London lakosságának nem tetszett a legendás gyémánt
2024. március 12. 14:20 Paul McEvans
A gyémántokat a történelem kezdete óta különös becsben tartja az emberiség. Bár ma már ipari célokra is használják, értéküket sokáig az szabta meg, hogy a tulajdonosaik milyen, a drágaságukkal lenyűgöző ékszereket készítettek belőlük. Azonban a gyémántok világának is megvan a maga első osztálya. A legnagyobbak és a legtisztábbak felfoghatatlan értéket képviselnek. Némelyiknek pedig saját története és legendája alakult ki. A leghíresebb kétségkívül a Koh-i-Noor köré szövődött.
Mivel a nézők elégedetlenek voltak az aranykalitka miatt, a londoni világkiállításon végül gázlámpákkal körülvéve állították ki
Korábban
Titokzatos eredet
A Koh-i-Noor eredete homályba vész. A legvalószínűbb, hogy a mai India területéről származik, az úgynevezett Kollur Mine valamelyik lelőhelyéről, ahonnan a XVI. századtól a XIX. század közepéig számos gyémánt került elő.
Vélhetően ez volt az indiai szubkontinens legtermékenyebb gyémántbányája.
De ez csak a legvalószínűbb variáns, emellett a Koh-i-Noorhoz számtalan más legendát fűznek, amelyeknek jelentős része korábbról származik, mint ahogy a Golconda Szultanátus területén lévő Kollur Mine működött.
Egyes vélekedések szerint már egy szanszkrit irat is említi, ami azt bizonyítaná, hogy a nevezetes gyémánt több mint ötezer éves. Az említett forrásban Syamantaka néven szerepel.
Ezt a feltételezést azonban korántsem mindenki fogadja el, tekintve, hogy ezt követően évezredekig sehol nem bukkan fel a gyémánt neve.
Más legendák szerint a drágakövet egy hindu isten küldte vissza a halálból az igaz hitű embereknek.
Egy 1304-ből származó – állítólag szintén a Koh-i-Noorról szóló – feljegyzés olyan elátkozott ékszerként említi, amely, ha férfi tulajdonolja, akkor szerencsétlenséget és különféle csapásokat idéz viselőjére.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Eiffel vállalata tervezte a szegedi Tisza-hidat a nagy árvíz után 18:05
- A detektívek soha nem hagyták abba a nyomozást Butch Cassidy és bűntársa után 16:05
- Árulás és részegség miatt bukott el az amerikaiak támadása az angol kikötő ellen 15:05
- Órákon keresztül „hallgatta ki” egy lázadó fejét Haiti diktátora 09:50
- Máig nem tudni, pontosan miért lázadt fel a Bounty legénysége 09:05
- A Kongresszus csak vonakodva adott támogatást Morse forradalmi találmányához tegnap
- Énekléssel és olvasással oldotta fel gyermekkori traumáit Őze Lajos tegnap
- Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét tegnap