására "belépési adó", vagy vízumdíj bevezetését tanulmányozza. A schengeni övezetbe belépő nem EU-állampolgárok fejenként 50 eurót fizetnének. Egy másik javaslat szerint az EU-ba harmadik országból repülővel érkezők a repülőjegy megvásárlásakor fejenként tíz euró belépési adót fizetnének.

2. frissítés: tényleg 250 ezerről van szó

"Menekültenként" 250 ezer euró (77,7 millió forint) "szolidaritási hozzájárulás" fejében tagadhatnák meg ideiglenesen az uniós tagállamok, hogy részt vegyenek a "menekültek" automatikus elosztásában – derül ki az Európai Bizottság által szerdán elfogadott javaslatból.

A brüsszeli testület az uniós menekültügyi eljárási szabályokat lefektető, úgynevezett dublini szabályok átalakítására tett javaslatot.

A bizottság javaslata alapján továbbra is megmaradna az a szabály, hogy a menedékkérőknek ott kell menekültstátusért folyamodniuk, ahol elsőként az Európai Unió területére lépnek, de a tervezet bevezetne egy új "méltányossági mechanizmust". Ez alapján lefektetnék, mikor tekinthető egy tagállam menekültügyi rendszere túlterheltnek, s az adott országokból, ha kérelmük elfogadható, automatikusan másik tagállamba helyeznék át a menedékkérőket.

3. frissítés: Jobbik: vérlázító a brüsszeli tervezet

A Jobbik arra szólította fel a kormányt, hogy ne tegyen eleget az Európai Bizottság (EB) által javasolt "szolidaritási hozzájárulásnak".

Z. Kárpát Dániel, az ellenzéki párt alelnöke szerdai budapesti sajtótájékoztatóján vérlázítónak nevezte a tervezetet, amely "a hívatlan idegenek be nem fogadása után egyfajta fejpénzt fizettetne a tagállamokkal".

Értékelése szerint ez Magyarországot súlyosan érintené, a be nem fogadás több 10 milliárdos, vagy akár 100 milliárdos tétel lenne. A Jobbik ezt a pénzt az egészségügyből és az iskolákból hiányolja, és nem fogja odaadni Brüsszelnek – jelentette ki.

A jobbikos politikus szerint az EU csak azért találta ki ezt a "zsoldot", hogy "a brüsszeli diktatórikus rendszer különböző liberális hagymázas lázálmai megvalósulhassanak".

Azt kérte, hogy a kormány "rúgja fel a játéktáblát", és alkosson olyan együttélési szabályokat az unión belül, ahol Magyarországot egyenrangú partnerként kezelik.

Z. Kárpát Dániel a sajtótájékoztatón értékelte a költségvetést megalapozó törvényjavaslatot is, és azt kérte: azonnal vegyék ki belőle azt a passzust, amely megtagadhatóvá tenné egyes adatok nyilvánosságát az állami energetikai, központi adatgyűjtő és feldolgozó cégeknél. Hozzátette: nem fogadják el azt az indoklást, hogy ellenkező esetben piaci érdekek sérülnének.

Folyamatos frissítés a tagállamok reakcióival:

"Szlovákia nem fogja támogatni ezt a javaslatot"

Robert Kalinak szlovák belügyminiszter a valós helyzetet figyelmen kívül hagyó visszalépésként jellemezte a brüsszeli javaslatot. Rámutatott: a javaslattal olyan időben állt elő Brüsszel, amikor sikerült megállítani a Balkánon keresztül érkező migránsáradatot, és sikerült megegyezésre jutni Törökországgal is.

A TASR szlovák állami hírügynökség tudósításában idézte szavat: "Ezek olyan konszenzusok, amelyek a migrációs válság idején nagyon nehezen születtek meg, és ezeknek a nagyon érzékeny tárgyalásoknak közepette (az EB) egy olyan javaslatot tesz az asztalra, amely egyes dolgok tekintetében kilenc hónappal visszavinne minket az időben" – fejtette ki a szlovák belügyminiszter. Rámutatott: a javaslat életbe léptetése még messze van, s annak útjában fognak állni az uniós tagállamok és az Európai Parlament (EP) is.

"Azt egyenesen kimondom most is, hogy Szlovákia nem fogja támogatni ezt a javaslatot" – szögezte le Robert Kalinák. Megjegyezte: úgy gondolja, az EB által szerdán elfogadott javaslat a többi uniós tagországnál sem lel majd nagy támogatásra.

Varsó: "Miféle elv ez, mely szerint egy adott államnak ki kell váltania azt, hogy nem fogad be menekülteket?"

A lengyel belügyminiszter egy szerdai varsói sajtóértekezletén "rossznak" és "értelmetlennek" minősítette a javasolt rendszert, mely szerint az Európai Unióba érkező "menekültek" automatikusan átirányíthatóak lennének egy túlterheltnek minősített tagállamból egy másik tagországba.

"Ez sérti a tagállamok jogait" – szögezte le a lengyel belügyminiszter.

Arra vonatkozóan, hogy az uniós tagállamok – "menekültenként" 250 ezer euró (77,7 millió forint) "szolidaritási hozzájárulás" fejében – ideiglenesen megtagadhatnák az átvállalást, Blaszczak feltette a kérdést: "Miféle elv ez, mely szerint egy adott államnak ki kell váltania azt, hogy nem fogad be menekülteket?" "Ennek semmi értelme" – tette hozzá.

Blaszczak hangsúlyozta: a Jog és Igazságosság (PiS) kormánya – elődjétől eltérően – következetes lesz a menekültelosztási kvóták kérdésében. Ezzel arra célzott, hogy a Polgári Platform vezette kormány tavaly szeptemberben beleegyezett a 120 ezer bevándorló elosztását előirányzó egyszeri kvótába, melynek értelmében Lengyelországnak mintegy 7 ezer migránst kellene befogadnia 2017 végéig.

Blaszczakéhoz hasonló álláspontra helyezkedett Rafal Bochenek kormányszóvivő is, aki szerdán elmondta: az Európai Bizottság szerdai javaslata "bizonyos feszültségeket teremt", a kötelező kvóták "megalapozatlanok", és sértik a tagállamok szuverenitását.

Szijjártó: ez sehová nem vezető zsarolás

"Ez egy olyan zsarolás, amely sehová sem vezet" – mondta Szijjártó Péter külügyminiszter Prágában, a visegrádi négyek és a Keleti Partnerség országai külügyminisztereinek találkozója utáni sajtótájékoztatón.

"Timmermans elismerte, hogy Brüsszel kényszerbetelepítést akar. A kényszerbetelepítés elfogadhatatlan, Brüsszel nem, csak a magyarok dönthetnek arról, kit fogadunk be az országunkba" – válaszolta az MTI kérdésére Szijjártó Péter, az Európai Bizottság alelnökére utalva.

Az Európai Bizottság (EB) szerdai javaslatát a cseh és a lengyel külügyminiszter, valamint Lukás Parízek szlovák külügyi államtitkár is bírálta és elutasította.

Az EB javaslata "kellemetlen meglepetés számomra" – jelentette ki Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter. Szerinte a "menekültek" befogadását érintő uniós politika lényegi kérdésének módosításáról van szó, amelyet csak akkor lenne szabad előterjeszteni, ha abban egyetértés lenne. Ez azonban most nincs meg. "Nem értem, miért kell visszatérnünk a régi vitákhoz. Ez szerencsétlen" – szögezte le Zaorálek.

"Nem vagyok biztos abban, hogy Brüsszel komolyan gondolja a javaslatot" – jegyezte meg Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. Szlovákiának egyértelműen az az álláspontja, hogy a menekültek befogadása kizárólag önkéntes alapon történhet. "Bármiféle kvótarendszert elutasítunk" – mondta a szlovák külügyi államtitkár.

Merkeléknek persze tetszik az irány

A német kormány üdvözli az Európai Bizottság javaslatait az uniós menekültügyi rendszer reformjáról és a Törökországgal szembeni vízumkényszer feltételes eltörléséről.

Brüsszel menekültügyi reformjavaslatai "jó irányba mutatnak" – mondta Steffen Seibert kormányszóvivő szerdán berlini tájékoztatóján.

A menekültenkénti 250 ezer eurós (77,7 millió forint) úgynevezett szolidaritási hozzájárulásról szóló elképzelés megítélésére irányuló kérdésre kitérő választ adott, elmondta, hogy a német kormány nem akarja külön-külön értékelni a javaslat elemeit, hanem előbb alaposan tanulmányozza a brüsszeli felvetéseket, és intenzíven részt vesz a róluk kibontakozó, várhatóan igen széles körű európai vitában.

Ugyanakkor kiemelte, hogy Németországnak nagyon fontos az uniós külső határ védelme, és reméli, hogy a tervezett új uniós határ- és partvédelmi szervezet ügyében az Európai Tanács soros holland elnöksége júniusban megállapodásra jut az Európai Parlamenttel, és így a szervezet már nyáron megkezdheti működését.

Litvánia: elfogadhatatlan

Litvánia számára elfogadhatatlan az Európai Bizottság javaslata a "menekültek" automatikus elosztására a tagállamok között, és az nem képes megoldani a migrációs válságot

A rigai elnöki hivatal közleményében úgy fogalmazott: "A menekültek automatikus elosztási mechanizmusa egy sajátos, nyílt meghívót jelentene a migránsok számára, hogy korlátlanul jöhetnek Európába, és nem mozdítja elő az EU külső határainak védelmét". E szerint Litvánia szolidaritást mutat a menekültek befogadásának kérdésében, de azt kizárólag önkéntes alapokon kész megtenni.

"Sem kötelező kvótákkal, sem pénzügyi szankciókkal nem lehet feltartóztatni a migránsáradatot" – fogalmaznak a közleményben.

A korábban elfogadott egyszeri kötelező kvóta szerint Litvániának két éven belül 1105 embert kellene befogadnia Szíriából, Irakból és Eritreából. Közvélemény-kutatások szerint azonban a litvánok nagyjából 70 százaléka ellenzi befogadásukat.

Észtország is nemet mond az automatikus elosztásra

Hanno Pevkur belügyminiszter a Postimees című észt napilapnak úgy nyilatkozott: Észtország továbbra is támogatja a dublini rendszert, de annak megváltoztatását már nem.

"Úgy vélem, a menekültek automatikus elosztási mechanizmusa nem képes megoldani a migrációs válságot" – idézi a Postimees című észt napilap a belügyi tárca vezetőjét.

Pevkur hozzátette: Észtország továbbra is támogatja a dublini rendszert, amelynek értelmében a menedékkérőknek ott kell menekültstátusért folyamodniuk, ahol elsőként az Európai Unió területére lépnek.

A korábban elfogadott egyszeri kötelező kvóta alapján Észtországnak 2017 végéig 523 közel-keleti és afrikai országokból származó "menekültet" kellene befogadnia. Ugyanakkor eddig mindössze 19 menedékkérőt vettek fel.

(MTI – HVG nyomán)


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »