170 éves a magyar vasút

170 éve, 1846. július 15-én nyitották meg Magyarország első, 33,6 kilométer hosszúságú vasútvonalát, Pest és Vác között. Az 1836. évi XXV. törvénycikk alapján megvalósult építkezés a Pestet Béccsel összekötő vasútvonal első magyarországi szakaszát jelentette, pesti végállomása a mai Nyugati Pályaudvar helyén felépített „pesti indóház” volt. A vonalon Petőfi Sándor is utazott, amelynek hatására írta meg a Vasúton című versét.

A nemcsak a közlekedést, hanem a gazdaságot és az életmódot egyaránt forradalmasító vasút jelentős fejlődésen ment keresztül a 19. század második felében. A hálózat hossza 1850-ben 222 kilométer, 1860-ban 1615 kilométer, a kiegyezés évében 2283 kilométer volt (az ország akkori területét figyelembe véve). A dualizmus időszakában a fejlődés felgyorsult, 1913-ban már 21,5 ezer kilométer vasút hálózta be az országot.

Az I. világháborút követően a vasúthálózat 40%-a, 8705 kilométer maradt Magyarország területén, és a vasúti csomópontok jelentős része is a határokon kívülre került. A két világháború között gyakorlatilag nem építettek új vonalakat, a magyar mozdonygyártás ugyanakkor világhírűvé vált. A II. világháborúban hatalmas károkat szenvedett a vasút, vesztesége 70% körülire tehető.

A II. világháborút követően a forgalom gyorsan növekedett, a 60-as évek elejére mind a személy-, mind az áruszállítás teljesítménye meghaladta az 1920 előtti legmagasabb szintet. A legnagyobb teljesítményt a vasút a személyszállításban az 1960-as évek második felében, a teherforgalomban ennél tíz évvel később érte el. A vonatok ekkor már hosszú ideje a legfontosabb közlekedési, szállítási módot jelentették hazánkban. Szintén a hatvanas-hetvenes évekhez kötődik a gőzmozdonyok háttérbe szorulása, helyüket a dízel- és a villamos-mozdonyok vették át a vontatásban, utóbbiak szerepe egyre meghatározóbbá vált a nyolcvanas-kilencvenes években.

A rendszerváltás okozta gazdasági szerkezetváltással, valamint a közúti közlekedés fejlődésével párhuzamosan a vasúti teljesítmény visszaesett. Jelenleg a személyszállítás utaskilométerben számított teljesítménye kevesebb mint fele, az áruszállítás árutonna-kilométerben regisztrált teljesítménye mintegy négytizede a rekordévekben mértnek.

2015-ben a vasút a távolsági közlekedés teljesítményének 30%-át adta, az utazások száma 144 millió volt, ami 22%-át tette ki az összesnek. Az áruszállításban az előzőeknél kisebb a vasút részesedése (18%), de ebben a tekintetben is a második legfontosabb szállítási mód a közúti szállítást követően.

2014-ben hazánkban 7105 kilométernyi vasútvonalat működtettek, aminek 42%-a volt villamosított.


Forrás:hunhir.hu
Tovább a cikkre »