1,5 milliárdot ad a magyar állam a székely hokinak

Székelyföldi Jégkorong Akadémia létrehozását és magyarországi támogatását jelentették be vasárnap délelőtt egy csíkkarcfalvi (Carta) sajtótájékoztatón Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke és a terv székelyföldi képviselői. Nem biztos, hogy a pénz mindent megold.

A Magyar Jégkorong Szövetségben elnökségi tagsággal rendelkező államtitkár az MTI szerint bejelentette: a magyar kormány több év alatt 1,5 milliárd forinttal támogatja a Székelyföldi Jégkorong Akadémiát, amely csíkkarcfalvi székhellyel, a római katolikus egyház által létrehozott alapítványi keretben jön létre. Az államtitkár történelmi sikernek nevezte, hogy a magyar jégkorong-válogatott szombaton legyőzte Fehéroroszországot, és kijelentette: ez nem sikerülhetett volna a székelyföldi jégkorongozók sok éves hozzájárulása nélkül.

Soltész Miklós elmondta a támogatás egy részét beruházásokra, másik részét pedig szakmai programokra szánják. Az akadémia működését évi 225 millió forinttal támogatják, és már a 2016-os évben mintegy 613 millió forint támogatás érkezik Székelyföldre. Az akadémia székhelye Csíkkarcfalván lesz, de a támogatásból a csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és marosvásárhelyi jégkorongozók is részesülnek. Az államtitkár hozzátette, ezt nem támogatásnak, hanem a székely hokinak szóló köszönetnyilvánításnak kell tekinteni.

Tánczos Barna szenátor, a Román Jégkorongszövetség korábbi elnöke elmondta, jelenleg 500 gyermek jégkorongozik Székelyföldön, és a támogatás célja az, hogy tíz év alatt megkétszerezzék a hokizó gyermekek számát.

Dől a pénz, mennek a játékosok

A beáramló tőke nem feltétlenül menti meg a székely jégkorongot. Tavaly szeptemberben adtunk látleletet a székelyföldi hokiról, cikkünkből kiderül, hogy az utóbbi évek legnagyobb eligazolási hulláma zajlott múlt nyáron. Az ISK Csíkszeredát 18 játékos hagyta el, zömmel az 1999-es születésű korosztály hokisai. Többségük Győrbe igazolt, néhányan Székesfehérvárra és Debrecenre váltották a székelyföldi életet, ráadásul a ’99-esek edzője, Antal Károly is Győrben kötött ki.

De mi az oka a jégkorongos „népvándorlásnak”? A korábban Gyergyócsomafalván tehetségeket pallérozó Kercsó Árpád – aki megalapozta a dunaújvárosi jégkorongot, majd szövetségi kapitányként feltette Magyarországot a hokitérképre – az MNO-nak akkor elmondta: „később már hiába jön” egy fiatal hokis, ugyanis ha beválogatják valamelyik román korosztályos válogatottba, magyar színekben már nem szerepelhet. Márpedig a székelyek „Magyarországon érzik otthon magukat” – mondta a ma már csak utánpótlásedzőként, Székesfehérváron dolgozó szakember, aki szerint itt jobbak a körülmények, magasabb a színvonal, ráadásul jobbak a továbbtanulási lehetőségek is.

Nincs megoldás

Kercsó szerint az a fő probléma, hogy a kiemelkedően tehetséges hokisok mellett a közepes képességűek is átjönnek. A legendás hokiedző elmondta: korosztályonként többnyire csak egy-két nagy talentum van – kivéve a ’99-eseket, ott egy tucatnyian. Hozzátette: egyébként nem mindenkit lehet átcsábítani Magyarországra, neki például két olyan esete is volt, amikor már fehérvári utánpótlásedzőként próbálkozott tehetséges fiataloknál, ám a család – egy esetben az ötéves öcs – közbeszólt.

Megoldás lehetne, hogy ez egyes utánpótlás-műhelyek szerződjenek valamelyik magyar klubbal. Kercsó Árpád szerint valóban lehetne ilyen megoldás, idősebb Ocskay Gábor székesfehérvári szakosztály-igazgató elmondása szerint néhány éve szeretett volna megállapodni a csíkszeredaiakkal, ám nem tudott elegendő forrást szerezni ehhez. Így egyelőre megoldás nincs, a magyarországi csapatok pedig olyan nevetséges kompenzációs ajánlatokat tesznek, mint a Pesterzsébet a Gyergyószentmiklósnak: két játékosért nyolc botot ajánlottak.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »