143 millió forintnyi készpénz – Orbánék "nem migráns" kötvényese volt az a szíriai bűnöző, akire novemberben törte rá az ajtót a TEK

143 millió forintnyi készpénz – Orbánék "nem migráns" kötvényese volt az a szíriai bűnöző, akire novemberben törte rá az ajtót a TEK

Az elmúlt években magyar letelepedési kötvényt vásárolt több olyan személy is, akik komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek Magyarország és az Európai Unió számára – derül ki a 444 és a Direkt36 összeállításából, melyet az MNO szemléz.

A két portálhoz több mint két hónappal ezelőtt jutott el egy feladó nélküli levél, amely több ország állampolgárainak nevét tartalmazta. Az ismeretlen feladó szerint az ebben felsorolt személyek részt vettek a magyar letelepedési kötvényprogramban. Miután megbizonyosodtak arról, hogy a levél valódi, úgy döntöttek, hogy csak azoknak a nevét hozzák nyilvánosságra, akiknél ehhez közérdek fűződik.

Egy olyan szír állampolgár, Salmo Bazkka is letelepedési kötvényhez jutott, akit az olasz hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy egy nemzetközi, pénzmosással foglalkozó bűnszervezet tagja. A cikk szerint 2017. november végén elfogtak három szíriai állampolgárt Magyarországon, akik a gyanú szerint egy nemzetközi bűnszervezet Magyarországon tartózkodó tagjai voltak, a portál úgy tudja, hogy e csoport egyik tagja volt Bazkka is.

143 millió a terrorelhárítók rajtaütésén

2017. november 28-án hajnalban a Terrorelhárítási Központ munkatársai vonultak ki öt budapesti és vidéki helyszínre. Az egyik címen az állig felfegyverkezett, terepjárókkal érkező kommandósok betörték a ház kapuját, és elfogtak három szíriai állampolgárt, akik a gyanú szerint egy nemzetközi bűnszervezet Magyarországon tartózkodó tagjai voltak. A hajnali rajtaütésről fotókkal és videókkal számolt be a rendőrség. Az akcióban több köteg, összesen 143 millió forint értékű készpénzt és három kilogramm aranyékszert foglaltak le.

A bűnszervezet tagjai „Kábítószer- és fegyverkereskedelemből, valamint az illegális migrációhoz kapcsolódó bűncselekményekből származó nagy összegű készpénz tisztára mosásával és elosztásával foglalkoztak.” – írta akkor a Police.hu.

A gyanú szerint ennek a bűnszervezetnek az egyik tagja a Magyarországon elfogott 52 éves Salmo Bazkka, aki a Rogán-féle letelepedési kötvényprogram ügyfele volt. A neve szerepelt a 444-nek és a direkt36-nak küldött levélben, és egy rokona is megerősítette, hogy a férfi letelepedési kötvényt vásárolt.

"Nem migránsok vagyunk"

“Igen, levásárolta, nem migránsok vagyunk” – mondta magyarul Salmo Bazkka rokona a családi cégük budapesti székhelyén. A kötvényprogramban a befektető közvetlen családtagjait is Magyarországra hozhatta, ezzel a lehetőséggel élt a Bazkka család is.

A tavaly novemberi rajtaütéshez vezető hosszú és bonyolult nyomozást azután kezdték az olasz hatóságok, hogy 2015-ben az egyik milánói repülőtéren elfogtak egy líbiai állampolgárt, aki közel 300 ezer euró készpénzzel akart belépni az országba. Az olasz pénzügyőrség tájékoztatása szerint a hatóságok rájöttek, hogy ugyanez az ember Németországba, Hollandiába és Franciaországba is többször szállított nagy összegű készpénzt, összesen több mint 50 millió eurót, ráadásul olyan fotókat, videókat és e-maileket találtak nála, amelyek radikális iszlamista kapcsolatairól árulkodtak.

Ezután tárták fel azt az Olaszország mellett Magyarországon, Marokkóban, Líbiában és Egyiptomban működő hálózatot, amely illegális forrásból származó pénzek tisztára mosásával és kölcsönzésével foglalkozott. A bűnszervezet 13 feltételezett tagját – hat egyiptomi, öt szíriai és két marokkói férfit – Olaszországban és Magyarországon tartóztatták le tavaly novemberben. Találtak náluk 1 millió eurónyi (310 millió forint) készpénzt, de az akció során ennél is többet, összesen közel 4 millió eurónyi (1,2 milliárd forint) értéket foglaltak le a gyanúsítottaktól. Az ügy Magyarországon elfogott gyanúsítottjai a rendőrség tavalyi beszámolója szerint kiadatási őrizetbe kerültek, Salmo Bazkka rokona pedig most azt mondta, hogy a férfi már Olaszországban van.

A Legfőbb Ügyészség azt közölte, hogy az ügyben „Magyarország kizárólag eljárási jogsegélyt teljesített. […] Az olasz fél híváslista- és bankszámlaadatok, illetve egyéb információk rendelkezésre bocsátását kérte”, egyéb eljárás nem történt, azaz a magyar hatóságok az olaszok kérésinek teljesítésén túl nem kezdtek el vizsgálódni az ügyben.

Aleppóból Pesterzsébetre

Bazkka húsz éve kezdett üzletelni Magyarországon. Első cégét, a ruhakereskedelemmel foglalkozó Bazkka Bt.-t 1998-ban alapította. Ekkor még egy aleppói címet adott meg lakhelyeként. Bár a cégadatok szerint a ruhaeladásból nem származott nagy bevétele, 2012 szeptemberében – néhány hónappal a magyar letelepedési kötvényprogram indulása előtt – Bazkka házat vásárolt Pesterzsébeten. Ide tette át a Bazkka Bt. székhelyét, és 2016-ban egy újabb, szintén ruhaeladó céget is alapított itt. Ebben nemcsak Salmo Bazkka lett a tulajdonos, hanem egy korábban vele egy fedél alatt élő szíriai nő négy fia is.

Másfél évvel később a négy fiú közül kettőt, a 26 éves Alaa Bazkkát és a 22 éves Mohamad Bazkkát szintén a bűnszervezet feltételezett tagjaként nevezték meg az olasz hatóságok Salmo Bazzkával együtt. Feltehetően őket hármójukat fogták el a tavaly novemberi razziában Magyarországon, de erről a magyar rendőrség nem árult el részleteket.

Nem sokkal a letartóztatása előtt, tavaly szeptemberben Alaa Bazkka egy pénzváltó céget is alapított a Blaha Lujza tér közelében, az Erzsébet körúton. Február óta ugyanezen a címen az egyik testvérének is működik cége, amely a cégiratok szerint értékpapír- és árutőzsdei ügynöki tevékenységet folytat.

Salmo Bazzka 2014 és 2017 között több olyan nyilvánosan elérhető fényképen szerepel, amelyeket Magyarországon készítettek: családi és baráti társaságokban tűnik fel például Kispest közelében és Siófokon is. A Bevándorlási és Menekültügyi hivatal azt írta, adatvédelmi okok miatt nem tájékoztathatnak arról, ez idő alatt milyen jogcímen tartózkodott Bazkka Magyarországon, és vásárolt-e letelepedési kötvényt.

Aszad embere, akit nem szeretnek az amerikaiak

A másik állítólagos bűnöző, aki hazánkban letelepedési kötvényhez jutott, szintén szír állampolgár, Atiya Khoury, aki szerepel az Egyesült Államok szankciós listáján, az amerikaiak szerint ugyanis ő Bassár el-Aszad szíriai elnök egyik legfontosabb pénzembere. Az amerikaiak szerint a férfit emberi jogi jogsértések miatt is felelősség terheli. A szankciós dokumentumok szerint Atiya Khoury a tulajdonosa és üzemeltetője egy pénzügyi szolgáltató hálózatnak, amely pénzváltással és készpénzküldéssel foglalkozik, a cikkben az áll, hogy az amerikaiak szerint ezen a hálózaton keresztül fizetett például üzemanyagért a szír kormány, a tranzakciók után pedig Khoury jutalékot kapott. Ráadásul összedolgozott egy olyan férfival is, aki segített üzemanyagot vásárolni az Iszlám Államtól a szír kormányerők számára.

A két lapnak elküldött nevek között Khoury mellett családtagként jelölve 14 éves lánya és 18 éves fia is szerepelt. A letelepedési kötvényprogramban lehetőség van arra, hogy a pénzért uniós útlevelet szerző vásárló közvetlen családtagjainak is papírokat kérjen, nagyon sokan élnek is ezzel a lehetőséggel.

Khoury 18 éves fia fent van a Facebookon, a Youtube-on és az Instagramon is, rendszeresen tesz közzé képeket életéről, a svájci síelésről, thaiföldi búvárkodásról, sportautós száguldozásról az Egyesült Arab Emírségekben. A fiú Instagramjára idén januárban került ki egy kép, ami az Esztergomi Bazilika tövében készült.

Esély sem volt komolyabb átvilágításra

A kötvényigénylési eljárások “biztonsági szempontból megnyugtatóan zajlottak” – mondta Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának március eleji ülésén. Végh szerint közel húszezer kérelmező közül mindössze húsz befektetőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza a magyar hatóságok nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági kifogással.

A Belügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint négyszeres szűrőn estek át azok, akik letelepedési kötvény vásárlását kezdeményezték: ellenőrzi őket a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Terrorelhárítási Központ, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a rendőrség.

Állítólagos források szerint azonban a letelepedési kötvényt vásárlók biztonsági ellenőrzésével nem volt minden rendben.

Az egyikük a kötvényeket Oroszországban forgalmazó vállalkozás, a Voldan működését ismeri. Ő arról beszélt, hogy a vásárlók nemzetbiztonsági átvilágítását formalitásként kezelték a cégen belül, mint a szükséges bürokrácia kellemetlen, de automatikusan működő részét, ahol nem kérdés, hogy átmegy-e a kuncsaft az ellenőrzésen, csak az, hogy milyen gyorsan.

A másik informátor hatósági vonalról látott bele az eljárásokba. Ő azt mondta, jellemzően csak végigfuttatták a kérelmező nevét a nemzetközi körözési és ahhoz hasonló automatizált adatbázisokban, de valódi felderítés nem folyt, a kötvényprogramban résztvevő külföldiek mennyisége miatt nem is folyhatott. Így írta le a helyzetet:

Itt nem az a valódi kockázat, aki ellen nemzetközi körözés van, mert az nem jelentkezik egy ilyen kötvényprogramba, és tényleg nagyon könnyű is kiszűrni. Az lenne a feladat, hogy minden egyes jelentkezőt alaposan megvizsgáljanak, a származási országban működő magyar követségeken dolgozó szakemberek feltérképezzék a vásárlót, a kapcsolatait, a pénzének eredetét, arról ugyanis csak így lehet képet kapni, hogy az illető jelent-e biztonsági kockázatot Magyarország vagy az EU számára. Mivel nagyon sokan vásároltak papírokat a programban, ilyen valódi átvilágításra esély sem volt.

Frissítés: a Jobbik közleménye:

A Fidesznek a magyar emberek biztonsága csupán egy politikai termék

A ma nyilvánosságra került sajtóinformációk alapján ismét bebizonyosodott, hogy a letelepedési kötvények segítségével Magyarországra érkező harmadik ország állampolgárai óriási biztonsági kockázatot jelentenek hazánkra. Az is nyilvánvaló, hogy a Fidesz velejéig korrupt politikusai pénzért bármikor eladják az országot és a magyar emberek biztonságát. A nemzetbiztonsági átvilágítás a kötvényesek és családtagjaik szűrése tekintetében megbukott, haladéktalan és rendszerszintű átalakítást kíván.

A Jobbiknak kezdettől fogva igaza volt, amikor a letelepedési kötvények azonnali megszüntetését követelte, amely óriási nemzetbiztonsági kockázat és anyagi ráfizetés Magyarországra nézve. Azzal, hogy a Németh Szilárd vezette fideszes képviselők bojkottálják és ellehetetlenítik a nemzetbiztonsági bizottság munkáját, törvény által előírt kontrollját a titkosszolgálatok felett, csak azt bizonyítják, hogy botrányok és a problémák valósak. Ha a választók bizalmából, a Jobbik felhatalmazást kap az ország vezetésére, megszüntetjük a kötvénybizniszt, a korrupt fideszes politikusokat azonnal elszámoltatjuk, a kockázatot jelentő személyeket haladéktalanul kiutasítjuk az országból és átadjuk őket a megfelelő hatóságoknak.

Mirkóczki Ádám, országgyűlési képviselő, a Nemzetbiztonsági Bizottság tagja


Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »