14:1 arányban szavazta le az Országos Bírói Tanács Varga Zs. András, a Kúria elnökének javaslatát

14:1 arányban szavazta le az Országos Bírói Tanács Varga Zs. András, a Kúria elnökének javaslatát

A Kúria elnöke mellett Polt Péter helyettese és Répássy Róbert is hiába győzködte a bírókat, hogy ítéljék el az ellenzék alkotmányozási terveit – derült ki a Magyar Narancs cikkéből.

Mint ismert, a magyar bírók önigazgatási szerve, az Országos Bírói Tanács (OBT) január 5-i ülésén nem támogatta Varga Zs. András kúriai elnök javaslatát arról, hogy az OBT nyilatkozatban álljon ki “az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos rendjének védelmében”, és ezzel ítélje el az ellenzék alkotmányozási terveit.

Az ülés jegyzőkönyve azonban csak most került fel az OBT honlapjára, amiből kiderült, hogy

a 15 tagú testület 14:1 arányban szavazta le Varga Zs. javaslatát.

Vagyis egyetlen tag sem állt a Kúria elnöke mellé, aki hivatalból tagja az OBT-nek.

Tény, hogy korábban több ellenzéki politikus, köztük Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt is arról beszélt, hogy szerintük “a hatalom kizárólagos birtoklására” irányuló alkotmányos rendelkezéseket vagy kétharmados törvényeket akár feles többséggel is eltörölnék kormányra kerülésük esetén, és szintén sima többséggel mozdítanának el kétharmaddal kinevezett közjogi szereplőket.

Január elején azonban egy feles alkotmányozásról szóló konferencián az egységes ellenzéki szövetség deklarálta, hogy a jelenlegi eszközökkel is lebontható a NER egy része. A jobbikos Lukács László György úgy fogalmazott: „A törvényes rend oldalán kell állni, a jogállamiságot ugyanis nem lehet nem jogállamisági eszközökkel rombolni. Nem lehet átlépni az alkotmányon törvénytelenséggel”.

Az ellenzéki felvetésekre december 14-én nyílt levélben reagált Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Ebben arról ír, hogy “az utóbbi hónapokban egyre erősödnek – és immár közvetlenül politikai pártok által támogatottak – azok az elképzelések, amelyek egy kormányváltás esetén az Alkotmánybíróság működésének megzavarására, ad absurdum az Alkotmánybíróság testületének feloszlatására irányulnak”.

Hírdetés

A levél végén Sulyok arra kérte Áder Jánost, Orbán Viktort és Kövér Lászlót, hogy “megfelelő és hatékony intézkedésekkel, garanciákkal” biztosítsák az Alkotmánybíróság alkotmányos rend szerinti működését. A nyílt levélre több más intézmény vezetője is támogatóan reagált: “az alkotmányos rend védelmében” adott ki nyilatkozatot a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és az alapvető jogok biztosa.

A lap szerint a január 5-i,Skype-on lebonyolított OBT-ülésen Varga Zs. András hasonló nyilatkozat kiadására akarta rávenni bíró kollégáit is.

A találkozón tanácskozási joggal jelen volt mások mellett Lajtár István, a legfőbb ügyész helyettese és Répássy Róbert államtitkár, akik szintén a nyilatkozat kiadása mellett érveltek.

Lajtár azt mondta a bíróknak, hogy ebben a helyzetben “a hallgatás is egyfajta állásfoglalás látszatát keltheti”, Répássy pedig arra figyelmeztetett, hogy “az ügyészséget már régen elérte ez a legitimációját kétségbe vonó álláspont és nem tartunk messze attól, hogy a bíróságokat is elérje”.

A nyilatkozatot elutasító bírók közül is többen felszólaltak. Fatalin Judit, a Fővárosi Ítélőtábla bírája azt mondta, hogy az Alaptörvény alkalmazása evidencia, az OBT-nek azonban minden olyan állásfoglalástól tartózkodnia kell, “amely esélyt adhatna a politikai térbe kikerülve olyan értelmezéseknek, amelyek kétségbe vonhatnák a bírók pártatlanságát és függetlenségét”.

A Magyar Narancs szerint Hilbert Edit, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke arra mutatott rá, hogy az ellenzék alkotmányozási szándékát maga Orbán Viktor minősítette “politikai blöffnek” egy decemberi sajtótájékoztatón. Hilbert erre hivatkozva azt is megkérdezte Varga Zs.-től, hogy nem akarja-e visszavonni az előterjesztést, de a Kúria elnöke erre nem volt hajlandó.

Varga Zs. úgy érvelt, hogy ha az Alaptörvénnyel kapcsolatos véleménynyilvánítást politikai döntésnek tartja az OBT, akkor máskor sem kellene jogszabályokat véleményeznie. Abért János törvényszéki bíró erre úgy reagált, hogy a fennálló jogrendszer nyilván köti a bírókat, de jelen esetben “egy távoli, később bekövetkező vagy be nem következő eseménnyel összefüggésben kellene nyilatkoznunk”.

Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság csoportvezetője arra emlékeztetett, hogy az OBT akkor sem adott ki nyilatkozatot, amikor politikusok a “börtönbizniszt” emlegetve a bírókat is kritizálták, mert nem érezték ezt elég közvetlen sérelemnek az igazságszolgáltatás függetlensége ellen. Felhozta azt is, hogy az OBT szeptemberi ülésén az akkor még államtitkár Völner Pál alkalmazta a “hallgatás is állásfoglalás” érvelést.

Emlékezetes, az OBT Varga Zs. András kúriai elnökké választását sem támogatta 2020 őszén, a fideszes többség azonban “természetesen” átnyomta az Országgyűlésben a kinevezését.


Forrás:alfahir.hu
Tovább a cikkre »