1848-49-es megemlékezés Nagyszombatban

1848-49-es megemlékezés Nagyszombatban

Március, vagy ahogy őseink nevezték, böjtmás havának 12. napján, rendre a hónap második keddjén Nagyszombatban is megemlékeznek az 1848. december 16-án, Nagyszombatban és környékén lezajlott csatáról.

Az emlékezők a nagyszombati csata hőseinek a temető kápolnája közelében levő emlékművénél gyülekeztek. Az obeliszk korábban a város szívében állt, később került erre a rejtettebb helyre. Zilizi Tihamér emlékező beszédében röviden ismertette az 1848-as decemberi hadvonulatokat és csatákat. A közeli Sopornya és Nagymácséd papjáról, a vághosszúfalusi Mészáros Dávidról, a szabadságharc 1849. július 16-án kivégzett hős vértanújáról is megemlékezett.

Guyon Richárd ezredes csapatai élére állva éjnek éjjelén Szered, valamint Cífer irányában sikerrel tört ki az ostromgyűrűből. A hős ellenállás során a magyarok vesztesége 98 halott és sebesült volt, míg az osztrákok 40 embert vesztettek, 8 tiszt és a legénységből 790 fő fogságba került.

Hírdetés

A szabadságharc mai üzeneteként kiemelte, a mi feladatunk küzdeni jogainkért, megmaradni, megtartani anyanyelvünket, hitünket, ápolni kultúránkat, továbbadni őseink ránk hagyott örökségét gyermekeinknek, unokáinknak.

Németh Rezső atya Orbán Viktornak a közelmúltban, a Várkert Bazárban elhangzott évértékelőjét elevenítette fel, miszerint több nép, nemzet élt és él a Kárpát-hazában, de mi az egyik legrégebbiek vagyunk itt, a sorsunk néha bizony mostoha, de ennek ellenére nem szabad feladnunk a küzdelmet. Ahogy az az emlékművön is olvasható és ma is érvényes: „Nem e kő, tetteitek hirdessék dicsőségteket!“

Homíliájában az imádságról elmélkedett. Az ima Istennek szánt idő, beszélgetés vele. Ezzel kapcsolatban elmondta, sokszor a tevékenységeink közepette csak elhadarjuk imánkat, oda sem figyelve, föl sem fogva a mondanivalóját. Ezért jól tesszük, ha úgynevezett röpimákat, akár saját megfogalmazásúakat mondunk némelykor. Egy könyv kapcsán, mely egy orosz vándor imádkozásairól szól, megjegyezte, hogy a vándorlásai során egy szerzetes azt ajánlotta neki, hogy az Isten imáját mondja csak el, de azt akár százszor és ezerszer. Ez pedig eképpen szól: Istenem, irgalmazz nekem, bűnös földi halandó embernek.

A közös könyörgésben imádkoztak a szabadságharcban elesett, hősi halált halt, ismert és névtelen áldozatok lelki nyugalmáért, továbbá a családok beteg hozzátartozóiért, azok lelki és testi egészségéért. A misén Új Sámuel hegedűjátékával, Fodor Attila pedig szintetizátorral vezette az énekcsokrot.


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »