1956 – Nyíregyháza, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa

Kiállításokon idézik vissza a forradalom időszakát Nyíregyházán

Két kiállításon idézik vissza az 1956-os forradalom és szabadságharc időszakát a 60. évforduló alkalmából Nyíregyházán, ahol az emlékező ünnepség mellett megkoszorúzzák a mártírok síremlékét, valamint a megtorlás meghurcolt áldozatainak tiszteletére a városban elhelyezett emléktáblákat is.

Az emlékezéssorozat szervezői az MTI-nek elmondták: az 1956-os Emlékbizottság által meghirdetett Sinkovits Imre-pályázat támogatásával a Jósa András Múzeumban Az oroszok még a spájzban vannak! címmel nyílt kiállítás.

A tárlaton a forradalom és szabadságharc eseményeit, az oda vezető utat, valamint az azt követő időszakot elevenítik fel az 1963-as amnesztiáig.

A kiállítást három fő tematika szerint rendezték, így bemutatják az államosítást követő időszakot, a Rákosi-diktatúra éveit, az egypártrendszer működését, valamint 1956 nyíregyházi történéseit, a két mártír, Szilágyi László és Tomasovszky András, továbbá társaik, Dandos Gyula, Rácz István, Bán István, Babics Béla szerepét, illetve a megtorlás korszakát, az életben hagyottak sorsát a Kádár-korszak korai szakaszával.

Egy másik kiállítás a Móricz Zsigmond Könyvtárban várja az érdeklődőket, ahol az 1956-os nyíregyházi eseményekről helyi lakosok által készített és megőrzött, a forradalom 60. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázatra érkezett fényképeket mutatják be. A fotókon látható a többek között, hogyan távolították el a városháza és a település irodaházának tetejéről a korszak jelképét, a vörös csillagot, hányan, kik vettek részt az utcai megmozdulásokban.

Az évfordulós nyíregyházi ünnepségsorozat október 21-én, pénteken, 8.30 órától koszorúzásokkal indul, virágot helyeznek el a valamikori Államvédelmi Hatóság (ÁVH) és a megtorlás kivégzéseinek helyet adó börtön épületén elhelyezett emléktáblánál, továbbá a mártír miniszterelnök, Nagy Imre domborművénél, valamint a forradalom öt nyírségi hősének emléktábláinál. A koszorúzási ünnepségek a helyi Északi temetőben fejeződnek be, a kivégzett Szilágyi László és Tomasovszky András síremlékénél, akiket a megtorlás idején jeltelen sírban hantoltak el a sírkertben és a rendszerváltoztatás után földi maradványaikat csak hosszas keresés után tudták ott megtalálni.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján, október 23-án, vasárnap 10 órától rendezik a város ünnepségét a nyíregyházi Hősök terén lévő emlékműnél, ahol Kovács Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester mond beszédet, a művészeti gimnázium tanulói pedig Ünnepi harangok imára kondulnak címmel tartanak emlékműsort.

Az egykori diákok forradalmi tetteire emlékeznek Hódmezővásárhelyen

Rendhagyó helyszínen, a Bethlen Gábor Református Gimnázium udvarán rendezik az 1956-os megemlékezést Hódmezővásárhelyen, melyen az intézmény egykori diákjainak forradalmi tetteit is megismerhetik a résztvevők – közölte Almási István (Fidesz-KDNP) polgármester kedden a helyszínen.

A politikus sajtótájékoztatóján felidézte, a hatvan évvel ezelőtt kitört forradalom egyik közvetlen előzménye és indítószikrája a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségének (MEFESZ) megalakulása volt a szegedi egyetem bölcsészkarán 1956. október 16-án. Ezen az eseményen két vásárhelyi középiskolás diák is részt vett, és elhatározták, hogy iskolájukban, a Bethlen Gábor Gimnáziumban is diákszervezetet hoznak létre.

Ennek jegyében tartotta meg 1956. október 19-én ülését – mintegy háromszáz diák részvételével és Gyáni Imre gimnáziumigazgató elnökletével – a Bethlen gimnáziumban a diákparlament. Követelései között – négy nappal a forradalom fővárosi kirobbanása előtt – olyan politikai igények is megjelentek, mint a szovjet csapatok kivonása Magyarországról vagy a kilépés a szovjet vezetésű katonai blokkból, a Varsói Szerződésből.

A hódmezővásárhelyi megemlékezés központi helyszíne ezért idén a Bethlen Gábor Református Gimnázium udvara lesz. Október 22-én este Gyulai József akadémikus, a gimnázium korábbi tanára és a MEFESZ-gyűlés egykori hódmezővásárhelyi résztvevője, Csoma Lajos idézi föl a hatvan évvel ezelőtti eseményeket.

Az ünnepség után fáklyás emlékmenet indul a Nagy Imre sétányra, ahol az 1956-os örökmécsesnél az ünneplők elhelyezhetik a megemlékezés virágait, majd folytatják útjukat a Kossuth térre.

Vasárnap délelőtt Összefogás a szabadságért – 1956: Magyarországon és Hódmezővásárhelyen címmel nyílik kiállítás az Emlékpontban, majd bemutatják a hódmezővásárhelyi ötvenhatosok emlékezéseiből a közgyűjtemény munkatársai által összeállított interjúkötetet. A megemlékezések sora Benedekfi István zongoraművész és Benedekfi Zoltán hegedűművész ünnepi hangversenyével zárul a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban.

Elrejtett fotók és korabeli járművek Nagykanizsán

A forradalom napjainak nagykanizsai eseményeit megörökítő, évtizedekig elrejtett fotókból összeállított kamarakiállítás látható Nagykanizsán, ahol korabeli járművek bemutatóját is megtekinthetik az érdeklődők az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának eseményeiként.

A nagykanizsai Magyar Plakát Házban keddtől látható az a 15 felnagyított fotó, amelyeket Kerecsényi Edit, a Thúry György Múzeum akkori igazgatója készített 1956 októberében, de a negatívokat évtizedekre elrejtette. Mint azt Kunics Zsuzsanna, a múzeum történész-muzeológusa az MTI-nek kifejtette: az egykori igazgató 29 évesen, harmadik gyermekével várandósan készített fotókat azokban az októberi napokban. Vakmerő volt, hogy dokumentálta a város központjában álló szovjet emlékmű katonaszobrának éjszakai ledöntését, illetve a diákok és gyári dolgozók felvonulását, a felvételek sorsát azonban sokáig titkolta.

Évtizedek múltán beszélt csak arról kollégáinak, hogy a forradalom leverése után házkutatást tartottak náluk – férjét, aki a gimnázium tanára volt, börtönbe is vetették -, ezért a negatívok egy részét elégette, más darabjait azonban elrejtette. A szoborledöntést megörökítő képeket és negatívot a jól felismerhető résztvevők védelme érdekében elégette, a felvonulásról készült fotókat azonban a város emblematikus épületének számító Vasemberház “névadójának” lábába rejtette. A szinte életnagyságú eredeti szobor akkor már leszerelt és a múzeumban tárolt lábrészébe dugott negatívokat csak az 1980-as években vette elő és leltározta be a múzeumi fotótárba.

A kalandos sorsú képek 90-szer 140 centiméteres nagyításban november 30-ig láthatók.

A Nagykanizsai Kultúrkör Egyesület, a Kanizsai Kulturális Központ (KKK), valamint a szintén helyi Retro Talpi Kft. közös programjaként vasárnapra alkalmi járműbemutatót szerveznek a Medgyaszay Ház elé.

Kovácsné Mikola Mária, a KKK igazgatója az MTI-nek elmondta: az 1956-os Emlékbizottság által támogatott, A magyar szabadság éve programsorozat keretében megvalósuló szabadtéri tárlaton az akkoriban használatban lévő két- és négykerekűek láthatók majd. Régi Csepel teherautó, öreg Ford és Volkswagen Bogár, sőt Jaguar is lesz a kiállított járművek között, de az akkortájt használatos biciklikből és motorkerékpárokból is felsorakoztatnak néhányat az egész napos szabadtéri kiállítás keretében.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »